Kép: Kepes előadása közbenA Rózsa-Flores-ügy kapcsán leszerepelt
a magyar sajtó –
Kepes András a SEK-en
Kepes András kedd délutáni előadásához keresve sem találhatott volna jobb szombathelyi helyszínt a Savaria Egyetemi Központnál a szervező Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. Eduardo Rózsa-Flores elfogott társa, Tóásó Előd ugyanis egykor a Berzsenyi Dániel Főiskola padjait koptatta. A szándék persze nyilván nem ez volt, hiszen Kepes András immár jó pár éve időről-időre (telt házas) előadásokat tart az intézményben, mint a tanszék címzetes főiskolai tanára. Legutóbb tavaly ilyenkor töltötte meg ugyanezt a D–épületben található földszinti előadótermet. Az újságíró ezúttal A riporter etikája, avagy a Rózsa Flores-ügy szakmai háttere címmel osztotta meg gondolatait a közönséggel. Nem mintha az vezérelte volna Kepest, hogy az-utolsó-interjút-készítő-híres-riporter szerepében tetszelegjen. Elemezni jött a SEK-re – mint mindig. Ezúttal is a honi médiát, ami valljuk be, a Rózsa-Flores-ügy kapcsán csúfosan leszerepelt. Az előadás apropója mindenki előtt ismert: Eduardo Rózsa-Flores interjút adott Kepesnek, majd rábízta a felvételt azzal, hogy amennyiben meghal, mutassa be. Nem biztos, hogy a magyar sajtó úgy működik, ahogy az ember elképzeli – vetítette előre az újságíró. De csak azt követően, miután hosszas próbálkozás után sikerült életet lehelni a technikába, és „beköszöntött a 21. század”, vagyis az előadás anyagának képes-szöveges részét tartalmazó fájlt meg lehetett nyitni. Kompatibilitási probléma adódott. Minden esetre – utólag visszagondolva – ennél jobb bevezetést el sem lehetett volna képzelni: az előadás közben úgy tűnt, a hazai média nagy része nem kompatibilis Kepessel, vagy éppen fordítva – miért éppen az általa használt programok lennének azok a többivel? Ám visszatérve arra, hogy a riporter mire utalt, amikor a sajtó működéséről beszélt: kifejtette, hogy amikor valaki egy konkrét ügyet tanulmányoz, kiderül, melyek azok a kisebb vagy nagyobb, szándékos vagy nem szándékos történések, amelyek befolyásolják a gondolkodásunkat. És egyúttal persze láttatják, milyen a honi sajtó színvonala. Hiszen miközben az újságíró ellátja a feladatát, folyamatosan dilemmák előtt áll, csak ezeket nem biztos, hogy fel tudja, vagy fel akarja ismerni.
Az ő dilemmája az volt, szabad-e hagynia, hogy a magyar sajtóban Rózsa-Florest terroristának, zsoldosnak, kábítószercsempésznek tüntessék fel? Leadja, vagy ne adja le az interjút? Egyrészt úgy érezte, jobb egy ilyen zavaros ügybe nem belekeveredni, ráadásul nem tudta, kinek árt azzal, ha nyilvánosságra hozza a filmet. Ezt azonban nem tartotta megfelelő újságírói magatartásnak. Kepes a Flores-ügy kapcsán szembesült azzal, hogy a magyar médiában sokan úgy vélik, az újságírónak fel kell jelentenie azt, aki hasonló titkok birtokába juttatja. Neki ez nem fordult meg a fejében, etikai kötelességének érezte védeni az informátorát. Úgy vélekedett, nem tartozik a magyar hatóságokra az, hogy egy bolíviai állampolgár mire készül Bolíviában. Csak akkor rukkolt elő a felvétellel, amikor elérkezett az ideje. S hogy hogyan dagadt ekkorára Rózsa-Flores „bűnlajstroma”? A történet körülbelül 15 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Kepes a ’90-es évek elején megismerkedett a magyar állampolgárságú, félig zsidó származású, baloldali érzelmű apától és spanyol-katalán katolikus anyától származó Rózsa-Floressel. A gyerek Rózsa-Flores a jezsuitáknál nevelkedett. A gimnáziumot már itt fejezte be. Tehetséges, okos srác volt. Négy-öt nyelven beszélt, zenélt, verseket írt. A rendszerváltás idején ő volt az ELTE utolsó KISZ-titkára. Később a délszláv háborúról tudósított. Pár hónap után nem akart tovább újságíró lenni, mert a horvátoknak adott igazat. Önkéntes századot szervezett, aminek ő lett a parancsnoka. A háború végén a horvát hadsereg ezredeseként szerelt le. Kepes a délszláv háború alatt találkozott először Rózsa-Floresszel. Ezt követően három filmet készített róla. Az utolsót 2008 októberében. Majd amikor a forgatást befejezték, Rózsa-Flores egy interjút is adott neki. A férfi ezután elment Boliviába, mert szülővárosa, Santa Cruz, ki volt téve a kormánycsapatok támadásának. Bolívia nyugati részén a helyi indiánok laknak nyomorúságos körülmények között, a keleti tartományok pedig gazdag területek. Úgy tűnt, a baloldali populista elnök, Morales, komolyabb támadást akart indítani a keletiek ellen, ezért hazahívták Rózsa-Florest, hogy a segítségükre tudjon lenni Santa Cruz védelmének megszervezésében. Rózsa-Flores az interjúban a főváros megtámadásának és az elnök elkergetésének szándékát kategorikusan kizárta. Legális cselekedetre készült annak érdekében, hogy a Bolívián belüli autonóm tartományt megvédjék. Volt egy B-terv is: ha a bolíviai kormány miatt vér folyik, az autonómia és az együttélés híján kikiáltják a tartomány függetlenségét és új országot hoznak létre. Ám Eduardo Rózsa-Flores két társával együtt egy szállodai szobában április 16-án hajnalban kommandós támadás áldozata lett. A fővárosból 300 fős kommandó utazott Santa Cruzba (a mai napig nem tudni, csak bolíviaiak vagy venezuelaiak is), körbevették a szálló épületét, kikapcsolták a biztonsági berendezéseket, a szálloda vezetőit több órára egy helyiségbe zárták. A kormány nyilatkozata szerint 30 perces tűzharcban lőtték le a terroristákat. Ezzel ellentmond, hogy csak a szobák felé dördültek lövések, a kommandósokra nem lőtt senki. Alsónadrágban fekvő embereket értek a golyók, amit ballisztikai vizsgálatokkal is alátámasztottak. Magyarosi tenyerén is voltak golyó ütötte sebek, ez pedig arra utal, hogy megadta magát. És hogy a történtekre hogy reagált a hazai sajtó? A Magyar Távirati Iroda – mint a leghitelesebb magyar hírforrás – átvette a bolíviai kormány által kiadott nyilatkozatot. E szerint az elnök ellen tervezett merényletet számolták fel a támadással. Tehát nem feltételezést, hanem tényt említ az MTI híradása. Ráadásul egy kormánynyilatkozatra alapozva. Kepes rövid kommunikációelméleti oktatást tartott: a híradás előtt legalább két, egymástól független forrásra kell hagyatkozni, valamint jelezni kell, melyik hírforrástól származik az értesülés. Másnap az Index – mielőtt a portál újságírója bármilyen konkrétumot megtudott volna – úgy tálalta az MTI hírét, hogy egy jobboldali ideológiát követő banda ténykedésének vetettek véget a bolíviai kormányerők. Ugyanezen a napon megjelent a bolíviai ellenzék közlése: talán a kábítószer-kereskedelem áll a háttérben. A Népszabadság Online Bolíviai gyilkosságok: drogcsempészet és nem terrorizmus? címmel közölt írást a történtekről. A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy a bolíviai elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben haltak meg az áldozatok. De még ekkor sem álltak rendelkezésre a két egymástól független forrás által megerősített információk. Aztán Kepes a Magyar Televízióban bemutatta az interjút. Az MTV Híradója a riporter megkérdezése nélkül úgy ajánlotta a nézők figyelmébe a beszélgetést, hogy Rózsa-Flores Santa Cruz tartomány függetlenségéért akart harcolni. Másnap az MTI híre szerint Rózsa-Flores hadsereget szervezett Bolíviába Santa Cruz Bolíviától történő elszakítása érdekében. A HVG már úgy tálalta a beszélgetést, hogy Rózsa-Flores és társai a tartomány függetlenségének kikiáltását akarták elérni. Ráadásul a nemzetközi sajtó is átvette mindazt, amit a hitelesnek tartott magyar sajtó a bemutatott interjúval kapcsolatosan tévesen közölt. Mindazt, amit szenzációnak tartottak a hazai sajtómunkások. Kepes ezért a spanyol, illetve az angol változat elkészítésével a külföldi média számára is elérhetővé tette a Rózsa-Floressel készített interjút, hogy senki ne tudja félremagyarázni a férfi szavait, és külföldön ne a magyar sajtóra hagyatkozzanak. Egyszer pedig talán az is kiderül, mi miért történt a bolíviai szállodában. (alonhu)
GRATULÁLUNK KEPES MŰVÉSZ ÚRNAK
Igen jó ötlet volt Kepes részéről, hogy fél év után előbújt a homályból, hogy ilyen trükkös előadásokkal feledtesse bűnös szerepét, hiszen a Rózsa-filmjével elkövette a bűnpártolást, az MTV-vel együtt. Hiszen pontosan tudta hogy Rózsa és bandája illegális úton megy külföldre és azt is tudta, hogy fegyveres szerepet vállalnak. Csúfosan pedig nem a magyar sajtó szerepelt le, hanem a nálunk uralkodó pozicióban lévő zsidósajtó, amelynek Kepes is az oszlopos tagja. Ennyit gyorsan meg kellett jegyezni, mielőtt Kepes meséit hallgatnánk. Amikor Kepes a honi sajtó színvonalát emlegeti, akkor csak a zsidósajtóra kell gondolni, amely szennyes, mocskos és bűnös. Ezek a legenyhébb kifejezések amivel lehet illetni ezt a belterjes bűnszövetkezetet. Hát persze, hogy Kepesnek "dilemmája van", hiszen magyarul sem tud fogalmazni, hiszen a magyar ember nevén nevezi a dogokat. A terrorista az terrorista, mese nincs. A buzi az buzi és a zsidó az zsidó. Itt sincs mese, kár ezt tovább ragozni Kepes úr. Jól pedzegeti Kepes, hiszen még a zsidó újságírószerevezet (MUOSZ) főtitkára is azt nyilatkozta, hogy ilyen bűncselekmény előkészületét igen is föl kellett volna jelenteni a rendőrségen, az újságírónak. Ehelyett Kepes megmagyarázta Rózsa lelkivilágát. Ennyire hülyének néz bennünket Kepes? Hiszen, ha valaki saját képével, pontos nevével szerepel egy esti főműsorban, akkor onnantól kezdve nincs "személyiségi jog" és zsidó titkolózás. Jó-jó, tudjuk, hogy ezt a magatartást a zsidók képtelenek fölfogni, de ez van. Kepes filmje egy nyílt portréfilm volt, amiben Rózsa világosan elmondta szándékait, amit meg is csinált. Kepes folyamatosan hülyének nézi olvasóit. Rózsa állampolgársága gyerek kora óta magyar volt, nála a boliviai állampolgárság csak jelképes volt, mert ott született. Kepes ennyi idő után is foggal-körömmel védi a nemzetközi zsidóbűnözőt. Az persze a hazai hatóságokat jellemzi, hogy közel egytucat magyar állampolgárságú terrorista ügyében a fülüket sem mozgatják. De ez a laza hozzáállás részükről csak addig fog tartani, amíg el nem kezdődik a terroristák pere Boliviában, ahol sűrün fognak hivatkozni, mint az egyik bizonyítékra, a Kepes-filmre is. Pontosítanunk kell. Rózsa Flores nem félig volt zsidó származású, hanem 100%-osan, mivel mindkét szülője az volt. Csak édesanyja spanyolzsidó volt. Megint egy ordító hazugságot kell megcáfolni. Rózsa nem azért húzta el a csíkot a horvátoktól, mint amit Kepes állít, hanem azért, mert büdös lett neki a helyzet, mivel több külföldi újságírót meggyilkolt a Rózsa vezette nemzetközi brigád, amit megírtak a nyugati lapok is. Tehát visszajött Magyarországra, ahol a zsidósajtó azonnal keblére ölelte és sztárt csinált belőle. Micsoda szemérmetlen hazugságot terjeszt Kepes. 2008 őszén nem a kormánycsapatok támadtak Santa Cruzra, hanem az ottani ellenzék, zsidókkal az élen, gyújtogatott polgárháború kirobbantási szándékkal (erre kellett Rózsa zsoldosbandája), hogy négy tartományt kiszakítsanak Boliviából. A keleti tartományok pedig a fő jövedelmet biztosító értékes gázmezők miatt és a csaló zsidótőkések, amerikabarát bűnözők miatt lett gazdagabb. Kepes elhallgatja, hogy Rózsának nem két társa, hanem interneten toborzott nemzetközi zsoldoscsapata volt, köztük legalább nyolc magyar állampolgár. Az MTI azért vette át a boliviai hivatalos nyilatkozatot, mert az MTI zsidói is tudják, hogy az az igazság és nem próbálták kozmetikázni, mivel a nagy nemzetközi lapok is ezt hozták le. Talán az MTI-nek Kepes András véleményét kellett volna megkérdezni? Kepes megint hazudik! Miért nem nevezi meg a két független forrását, amit Rózsával kapcsolatban állított? Nem cáfoljuk tovább Kepes hajmeresztő hazugságait, csak annyit javaslunk neki, hogy kövesse figyelemmel majd jövőre a terrorbanda tárgyalását és akkor megtudja az igazságot. Azt, amit a hazai zsidósajtó 100 %-osan eddig elhallgatott.
