Kép: Rákosi saját képe előtt szónokol 1945-ben
A KOMMUNISTA SZÓCSŐ
DURVA HAZUGSÁGAI A GYÁSZOS ÉVFORDULÓRÓL
A nemzetgyűlési választásokat 1945. november 4-én tartották meg, amely esemény véget vetett a több mint másfél éves közjogi bizonytalanságnak. Az újrakezdést célzó politikai kibontakozás 1944. november végén indult meg, s a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) megalakításával szervezeti keretet is öltött. Az MNFF-et a kezdeményező Magyar Kommunista Párt (MKP), a Horthy-korszak két parlamenti ellenzéki pártja, a Független Kisgazdapárt (FKgP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP), valamint a Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a Polgári Demokrata Párt (PDP) alapította meg. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 22-én, az ideiglenes nemzetgyűlés által is elfogadott nyilatkozatában elkötelezte magát az ország demokratikus átalakítása mellett, és a biztosítandó szabadságjogok között kiemelte „az általános, egyenlő, titkos választójogot”. Ezen elhatározás szellemében született meg az új választási szabályozás az ideiglenes nemzetgyűlés 1945. szeptemberi ülésszakán. (lanchidradio)
HAZUDNAK RENDÜLETLENÜL
1-Semmiféle közjogi bizonytalanság nem volt 1945-ben, csak orosz megszállás és zsidóterror.
2 - Az 1945-ös választásokon csak azok a pártok indulhattak, akiket a kommunisták és az oroszok elfogadtak, tehát zsidóbérenc pártokról volt szó.
3 - A kisgazdapárt nyerte meg a választásokat, mert a nép azt hitte, ha rájuk szavaznak, akkor nem lesz kommunista rendszer. Sajnos azt nem tudták, hogy a kisgazdák voltak a kommunista párt (bűnszövetkezet!) legnagyobb támogatói és kiszolgálói. A pártnak volt egy "polgári" szárnya, a zaidók, akik vitték a fő vonalat és a magyarellenes terrort. Tehát a kommunista zsidóuralom nem 1949-ben köszöntött be Magyarországra, hanem már 1945-ben.
