BELOVAI ISTVÁNNAKAZ EGYKORI USA-KÉMNEK
CIA-ÜGYNÖKNEK
A HAZUGSÁGAI
Most kivételesen hosszú szövegek jönnek, de érdemes végigolvasni, hogy a hazai zsidóterroristák összefüggéseiről legyen valami képünk. Mielőtt Belovai hazugságaira rátérnénk, alább egy zsidó ömlengést olvashatunk attól a firkásztól, aki Rózsa Edukát is dicsőítette, mint közeli barátja. Eléggé árulkodó Belovai működésére, hogy a zsidók éppen a terrorista Rózsával egy lapon emlegetik a nevét, ami nem lehet véletlen. Úgy látszik az egykori CIA-ügynök és kém jól megfér egymás mellett a nemzetközi terroristával (képen). Az alábbi gennyes stílusú méltatás önmagáért beszél. A szövegben található durva hazugságokat most nem elemezzük ki, mert felesleges. Kép: Rózsa Flores
Meghaltak. Mind. A sereg megsemmisült! Ismétlem: nincs több katonája ennek az országnak! Az összes többi – mindenki, a minősítgetők, az irigyek, az arctalanok, a puhatestűek és a többiek, akik egyébként nem számítanak – hazaárulók egytől egyig. Belovai akkor, mikor… katona volt és magyar. Eduardo Horvátországban, itthon és Bolíviában. Katonák voltak és magyarok. Eduardot megölték. Belovai István tegnap hunyt el. Hős volt. És a puhatestűek, az unalmasok, a mindig fáradtak és alkalmazkodók döntöttek felőle. Szépen állunk… Szóval voltak ők. És vagyunk mi. A maradék. A bajkeverők. Az egyenruhások és a majdnem azok. Akiknek Belovai és Edu a példa. A többi, mindenki más ebben a történetben, szánalmas, hitvány féreg, ellenség. Elárultuk Belovait. Mindahányan. Mert mikor Belovai István a hazájáért és a szovjetek ellenében kockáztatta saját életét - megelőzve ezzel egy esetleges pusztító háborút -, letartóztatták, a halálraítéltek cellájában tartották fogva, a börtön udvarán négyen sétáltatták pórázon vezetve, mint egy sorozatgyilkost. Családi élete tönkrement, 1986-ban pedig életfogytiglani büntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A rendszerváltás után ítéletét 15 év börtönbüntetésre csökkentették, amit öt évre felfüggesztettek. Belovai István haláláig magyar maradt, intenzív közéleti levelezést folytatott, saját honlapot tartott fenn, küzdelmet folytatott a szovjetek ellen kémkedő valamennyi egykori kém rehabilitálásáért, ahogy ezt egyébként korábban például a lengyelek már megtették. Kegyelmet ugyan kapott, de nem rehabilitálták. Belovaiért senki nem küzdött. Jól nem. Ő viszont minden magyarért az életét áldozta. Belovai csak ennyit kért: „Kérek minden magyart a világon, támogasson életem utolsó harcában, hogy rehabilitáljanak Magyarországon.” Árulók vagyunk. Szerintem világos a képlet. Dicsőség a hősöknek! (Ágoston Dániel, ellenkultúra,2009,nov.7)
Hogy mennyire voltak fontosak az USA-nak Belovai és jelentései? Ez attól függ, hogy kiket buktatott le. A Conrád féle és pénzért kémkedõ õrmester mennyit tudhatott? Amennyit egy õrmester tudhat; nem sokat. Az is mese, hogy Nyugat-Németország területén atomaknazárat létesítettek többszáz kilométer hosszúságban. Egyetlen ország sem bolond, hogy a saját területén robbantgassa az atombombáit háború esetén. Épp ezért vásárolta Nyugat-Németország az USA-tól a világ leggyorsabb Starfighter tipusú repülõgépeket, hogy egy esetleges keleti támadás esetén berepülhessenek Moszkva körzetébe. Az megint más kérdés, hogy ezekbõl a repülõgépekbõl sok lezuhant, viszont az akkori haditechnikai szinten nehéz volt õket elfogni. Belovai nagyon hamar lebukott, mert az USA titkosszolgálata nem kezelte ügyét szigorúan titkosan. (1hozzászólás)
BOKOR IMRE HAZUGSÁGAI BELOVAIRÓL
Kádár bírósága azért ítélt életfogytiglani fegyházra, mert tájékoztatta az USA kormányát, hogy egy kémbanda információk tömegét továbbítja a szovjeteknek szigorúan titkos katonai adatokról. Belovai István beosztásánál és felkészültségénél fogva megismerte, valamint megértette ezeknek az okmányoknak a szovjetek háborús terveit segítő jelentőségét, és hazánkra, valamint Európára, sőt az egész világra kiható veszélyét. Katonai pályafutását, családi helyzetét és életét kockára téve döntött arról, hogy megakadályozza a szovjetek agressziós tervének végrehajtását. (…) A szovjetek szinte “sokkos” állapotba kerültek, mert tisztában voltak azzal, hogy a kezükbe került Conrad-féle anyagok használati értéke, egyik pillanatról a másikra, a nullával lett egyenlő! (….) Belovai István (ellenszolgáltatás nélkül) informálta az USA kormány megbízottját, hogy a hazánkat megszálló szovjetek felé értékes adatok áramlanak amerikai katonai forrásokból, amelyek jelentős mértékben megnövelik a NATO sebezhetőségét egy VSZ támadás esetében. (….) Az Antall-kormány, de elsősorban Für Lajos honvédelmi miniszter “jóvoltából” helyén maradt tábornoki kar (csillagoktól és kitüntetésektől) roskadó “stratégái” közül egy sem akadt, aki szóvá tette volna, hogy mit köszönhetnek Belovai István alezredesnek, aki hazája és az emberiség érdekében, a magyar tisztek közül, elsőként vált a NATO katonájává! (…) Belovai István, a legtöbbet (és legeredményesebben) tett hadseregünk, hazánk, Európa és a világ érdekében, a NATO elleni fegyveres konfliktus kirobbanását meghiúsító komplex tevékenység magyar szereplőjeként. Óriási kockázatot vállalt, kitűzött célja teljesítése érdekében! Karrierje kettétört, házassága tönkrement, hazáját el kellet hagynia, mert az új rendszer illetékesei nem segítették. (...) A III. világháború kirobbanása ellen harcolt, a megszállók ellen lépett fel, a rendszerváltást segítette. A haszonélvezők szürkeállományában még nem tudatosult, hogy mit köszönhetnek annak a kiközösített (magányos) hősnek, aki hazáját és az emberiséget szolgálta.
Bokor Imre hamis, dicsőítő szövege nevetséges. A Conrád - Belovai kémkedés nemcsak mai szemmel, de akkori szemmel is egy nevetséges ügy volt, hiszen mind a NATO, mind a Varsói Szerződés mindent tudott egymásról. Az, hogy Belovai egy atomháborút, világháborút "akadályozott meg", ez Bokor "szakértelmére" vet rossz fényt. Belovait jogosan büntette meg a kommunista rendszer, de hogy Göncz Árpád és az Antall-kormány miért engedte ki Amerikába?- ezt ma sem tudjuk.
BELOVAI MIÉRT TAGADTA MEG HAZÁJÁT?
Elhunyt amerikai otthonában Belovai István, az egykor az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgozó magyar hírszerző. A londoni magyar katonai attasé hivatal egykori tisztje 1985-ben kémkedésért életfogytiglani fegyházbüntetést kapott, 1990-ben kegyelemmel szabadult. Többször kérte rehabilitációját azzal az indokkal, hogy az USA-nak átadott információk hozzájárultak a rendszerváltozáshoz. A londoni magyar katonai attasé hivatal egykori tisztje 1985-ben kémkedésért életfogytiglani fegyházbüntetést kapott. Göncz Árpád köztársasági elnök 1990-ben megkegyelmezett neki, büntetését 15 évi szabadságvesztésre mérsékelte, és a hátralevő rész végrehajtását felfüggesztette. Göncz Árpád annak idején amerikai újságíróknak úgy nyilatkozott, nagy politikai nyomás nehezedett rá az Amerikának kémkedő Belovai István és társai megkegyelmezése érdekében. Azt mondta, magánvéleménye szerint a kémkedés puszta ténye elítélendő, ám az a hat esztendő, amelyet büntetésként leült, a politikai fejlemények tükrében bőven elegendő. Hangsúlyozta: nem mentette fel a kémet, hanem kegyelmet gyakorolt.Belovai István az egykori Magyar Néphadsereg alezredese, azután, hogy szabadulását követően az Egyesült Államokban telepedett le, többször kérte rehabilitációját. Ez azonban máig nem történt meg, a magyar igazságszolgáltatás elutasította a kémkedés vádjával 
elítélt és hosszú börtönbüntetéssel sújtott, a rendszerváltást követően szabadlábra helyezett férfi ez irányú kérelmét. (MTI,2009.nov.6)
elítélt és hosszú börtönbüntetéssel sújtott, a rendszerváltást követően szabadlábra helyezett férfi ez irányú kérelmét. (MTI,2009.nov.6) 
BELOVAI PÁLYAFUTÁSAA magyar lexikon szerint 1958-ban az BP-i őrezredhez sorolják be. Már ez gyanús. Ugyanis ide csak olyan katonákat vettek be, akik a kommunista rendszer fanatikus hívei voltak. Hiába soroztak oda be valakit, ha nem felelt meg áthelyezték máshová, de Belovai megfelelt az elvtársaknak. Ne feletsük el 56 után két évvel vagyunk, amikor a legnagyobb megtorlások folytak. Parancsnokai kiváló elvtársnak találták és tisztiiskolába küldték. Ekkor már igazán tudatosan csekedett, mert megtehette volna, hogy nem lesz hivatásos tiszt. Tehát a kommunista rendszer egyik főelvtársa volt Belovai. Az ilyen tisztek kiemelt fizetést kaptak, ami az akkori átlagfizetés többszöröse volt. A tiszti iskolát kiváló eredménnyel végezte, így tovább tört fölfelé, majd hírszerzővé képezték ki. Végül 1981-ben a legmagasabb katonai kitüntetést kapta, ami megint csak azt bizonyítja, hogy a rendszer elkötelezett híve volt. Plecsniket akárkinek akkor sem adtak. Jutalmul 1982-ben a követség londoni katonai attasséja lett, ami igen magas külügyi beosztás. 1984-ben úgy döntött Angliában, hogy az USÁ-nak fog kémkedni. Belovai munkája során megismerte a NATO védelmi terveit. Majd arra hamis és ostoba következtetésre jutott, hogy az oroszoknak és a Varsó Szerződés csapatainak semmi értelme a NATO-t megtámadni, mert az világháborúhoz vezetne. A lexikon szerint azt valószínüsítik, hogy 1985 márciusában Belovait, egy a KGB-hez átált volt CIA ügynök buktatta le, Aldrich Hazel Ames (képen jobbra). Ugye milyen jellegzetes név? Hát persze, mert zsidóról van szó, de ezt a lexikon nem említi. A lexikon azt írja, hogy a NATO Németországban működő amerikai egységeinél működött egy kémbanda, akik a szovjeteknek kémkedtek katonai titkokat és ezt a magyar állam fizette, 5 -7 millió dollár értékben. A kémbanda vezetője egy bizonyos Clyde Lee Conrad (1948-1998) nevű őrmester volt (képen balra) Az őrmestert a német bíróság hazaárulás miatt életfogytiglani börtönre itélte. A bíró azt mondta, hogy hazaárulásával háborút készített volna elő. Börtönben halt meg. Bírósági jegyzőkönyvek szerint, Conrad-ot a magyar titkosszolgálat szervezte be, 1975-ben, Szabó Zoltán magyar kém segítségével. Szabót kémkedés miatt elítélték Ausztriában 1989-ben, 10 hónapos felfüggesztett büntetést kapott. Szabó részt vett abban, hogy a dokumentumokat Conrad eladja a magyaroknak. Ezek az anyagok pontos leírását adták minden katonai egységnek, háború esetén, és hogyan fogják védeni ezeket. Conrad mellett szolgált Szabó Zoltán, egy magyar emigráns, aki az amerikai hadseregben szolgált mint kettős ügynök. Szabó közben a magyar katonai hírszerző szolgálat ezredese volt. Még nem tisztázott, hogy hányan vettek részt a Szabó-Conrad kémbandában, de azt tudjuk, hogy a kémkedési tevékenységük eltartott az utóbbi évtizedekig. Négy másik társukat elitélték kémkedés miatt. Roderick James Ramsayt 1992–ben 36 év börtönbüntetésre, Jeffrey Rondeau és Jeffrey Gregory-t 1994 júniusában elitélték 18 évre. Kelly Therese Warrent 1999-ben 25 évre itélték el börtönbüntetésre. Conrad azzal próbált védekezni a vádak ellen, hogy rosszul fizetették meg hadsereg legénységi állományában.
MAGYAR KÉMEK USÁBAN
Az Egyesült Államok Védelmi Biztonsági Szolgálata honlapján jónéhány megbukott magyar kém ismertté vált történetét ajánlja a kémkedés történetének szakoktatói számára. Az 1975 és 1999 közötti időszakban beépült, ám végül elfogott ügynökök sztorijai között Magyarországgal kapcsolatban részletesen bemutatja többek között Clyde Lee Conrad ügyét, amelyben a magyarok nagy mennyiségben szereztek információt taktikai atomfegyverekről, katonai kommunikációs technológiáról és NATO európai védelmi terveiről. A 1980-as évek legnagyobb méretű katonai kémbotránya két évvel a keleti blokkban lezajlott rendszerváltás előtt pattant ki Nyugat-Németországban, amikor letartóztatták Clyde Lee Conrad főtörzsőrmestert. Conradról kiderült, hogy egy magyarországi születésű emigráns már 1974-ben beszervezte, őmaga legalább egy tucatnyi embert fizetett, hogy éveken át óriási mennyiségben szállítsák a magyar és a csehszlovák titkosszolgálat számára a katonai információkat. Conradot egy Szabó Zoltán nevű egykori vietnami veterán nyerte meg a magyar kémszolgálat számára, és már 1967 óta tevékenykedett magyar kémként. Szabót a Conrad-ügy kipattanása után 1989-ben állítottak bíróság elé Ausztriában, de a hatóságokkal való együttműködése megmentette a börtöntől. Conrad az Egyesült Államok 8. gyalogsági hadosztályának központjában teljesített szolgálatot, az NSZK Bad Kreuznach-i támaszpontján, ahol beosztása alapján hozzáférhetett a hadsereg titkosan kezelt iratállományához. A főtörzsőrmester hálózatán keresztül a magyar titkosszolgálat hozzájutott a Varsói Szerződés elleni háborús tervekhez, nukleáris fegyverek tervrajzaihoz, csapatmozgásokról szóló információkhoz, sőt több százezer akkori csúcstechnológiát képviselő számítógépes chipet is beszerzett a szövetségeseknek. Ténykedését a nyomozás adatai szerint a magyarok több mint egymillió dollárral honorálták. Conrad 1990-ben 46 évesen kémkedés és hazaárulás vádjával életfogytiglant kapott, 1998-ban a börtönben hunyt el szívinfarktus következtében. Conrad bukása számos, a német támaszpontról az Egyesült Államokba visszatelepült kémet rántott magával. Roderick James Ramsayt 1990-ben tartóztatták le a floridai Tampában, hét évvel azután, hogy a főtörzsőrmester Bad Kreuznachban beszervezte. Ramsay készítette a titkos anyagokról a kezdetben 35 milliméteres kamerás, majd videófelvételeket. Ramsay 20 ezer dollárt kapott Magyarországtól, az 1992-es ítélet alapján azonban 36 évet kellett ezért leülnie. 1993-ban tartóztatták le Jeffry E. Gregoryt is, aki Németországban parancsnoki sofőrként és térképészként férhetett hozzá titkos dokumentumokhoz, az FBI adatai szerint egy ízben mintegy tíz kilónyi olyan minősített iratszállítmányt bíztak rá, amelyben háborús tervek is voltak. 1997-ben már Conrad egykori bowlingpartnernőjét is őrizetbe vették a hatóságok: Kelly Therese Warren gépírónőként dolgozott a németországi támaszponton, és az ő kezén is átmentek a hadsereg szigorúan titkos iratai. A németországi ügyben lebukott két magyar orvos is. Kercsik Imre és Kercsik Sándor futárszolgálatot látott el Conrad és a magyar szolgálatok között. Börtönbe került egy olasz tiszt is, akit Conradhoz hasonlóan Szabó Zoltán szervezett be, és küldött Magyarországra kiképzésre. Tomaso Mortati havi ötszáz dollárért küldött rádiójelentéseket Magyarországra. (index,2005.márc.7,részlet)
BELOVAI HAZUGSÁGAI
A volt hírszerző tiszt - aki Fedőneve: Skorpió című önéletrajzi könyvében írta le saját történetét - azt állította: azzal, hogy szovjet katonai információkat szolgáltatott ki a Nyugatnak, az évekkel később bekövetkezett rendszerváltást szolgálta. A Népszabadság című lapnak adott 1990-es interjújában magát egy hazájáért aggódó, azért kockázatot vállaló, és az egész kontinenst egy atomháborútól megmentő hazafinak állította be. A Stars and Stripes című amerikai katonai lapnak 2002-ben úgy nyilatkozott: nem bánta meg, amit tett, úgy érzi, helyesen cselekedett, és ha kellene, ugyanúgy járna el, mint annak idején. Megyesy Jenő denveri magyar tiszteletbeli konzul az MTI-t pénteken úgy tájékoztatta, hogy Belovai István évekig a coloradói Denverben élt. (hirszerzo,2009,nov.6)
BELOVAI MAGYARELLENES ÜGYNÖK VOLT
Annyira nem szökött meg, hanem egy politikai alku keretében elengedték és annyira "le volt játszva" mindkét, vagy több oldalon, hogy elindulása előtt egy-két nappal felhívta S. ezredest munkahelyén és nyíltan elmondta az utazási tervét, amit közöltek vele.... Úgyhogy nyugalom! Életében egyik oldalnak sem állt érdekében, hogy megbolygassa a "kialkudott", egyezség szerinti helyzetet. B.I. elítélt ott és úgy volt jó helyen, ahol és ahogyan volt! Elítéltként szabadon; büntetettként jó anyagi körülmények között; kétszeres kegyelemmel a háta mögött az elcsonkult család lelki nyomorának terhével; kimenekített, kiszuperált, bukott kémként; volt munka- és katonatársai, a társadalom örökös megvetésétől övezve; a hazaárulók bélyegét magán hordozó erkölcsi nyomorultként élve. Mindezt nem tudta sem mentálisan, sem morálisan feldolgozni. Mert nem is lehet. Ezt jól megmutatta görcsös, ámbár hiába való erőlködése rehabilitációjáért; könyve; recenziói mások munkáira; média-megmutatkozásai, topikolása. Utóbb érezhetően belefáradt, kissé megfásult és még görcsösebbé vált vélt igazához való ragaszkodása. Erre írtam, hogy megbűnhődött. Halála után meg minek bolygatnák az "ügyet"? Senkinek se legyen kétsége: nem a személy, hanem az ügy számít! Főleg később, történelmibb távlatban. (index fórumból, 2010.jan4)
RÓZSA TERRORISTA KÉZIKÖNYVEBár egy alkalommal mondta volt nekem, hogy ha bármi történik vele, hozzam nyilvánosságra egy könyvét, amit vagy megkapok, vagy megtalálok. Íme, itt a könyv: A magyar szabadságharcos tudnivalóiról. Végigolvastam. Hát ilyen könyvet még nem adtak ki, az biztos. Megdöbbentem precíz, szakszerűen fogalmazott kitételein – de ez egyáltalán nem volt jellemző RFE írásaira. Bár részt vett háborúkban, próbálkozott a Vajdaság 80-100 km-es csíkjának „visszaszerzésével”, nem gondoltam, hogy szakmailag ilyen korrekt és precíz írás hullik ki az agyából. De hát itt van! A kézirat fölött kétségtelen, hogy nem szerepelt szerzőként a neve… de hát mégis ő írta. Bocsáss meg, Eduardo, a kételkedésemért, ám az utánad maradt kéziratot több egyetemen tanító katonai szakembernek átadtam, hogy szakmailag lektorálják. A könyvben ugyanis több helyütt felismertem Eduardo fogalmazását, gondolkodásmódját, sok helyütt pedig tőle idegen szövegeket véltem felfedezni. Gyanúm beigazolódott. Ezt a kézikönyvet összeollózta, majd saját gondolataival egészítette ki Rózsa-Flores Eduardo. Milyen könyvekből? Csak a szerzőket sorolom föl (a lektorok pontosan utánanéztek): Lenin, Trockij, Che Guevara és főleg a CIA Einstein Kutatóintézetének kiadványaiból merített. De föllelhetők kis részben ír, arab és kínai szerzők műveinek részletei is. Nos, ezt a konglomerátumot nevezte ki RFE a magyar szabadságharcos tudnivalóinak. Lehet, hogy e könyvet nem kellett volna kiadni. Lehet, hogy ezért a kiadványért megszenvedünk. Persze, akadhatnak hozzá nem értő elmebetegek is… ám annyi tudásuk csak nincs, hogy fölhasználják a leírtakat. Mi elsősorban mint RFE hagyatékát jelentetjük meg. És hátha eljön az az idő a mostani és a jövendő világtörténelemben, ahol elnyomott és kisemmizett, bármilyen rabságban sínylődő népek, nemzetek felhasználhatják. Brády Zoltán (Kapu kiadó-főszerkesztője, ellenultúra, részlet) Kép: Rózsa terrorista kézikönyve
RÓZSA BELOVAINAK JELENTETT
Marcelo Sosa ügyész információi szerint Rózsa Flores és az egykor a CIA számára dolgozó Belovai valószínűleg a Balkánon lépett kapcsolatba egymással, és utóbbi később különleges akciókhoz műholdas támogatást, valamint pénzügyi segítséget ajánlott fel a csoport bolíviai tevékenységéhez. Dokumentumokat dolgozott ki, ugyanakkor tájékoztatta a CIA-t. A dokumentumokat az úgynevezett Legfelső Tanács használta, amely a tavaly áprilisban felszámolt irreguláris csoportot pénzelte. Céljai között volt Evo Morales bolíviai elnök meggyilkolása, és az ország keleti részének elszakítása erőszakos úton.Az együttműködésük a rendőrség által lefoglalt számítógépekből derült ki. Az egyik gépen egy Bel-Norte nevű külön dossziéban több levelük volt összegyűjtve - jelentette a helyi sajtó. A lemezeken, memóriákban, mobiltelefonokban, fényképezőgépekben talált információk további gyanús személyek azonosítását tették lehetővé, s őket - legalább tízet - a karnevál után beidézik kihallgatásra - mondta Sosa. (MTI, febr.14,részlet)
