ÁPRILIS 4 - VATIKÁNI KÖNYVTÁR

Kép: Vatikáni Kódex a IV. századból

80 ezer kéziratot digitalizál

a Vatikáni Könyvtár

A Vatikáni Könyvtárban található a világ egyik legértékesebb kézirat- és könyvgyűjteménye. Itt őrzik többek között az Újszövetség két legjelentősebb görög kéziratának egyikét, a IV. századból származó Codex Vaticanus B-t. A gyűjtemény eredete a pápaság kezdetéig nyúlik vissza, hivatalosan 1450-ben alapította V. Miklós pápa (1447-1455). Falai között 1,6 millió antik és modern könyvet, köztük 8300 ősnyomtatványt, számos pergament, 150 ezer kéziratot, százezer nyomtatott dokumentumot és metszetet, 300 ezer pénz- és egyéb érmét, 20 ezer művészeti alkotást őriznek. A 2007-ben felújítási munkálatok miatt bezárt könyvtárat várhatóan ősszel nyitják meg újra. (STOP)
Mérget vehetünk arra, hogy az Újszövetség eredeti kéziratait még fényképen sem fogják közölni.

Szerzők és evangéliumok

Az újszövetségi iratok, így az evangéliumok is görög nyelven, a római-hellén civilizáció akkori világnyelvén születtek. Máté evangéliumának szerzője az a Lévi Máté, akit Jézus mint kapernaumi vámszedőt népszerűtlen foglalkozásának végzése közben hívott el. A tizenkét apostol egyikeként mindvégig Jézus követője volt. Az evangélium célközönsége elsősorban zsidókból állhatott, mert precízen kimutatja, hogy Jézus földi szolgálata során milyen ószövetségi próféciákat teljesített be, tehát igen szorosan kapcsolódik az ószövetségi írásokhoz. Márk nem volt ugyan a tizenkét apostol egyike, mégis feltételezhető, hogy fiatal korában maga is szemtanúja lehetett Jézus letartóztatásának a Getsemáné kertben. Róla a korai egyházatyák azt említik meg, hogy Péter tolmácsaként az ő igehirdetése, tanúbizonysága alapján írta meg evangéliumát, amely valószínűleg elsősorban rómaiaknak lett szánva, mivel jó néhány, a latinból átvett szót használ görög szövegében. Lukács, akit Pál a Kolosszéba írt levelében "szeretett orvos"-nak nevez, miszsziós útjain az apostol útitársa volt. Szintén nem volt Jézus személyes tanítványa, hanem más szemtanúk beszámolóiból írja meg evangéliumát, Pál támogatásával. Ehhez kapcsolódik a szintén Lukács által lejegyzett Apostolok cselekedeteinek könyve, amely Pál római fogságának idején ér véget. Feltételezhető tehát, hogy mind az evangélium, mind az Apostolok cselekedetei az i. sz. 60-as évek elején íródott, még Jeruzsálem lerombolása előtt. Lukács a legcsiszoltabb görög nyelven író evangéliumszerző, aki Pál missziói fő célcsoportjának megfelelően görög olvasóközönségnek írja evangéliumát. János, akit testvérével, Jakabbal együtt halászati vállalkozásából hívott el Jézus a Genezáreti-tó partján - szintén a korai egyházatyák szerint -, túlélte az összes többi apostolt, és a Templom pusztulása után mintegy százéves koráig Efeszoszban élt. Miután már a három másik evangélium készen volt, i. sz. 85 körül maga is leírta mindazt, ami jórészt a másik három evangéliumi beszámolóból kimaradt. A négy evangélium Jézus életének jó néhány eseményét kétszer-háromszor is, sőt néha négyszer is megerősíti, amit a mózesi törvény azon rendelkezése tesz érthetővé, amely a tanúskodás kritériumaként megemlíti: "Két vagy három tanúbizonyságára áll meg minden dolog." Az evangéliumok, de ez igaz minden más bibliai könyvre is, ezenkívül jellemzően ezer szálon kapcsolódnak a többi ó- és újszövetségi íráshoz, kölcsönösen megvilágítva és értelmezve egymást. (Répás László, Hetek, részlet) A zsidó szerző kihangsúlyozza Saul rabbi hatásait.

HOL ŐRZIK EZEKET?

Az eredetileg görög nyelven, Kr. u. 65 és 110 között keletkezett, 27 iratból álló gyűjtemény. Az újszövetségi gyűjtemény kanonizálására és az apokrif hagyomány kiválogatására komoly viták után Kr. u. 141 és Kr. u. 367 között került sor. (lexikon)

Eddig még sehol sem közölték, hogy hol őrzik a legfontosabb eredeti kéziratokat?

MÉGIS SAULRA ÉPÜLT AZ EGYHÁZ

Mt 16, 18 - Péter vallomása
Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.
tu es Petrus
et super hanc petram aedificabo ecclesiam meam
et portae inferi non praevalebunt adversum eam