IZRAEL CSAK UGAT,
DE NEM HARAP
Amit mi már jó egy éve hangoztatunk – mármint azt, hogy Izrael nem csinál olyan hülyeséget, hogy megtámaja Iránt - , azt most a szaklap próbálja "tudományosan" igazolni.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő nyilatkozataiból világosan kiderül: amennyiben Teherán atomfegyverre tenne szert, azt a zsidó állam a puszta létét veszélyeztető fenyegetésként értelmezné, ebből adódóan pedig mindent megtenne - akár katonai erőt is bevetne - annak megakadályozása érdekében. (…) Még ha Washington meg is gondolná magát, és zöld utat adna Izraelnek egy Irán elleni ellenséges támadáshoz, nem biztos, hogy az izraeli vezetésnek valóban lenne bátorsága megnyomni a piros gombot. Josszi Melman szerint, mivel a Moszadnak nem sikerült kisiklatni Teherán atomprogramját, az egyetlen lehetőség Izrael számára egy légicsapás maradt, föld-föld rakéták bevetésével kombinálva. Persze az is elképzelhető, hogy a zsidó állam a három, német-gyártmányú Dolphin-tengeralattjáróját is bevetné, mely elemzők szerint képes nukleáris robbanófejeket hordozó ballisztikus rakéták kilövésére. Az mindenesetre kijelenthető, hogy az Izraeli Légierő képességei korlátozottak egy ilyen akció sikeres végrehajtásához, különösen az Egyesült Államok képességeihez viszonyítva. Nem elhanyagolható probléma az esettleges támadási útvonalaknak a kérdése sem. Az elmúlt években publikált kutatási anyagok, például a washingtoni Center for Strategic and International Studies (CSIS) szerint három lehetséges útvonal jöhet szóba: 1) a déli útvonal Szaúd-Arábián keresztül (ez lenne a leghosszabb), 2) a középső útvonal Jordánián és Irakon keresztül (ez lenne a legrövidebb), és 3) az északi útvonal Szíria és Törökország határai fölött. Mindegyik útvonalnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, melyekkel számolni kell. Megoldandó kérdés továbbá a támadást végrehajtó harcigépek száma. Egy amerikai kutatás szerint Izrael legfeljebb 120 gépet vethetne be egy Irán elleni támadásban, melyeket megfelelő fegyverzettel kell felszerelni a feladat végrehajtásához. Ez különösen annak fényében fontos, hogy Barack Obama amerikai elnök márciusban leállította Izrael "bunkerromboló bombákkal" való ellátását, melyet pont a föld alatti célok megsemmisítésének céljából fejlesztettek ki. (..) Fel kell tenni ugyanakkor azt a kérdést is, hogy egyáltalán elegendőek lennének-e az Izraeli Légierő számára rendelkezésre álló hagyományos fegyverek a földalatti létesítmények elpusztításához, és ha igen, Irán mégis mennyi idő alatt lenne képes újraépíteni azokat? Izraelnek minden tényezőt figyelembe véve kell mérlegelnie, hogy megéri-e számára vállalni a kockázatokat azért, hogy körülbelül 2-3 évvel késleltessék Teherán atomprogramját. Ráadásul Joseph Cirincione, a Carnegie Alapítvány non-proliferációs szakértője szerint például az osziraki erőmű lebombázásának esetéből is arra lehet következtetni, hogy egy légicsapás valójában nem lassítaná, hanem éppen ellenkezőleg, felgyorsítaná az iráni atomprogramot. Arról, hogy milyen következményei lennének Irán megtámadásának, már több forgatókönyv is született. Egyesek szerint Teherán Shahab rakéták kilővésével válaszolna, melyek egy részét valószínűleg még a levegőben megsemmisítené az izraeli Arrow rakétavédelmi rendszer, ugyanakkor nem zárható ki, hogy pár rakéta célba találna. Teherán válaszlépéseivel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni az Irán támogatását élvező libanoni Hezbollahról sem, melynek fegyveresei több ezer rakétával rendelkeznek, amelyek izraeli városokat is elérnek. Számolni kell ezek mellett még Szíria, valamint a Gázai-övezetet ellenőrző iszlamista Hamász harcbalépésének valószínűségével is. Tekintettel a döntésben rejlő veszélyekre, és az azt övező rengeteg kérdőjelre, a perzsa állam nukleáris létesítményei lebombázásának dilemmája rendkívül nehéz helyzetbe hozza az izraeli vezetést. Kérdéses, hogy ha nem sikerülne Teherán atomprogramjának megfékezése, vajon képes lenne-e a zsidó állam egy perzsa atomfegyver árnyékában élni, miközben Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök korábban már többször is kijelentette, hogy "Izraelnek nincs joga létezni", illetve hogy "le kell törölni a térképről". (kitekinto, részlet és kép)
Hogy is van ez? Ahhoz, hogy Iránt gépek támadják meg, több ország felett kell átrepülniük, amelyek nem Izrael-barát országok. Akkor ezektől majd Izrael engedélyt kérne az átrepülésre? Vagy vállalnák annak kockázatát, hogy ezekkel az országokkal is háborúba keveredjenek? Erre már a tudományos cikk nem tért ki.
