ÚJGAZDAGÉK SÖTÉT HÁTTERE
Kohómérnökből menedzser
A 62 éves Tolnay Lajos a 21. helyen szerepel a száz leggazdagabb magyart bemutató, a Napi Gazdaság által készített listán 23 milliárd forintosra becsült vagyonával. A Mal Zrt.-nél betöltött igazgatósági elnöki poszt arra utal, hogy a napi munkában nem vesz részt, és az [origo] által az életútjáról szerzett információkból is az derül ki, hogy a rendszerváltás környékén és az 1990-es években volt igazán aktív, azóta viszont inkább a háttérben maradt, és nem sokat mutatkozott a nyilvánosság előtt. Az MTI archívumában található életrajza szerint a kohómérnöki végzettségű Tolnay az egyetem után a Lenin Kohászati Művek acélművében kezdett dolgozni, ahol már a nyolcvanas években magas pozíciókba került. 1986-ban ő lett a vállalat műszaki igazgatója, majd 1989. január elsején vezérigazgatónak nevezték ki. A rendszerváltás után is megtartotta a pozícióját a továbbra is állami tulajdonban lévő vállalatnál, és közéleti funkciót is vállalt, amikor megválasztották a Magyar Gazdasági Kamara elnökének.
"Ügyesen csinálta, a farvízen ment"
1992-ben a kormánnyal is vitába keveredve távozni kényszerült az akkor már Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárnak hívott cég éléről, majd a Dunai Vasmű egyik cégénél tett kitérő után 1994 júliusában, a szocialista kormány hivatalba lépése után a Rákóczi Bank nevű, állami és önkormányzati tulajdonban lévő, miskolci központú pénzintézet elnök-vezérigazgatója lett. A térség vállalkozásainak megsegítésére létrehozott bank nem bizonyult sikertörténetnek (hányattatásairól ebben a cikkünkben talál részleteket), és Tolnay is csak két évet töltött ott. "A megyei szocialista vezetés hatására került oda" - mondta az [origo]-nak a bank későbbi vezérigazgatója, Koszticza Kornél, aki már Tolnay vezetése alatt is a pénzintézetnél dolgozott. Szerinte nyilvánvaló volt, hogy Tolnaynak jó politikai kapcsolatai vannak, de "ügyesen csinálta, a farvízen ment, nem mutatta magát".Az egykori banki tisztviselő szerint a Rákóczi Banknál Tolnay nem folyt bele a napi ügyintézésbe, a szakmai kérdések eldöntésébe, viszont "az emberekkel való bánásmódban, a kommunikációban" jó volt. "Megelőzte a korát. Mostanában képzik úgy a menedzsereket, hogy a kommunikációra és az emberi kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, és ő ezt ösztönösen csinálta már a nyolcvanas évektől kezdve" - fogalmazott Koszticza. Feltűnt a Fidesz közelében is Tolnay vagyona folyamatosan nőtt ugyan, de ezzel együtt a kétezres évek elejére egyre inkább a háttérbe vonult. 2000-ben elvesztette a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnökségét a tisztséget azóta is betöltő Parragh Lászlóval folytatott versengésben, és egyre kevésbé mutatta magát a nyilvánosság előtt. 2005-ben feltűnt ugyan az akkor ellenzékben lévő Fidesz elnöke, Orbán Viktor által életre hívott gazdasági konzultáció mellett létrejött tanácsadói testület tagjaként, de ennek a tevékenysége nem volt túl látványos. "A konzultáció a vállalkozásokról szólt, és felállt ugyan egy szakértői csapat, de érdemi tevékenységet nem végeztek" - mondta az [origo]-nak egy, a testület munkájában részt vevő tisztviselő, aki azonban arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy Tolnayt miért hívták meg tanácsadónak. Az akkori híradások szerint a testület tagja volt még Parragh László, az iparkamara elnöke, Székely Péter üzletember, valamint Pitti Zoltán adószakértő. Némileg hasonló pályát futott be a Mal Zrt. tulajdonosi körének egy másik tagja is. A cégvezető Bakonyi Zoltán apja, Bakonyi Árpád pályája szintén már a rendszerváltás előtt elkezdett emelkedni. A Nehézipari Minisztériumban dolgozott, és főosztályvezetőként dolgozott az Antall-kormány által létrehozott Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban is. Később az alumíniumiparban helyezkedett el, és vezette a privatizálás alatt álló Hungalut, az utóbbi nyolc évben pedig a Nitrokémia vezetőjeként dolgozik. Az egykori vegyipari vállalat ma már környezetvédelmi tanácsadással foglalkozik, így váltást jelentett Bakonyi pályájában, akiről három éve a Gazdasági Tükör című szaklap is azzal a címmel írt cikket, hogy "Rablóból lesz a legjobb pandúr". Bakonyi (családjának érdekeltségeit is beleszámítva) a leggazdagabb magyarok idei listáján a 28. helyen szerepel 16,5 milliárdos vagyonnal, és a róla szóló portréban is az szerepel, hogy a hobbija a környezetvédelem. A lista szerint Bakonyival megegyező nagyságú a tulajdonosi kör harmadik szereplőjének, Petrusz Bélának a vagyona. "Társaival - Tolnay Lajossal és Bakonyi Árpáddal - együtt részt vett az alumíniumipar 1995-1999 közötti privatizációjában" - írják róla a kiadványban. A 67 éves Petrusz korábban részt vett a cég irányításában, de most már csak az igazgatóságnak a tagja. A leggazdagabb magyarokról szóló kiadvány szerint hobbija a síelés és vitorlázás.
A magyar ezüst
Ők hárman voltak azok, akik megalapították a katasztrófa miatt most a figyelem középpontjában álló, több mint ezer embert foglalkoztató, mintegy negyven országba exportáló vállalatot. (origo, részlet és kép)
MIKOR LESZ ELSZÁMOLTATÁS?
MEDDIG VÁRJUNK?A zsidósajtó mentőgépezete azonnal beindult a tévékben. Azonnal megjelentek a zsidó "sztárügyvédek", akik védeni próbálják a vörös gyilkosokat. Olyanokat mondanak, hogy évekig húzódik el a per, semmiről sem tudtak a vezetők, csupán a véletlen műve volt a katasztrófa, amihez nekik semmi közük nincs. Mivel semmi előzetes műszaki bajról nem tudtak, ilyen dokumentumokat sem írtak alá, tehát nem is lehet őket vádolni bűncselekménnyel. És ha még hozzávesszük, hogy az utóbbi 30 évben a törvények és környezetvédelmi szabályok is mennyit változtak, akkor az ügyvédek jó eséllyel fognak bűvészkedni. Az biztos, hogy a FIDESZ-nek nem érdeke, hogy a vörös bűnözőket elitélje, mert ha egy ilyen nagy esetnél ezt megteszik, akkor eldől a dominó és egymás után jönnek elő a hasonló esetek, néha ugyanazon szereplőkkel. Éppen most változtatják meg az ügyészségi törvényt is, ami szintén belejátszik majd a jogi kibúvókba.
