ANYANYELVVÉDELEM = NEMZETVÉDELEM
A "sikerélmény" szó viszonylag új kifejezés. Egy nyelv sohasem állhat meg pl.egy 200 évvel ezelőtti szinten, mert a környezeti hatások bõvítik és gazdagíthatják a nyelvet. A technika fejlesztésével új fogalmak keletkeznek és ezt minden nyelvnek kezelni kell. A "sikerélmény" kifejezés igen gyakori a pszichológiában, szociológiában, pedagógiában, de a sportban is. Használata ellen hadakozni nevetséges. Viszont elképzelhető, hogy nem mindíg és nem mindenki használja megfelelő helyen és időben, de ez előfordulhat bármelyik szavunkkal. Hogy a magyar nyelv mennyire gazdag vagy "jó", azt egy kivülállóval kellene eldöntetni, mert mindenki a maga nyelvét tartja a legjobbnak. Minden külföldi, aki megtanult magyarul azt állítja, hogy nehéz a magyar nyelvet tanulni. Olyan magyarok, akik beszélik a magyaron kívül az angolt, németet, olaszt és spanyolt is, azt állítják, hogy a latin nyelveket a legkönnyebb tanulni. A nyelvi gazdagság felméréséhez pedig nyelvészi szakma szükséges és nem indulati beállítottság. A magyar nép rengeteg nációval találkozott a történelme folyamán és minden találkozás új szavakkal és kifejezésekkel gyarapította a szókincsünket. Ezért van az, hogy szókincsünk között rengeteg a szláv és germán eredetű. A téma további tárgyalása már nyelvészekre tartozik. (1hozzászólás)
A MAGYAR BESZÉLT ÉS ÍROTT NYELV
KATASZTROFÁLIS ÁLLAPOTBAN VAN
Ezer sebtől vérzik a magyar nyelv, mert ezer helyről rombolják és pusztítják. Tudatosan, tervszerűen. A fő bűnözők ebben a hangos tömegtájékoztatási eszközök. Ezt a rossz mintát követik az emberek. Mivel rádióban, tévében hallották a mocskos, rossz szavakat, ezért úgy gondolják azt helyes és divatos használni. A valóságban, ha nemzeti sajtónk lenne, akkor a nyelv hatna vissza a sajtóra, nem pedig fordítva. Nálunk a bűnöző, nyelvromboló sajtó hat a nyelvre. Természetes, hogy a nyelv századok alatt sokat változik és mindig igazodik az adott kor követelményeihez, de nálunk nem erről van szó. Arról van szó, hogy a nyelvünket közel hatvan éve tudatosan lezüllesztették. Nemcsak cigány, zsidó és idegen szavakkal, hanem az idegen kifejezésekkel és hanghordozásokkal is. Bátran kijelentjük: Aki ma Magyarországon hadarva beszél, az nem magyar. Mondhat magáról akármit, akkor sem magyar. Kivéve a születetten beszédhibás korcsokat, de ezeket orvosi esetnek kell tekinteni. A magyar ember érthetően, röviden és tisztán beszél. Nem zárja össze a száját beszéd közben. Azok sem magyarok, akik hosszsan és sokat beszélnek. Nem soroljuk fel az összes beszédhibát, pedig érdemes lenne. Annak idején Illyés Gyula nagyon helyesen fejtette ki:
AKI HIBÁSAN BESZÉL, AZ HIBÁSAN GONDOLKODIK IS.
Itt hibás alatt nem a nyelvtani hibára gondolt, hanem a magyartalan beszédre. Ami pedig a technikai szakszavakat illeti, nálunknál sokkal hatalmasabb népek kellő védekezést tettek nyelvük megrontása ellen. Míg nálunk ennek érdekében semmit sem tettek. Ezért a nyelvészek a fő bűnösök. Akik most már ott tartanak, hogy nem a nyelvet védik, hanem a hibás, a korcs nyelvet reklámozzák és népszerűsítik, mondván, jaj de aranyos, fogadjuk el. Most nem soroljuk a bűnöző fő nyelvészeket. Ismerjük őket régóta. Amikor még a kommunizmus alatt egészen más nótát fújtak. Akkor idáig nem merészkedtek el, a züllesztésben. A németek, a franciák és más népek sokat tettek a náluk is fertőző angol nyelv ellen. Nálunk amikor bejöttek a számítástechnikai szavak, akkor szolgai módon ezeket átvették. Pedig lehetett volna sokat magyarral pótolni. Beszéljünk világosan! Az élő köznapi beszéd nem azonos a szakmai nyelvvel. Orvosok egymás között beszélhetnek latinul, de a betegnek kötelességük lenne magyarul elmondani a bajokat. Ugyanez vonatkozik minden szakmára. A köznapi halandónak nem kötelessége 150 szakma szakmai szavait tudni és megjegyezni. Anélkül, hogy mélyebb nyelvészeti kérdéseket feszegetnénk, nem kell ahhoz nagy ész megállapítani, hogy melyik a magasabb rendű nyelv. Igaz, a világon legalább 4 ezer-féle nyelvet beszélnek, de a nemzetközi érintkezés nagyjából 3- 4 világnyelven történik, aminél az angol vezet. Nos, a magyar 3- 4 szóval olyan érzékletesen tudja kifejezni a legárnyaltabb mondanivalóját is, amire az angol képtelen. Ezért ezeket a magyar mondatokat le sem lehet jól fordítani angolra. Ugyan mitől lenne fejletebb az az angol nyelv, ami a magyar 3 - 4 szavas mondatát csak 12 - 15 szóval képes kifejezni? De ha az ilyen angol mondatot visszafordítjuk magyarra, akkor azt lehet megállítani, hogy az angol meg sem közelíti a magyar színességét. Az is vitathatatlan, hogy a magyar ősnyelv, amit a nyelvészek is állítanak. Ősnyelvből a világon pedig igen kevés van. A többi nyelv az származtatott nyelv. Ha a magyar nem büszke a nyelvére, az már nagy baj. Sajnos nyelvünk mai állapotára nem lehetünk büszkék. Nem a magyarok rombolták le, az is biztos. Mint ahogy országunkat sem magyarok rombolták le és fosztották ki.
