Mint tudjuk, a zsidók a "tanító" (rabbi)-elven müködnek közel ötezer év óta. A XX. században a zsidó Rákosinak (1892-1971) is volt egy nagy tanítója, a világ legnagyobb zsidó tömeggyilkosa: Sztálin. Rákosi „jó” tanítványnak bizonyult, a tömeggyilkosságok tekintetében. Kép: Sztalin két fiával
A ZSIDÓ SZTÁLIN CSALÁDJA
Sztálin lánya
Apja paranoiás volt, anyja öngyilkos lett, egyik bátyja odaveszett a háborúban, a másik elitta az eszét és börtönbe került. Első szerelmét száműzték, négy férjet fogyasztott el, két gyermeke elidegenedett tőle. Nem csoda hát, hogy Sztálin lánya, Szvetlana Allilujeva, aki ma az USA-ban él, depressziós lett, és az alkoholba menekült. Tizenhat éves korában Szvetlana beleszeretett a nála több mint kétszer idősebb – és külön pechére zsidó származású – Alekszej Kaplerbe, a Lenin októberben című kultuszfilm forgatókönyvének írójába. Ám mielőtt a románc kiteljesedhetett volna, a kapcsolatot élesen ellenző papa utasítására a férfit a sarkkörön túl fekvő Vorkutába száműzték.A következő felvonásban Sztálin kénytelen volt beletörődni, hogy tizenhét éves lánya férjhez menjen évfolyamtársához, az ugyancsak zsidó „nemzetiségű” Grigorij Morozovhoz. Ám vejét egyszer sem engedte a színe elé. Ebből a házasságból született a nagyapja tiszteletére Joszifnak nevezett fiú, de a frigy hamar felbomlott.Apja halála után Szvetlana felvette az anyja nevét (amely az alleluja – magyarul: halleluja – szóból van képezve). (168ÓRA, részlet)
Apja paranoiás volt, anyja öngyilkos lett, egyik bátyja odaveszett a háborúban, a másik elitta az eszét és börtönbe került. Első szerelmét száműzték, négy férjet fogyasztott el, két gyermeke elidegenedett tőle. Nem csoda hát, hogy Sztálin lánya, Szvetlana Allilujeva, aki ma az USA-ban él, depressziós lett, és az alkoholba menekült. Tizenhat éves korában Szvetlana beleszeretett a nála több mint kétszer idősebb – és külön pechére zsidó származású – Alekszej Kaplerbe, a Lenin októberben című kultuszfilm forgatókönyvének írójába. Ám mielőtt a románc kiteljesedhetett volna, a kapcsolatot élesen ellenző papa utasítására a férfit a sarkkörön túl fekvő Vorkutába száműzték.A következő felvonásban Sztálin kénytelen volt beletörődni, hogy tizenhét éves lánya férjhez menjen évfolyamtársához, az ugyancsak zsidó „nemzetiségű” Grigorij Morozovhoz. Ám vejét egyszer sem engedte a színe elé. Ebből a házasságból született a nagyapja tiszteletére Joszifnak nevezett fiú, de a frigy hamar felbomlott.Apja halála után Szvetlana felvette az anyja nevét (amely az alleluja – magyarul: halleluja – szóból van képezve). (168ÓRA, részlet)
A fenti cikket a zsidó Kulcsár István írta, aki a kommunista rádió moszkvai tudósítója volt sokáig, a kommunista rendszer egyik legnagyobb dicsőítője és éltetője volt. Senki sem vonta felelősségre. Kulcsár elhallgatja Sztálin és felesége zsidó származását.
SZTÁLIN ZSIDÓ FELESÉGE
Nagyezsda Allilujeva – egy ismert forradalmár, Szergej Allilujev – (akinél egy időben Lenin rejtőzködött) – lánya volt. (lexikon)
SZTÁLIN EGYIK FIA: JAKOV (JÁKOB)
1907- 1943
Sztálin első feleségétől származik.
Annak ellenére, hogy Jakov hősiesen ellenállt a németeknek és nem tört meg a fogságban, Sztálin árulónak tekintette a fiát. Jakovot koncentrációs táborba küldték. A sztálingrádi német vereség után Jakovot ki akarták cserélni a német 6. hadsereg vezetőjére, Paulus marsallra, de állítólag Sztálin ekkor azt mondta, hogy „egy katonát nem fogok marsallra cserélni!”. Helyzetét maga Jakov is szégyelte, ez egyik vallatásából derül ki, ahol azt mondta az SS tisztnek, hogy „szégyellem magam apám előtt, hogy életben maradtam”. Valószínűleg ez az érzése vezetett el a halálához is – 1943-ban Jakov koncentrációs táborban halt meg. A tábort védő SS vezetőjének Gusztav Vegnernek a visszaemlékezéseiből fény derül a halálára. „1943 végén a foglyok szabadlevegős sétán voltak. Dzsugasvili nem volt hajlandó elmenni, és a tábor parancsnokát hívatta. Az egyik tiszt elment neki telefonálni, de amíg telefonált, a következő történt: Dzsugasvili gondolkodóba esett és átlépte a semleges vonalat a magasfeszültségű kerítés felé. Az őr… odakiáltott neki: „Állj!” Dzsugasvili csak ment tovább. Az őr tovább kiabált: „Lőni fogok!” Ezután a kiáltás után Dzsugasvili káromkodni kezdett, levette kezével kezével a felsőjét, és a mellkasára mutatott: „Lőjj!” Az őr a fejére lőtt és Dzsugasvili meghalt… Ám a lövéssel egyidőben Dzsugasvili belekapaszkodott a magasfeszültségű kerítésbe és a szögesdrót első két sorára esett. Ebben a helyzetben maradt 24 óráig, azután krematóriumba szállították a testét.” (kitekinto, részlet)
SZTÁLIN MÁSIK FIA VASZILÍJ
A zsidó Allilujevatól származik.
1921 - 1962
Vaszilij segédtisztjének, Poljanszkijnak a vallomásából:
„Vaszilij gyakorlatilag minden nap részegeskedett, hetekig nem jelent meg a munkahelyén, egy nőt sem hagyott ki… Olyan sok volt neki ilyenfajta kapcsolatából, hogy ha bárki megkérdezne, hogy mennyi, nem tudnék rá válaszolni. A légierő pénzéből 55 hektáros vadász-gazdaságot hozott létre Pereszlavlj-Zalesszkij környékén, ahol 3 dácsát építtetett [oroszok hétvégi háza]. Parancsára 20 foltos szarvast, fácánokat és stb. hozattak a gazdaságára.”
Vaszilij sofőrjének, Brotnak a visszaemlékezéseiből:
„A főhadiszálláson saját garázsa volt. Számára nem léteztek szabályok. Amikor részegen mellettem ült és lábával gázt nyomott, hallgatnom kellett. Sokszor követelte, hogy menjünk ki a forgalommal szemben sávba.” Annak ellenére, hogy az ügyében nyomozó ügyészt 1954-ben főbe lőtték, 1955-ben mégis elítélték, 1960-ban szabadult. Szabadulása után megtiltották neki, hogy Moszkvában, vagy Grúziában éljen, és a „Sztálin” név használatától is eltiltották (Dzsugasvilit kellett használnia). Kazanjba költözött, ahol 1962-ben, valószínűleg alkoholmérgezésben halt meg. (multkor, részlet)
„Vaszilij gyakorlatilag minden nap részegeskedett, hetekig nem jelent meg a munkahelyén, egy nőt sem hagyott ki… Olyan sok volt neki ilyenfajta kapcsolatából, hogy ha bárki megkérdezne, hogy mennyi, nem tudnék rá válaszolni. A légierő pénzéből 55 hektáros vadász-gazdaságot hozott létre Pereszlavlj-Zalesszkij környékén, ahol 3 dácsát építtetett [oroszok hétvégi háza]. Parancsára 20 foltos szarvast, fácánokat és stb. hozattak a gazdaságára.”
Vaszilij sofőrjének, Brotnak a visszaemlékezéseiből:
„A főhadiszálláson saját garázsa volt. Számára nem léteztek szabályok. Amikor részegen mellettem ült és lábával gázt nyomott, hallgatnom kellett. Sokszor követelte, hogy menjünk ki a forgalommal szemben sávba.” Annak ellenére, hogy az ügyében nyomozó ügyészt 1954-ben főbe lőtték, 1955-ben mégis elítélték, 1960-ban szabadult. Szabadulása után megtiltották neki, hogy Moszkvában, vagy Grúziában éljen, és a „Sztálin” név használatától is eltiltották (Dzsugasvilit kellett használnia). Kazanjba költözött, ahol 1962-ben, valószínűleg alkoholmérgezésben halt meg. (multkor, részlet)