Kép: Szülőháza romos állapotban Csehimindszenten, mert az önkormányzatnak nincs pénze tatarozni
Kép: 56. nov. 1-én amikor indul a sajtó elé
Kép: Nov. 1-én a prímási palota előtt hazai és külföldi sajtó előtt nyilatkozik, a BBC is ott volt
Kép: Máriazellben a sírja
Kép: már antikváriumban is alig kapható
Kép: halálos ágyánA KOMMUNISTA DIKTATÚRA MÁRTÍRJA
MINDSZENTY BÍBOROS, HERCEGPRÍMÁS
1892 – 1975
Május 6-án volt Mindszenty József halálának 35. évfordulója, de egyetlen tévéműsorban sem emlékeztek meg róla. Mindszenty ellen a zsidóbosszú ma is tart. 1945-1948-ig teljes erővel küzdött a kommunista diktatúra ellen, a magyar nemzetnek ő volt a legnagyobb szószólója, ezért is tartóztatták le Rákosi ávósai. Mindszenty nemcsak az egyház feje volt, hanem valódi képviselője a magyar népnek és nemzetnek, ezért akarták kiütni. Emlékirataiban megírja, hogyan kínozták meg a zsidó ávósok, ennek a könyvnek kötelező olvasmánynak kéne lenni az iskolákban és érettségi tételnek. Sváb nevét szülőfaluja nevére változatta meg 1941-ben, amit most Csehimindszentnek neveznek. A falu mai plébánosa megmondta a tévében, hogy:
Mindszentynek ma a legfontosabb üzenete az álhatatosság és a kitartás.
Nem ismert alkut, amikor a magyar nemzet érdekéről volt szó. Képes volt áruló egyházával is szembeszállni, amire főpap esetében szinte alig van példa. A plébános a mai nemzedékek elé példaképnek javasolta a nagy magyart, akit 1956-ban magyar katonák kiszabadítottak vidéki fogságából és tankokkal Budára vitték. A legnagyobb jelentőségű nyilatkozatát november 3-án este adta le a rádió, élő adásban, amelynek sorai ma is érvényesek. Amikor 1971-ben a Vatikán és a kommunista kormány közötti megállapodás értelmében nyugatra távozhatott az amerikai követségről, akkor utána négy évig a világ magyarságát meglátogatta sok-sok országban és reményt és hitet öntött beléjük, hogy a gyilkos kommunista rendszernek vége lesz.
Nem egy alkalommal kijelentette, hogy amikor a magyar állam olyan helyzetbe kerül, hogy nincs királya, nincs nádora és nincs kormányzója, akkor a mindenkori esztergomi érsek tekinthető az ország törvényes államfőjének és ő ehhez a minőségéhez egészen a haláláig tartotta magát.
Nem egy alkalommal kijelentette, hogy amikor a magyar állam olyan helyzetbe kerül, hogy nincs királya, nincs nádora és nincs kormányzója, akkor a mindenkori esztergomi érsek tekinthető az ország törvényes államfőjének és ő ehhez a minőségéhez egészen a haláláig tartotta magát.
A szentkorona államának utolsó államfőjeként távozott 1975-ben, amikor egy bécsi kórházban súlyos operáció után meghalt, majd Máriazellben temették el, ami 1991-ig a magyarok zarándokhelyévé vált. 1991. május 1-jén koporsóját kiszedték és május 2-án Magyarországra hozták gépkocsi karavánnal, zuhogó esőben, majd másnap Esztergomban helyezték el örök nyugalomra, a kriptába. Végakarata az volt, hogy hamvait csak akkor hozzák haza, ha az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot. Ezt a Paskai László-féle társaság megszegte, mivel az oroszok csak két hónappal később takarodtak ki. Az első magyarországi szobrát közadakozásból a Magyarok Szövetsége állíttatta abban az évben a Jurta-színház bejáratánál, Romhányi László vezetésével. A jólsikerült mellszobor azóta eltünt, nem tudni hol van.
,,Az új kardinálisok közül -- mondta neki XII. Piusz pápa 1946. február 21-én -- Te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!"
,,Mártír volt, aki csodálatos helytállással viselt el testi és lelki szenvedéseket egyházához és népéhez mindvégig kitartó hűségében. Korszakunknak, egy olyan korszaknak a vértanúja, amelyben új mártírtípust teremtett az ideológiai és politikai okokból támadt vallásüldözés... Tisztelettel és nagyrabecsüléssel hajlunk meg ez előtt a modernkori vértanú előtt...'' (König bécsi bíboros-érsek temetési prédikációjából)
