ZSIDÓKNAK NEM TETSZIK
A SZENT KORONA
A SZENT KORONA
(megjegyzésünk kékkel közbeszúrva)
Orbántól Borosig, a Jobbiktól a mérsékelt jobboldali értelmiségig mindenki elérkezettnek látja az időt, hogy a Szent Korona-tant beemelje az alkotmányba. Negyvenöt fős alkotmány-előkészítő bizottság alakul, amelynek át kell tekintenie, hogy a hatályos alkotmány megfelelően tartalmazza -e „alkotmányfejlődésünk történeti értékeit". Boross Péter volt miniszterelnök pedig úgy vélte: a korona szinte személy és személyiségi jogai vannak. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kormány a Szent Korona-tant is be akarja emelni az új alkotmányba. Mindezt Boross Péter is megerősítette, aki tagja ennek az alkotmányozó testületnek - számolt be az Esti Hírlap portálja. Boross Péter szerint az ország vezetőinek mindenképpen a Szent Korona előtt kellene esküt tenniük, (a köztársaság államformája nem egyeztethető össze a Szent Korona államformájával, a királysággal) és szeretné, ha ez belekerülne az alkotmányba - a volt miniszterelnök ezt maga mondta az ATV-ben. Emellett az alkotmány túl részletes, a sorrendisége és ünnepélyessége nem megfelelő, ezért van szükség a módosításra – véli Boross Péter. A volt miniszterelnök szerint újra kell gondolni az egész történelmet, főleg a közjogot, és be kell építeni a mai életbe, ezért van szükség új alkotmányra. Hozzátette: fontos lenne, hogy a világon egyedülálló magyar korona előtt tegyék le az ország vezetői az esküt. Boross Péter szerint a hagyományokat, ceremóniákat át kell örökíteni. Úgy véli: a korona szinte személy és személyiségi jogai vannak. Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly ősszel nyilatkozott arról, hogy a mostani alaptörvény csak egy „technokrata szabályhalmaz", amely nem ad igazi útmutatást, összefogást a nemzetnek. Szerinte valamilyen értékeket rögzítő tételsornak kellene bevezetnie az alkotmányt, amely nem megosztja, hanem egyesíti az országot. (hiába tesznek új bevezetőt az alkotmányba, azzal semmi sem vátozik) Boross Péter elmondta, hogy jó gondolat lenne, ha olyan alkotmány születne, amely az elmúlt 1000 évet felöleli (miért nem a több ezer éves magyar kultúráról és államiságról van szó a Kárpáthazában?) és hitet tesz a folytonosság mellett. (egyelőre csak a zsidókommunista ÁVO-s folytonosságot észleljük) Ennek vitathatatlanul része a Szent Korona is. A volt miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy fontos lenne többet tudni a történelemről, (az közoktatást nemzeti szelleművá kellene tenni) a közjogi hagyományokról, arról, hogy milyen fontos szerepe volt a Szent Koronának Magyarország megmaradásában, ugyanakkor kiemelte, hogy ezzel vigyázni kell, nehogy nevetségessé, avíttá váljon az alkotmány. A Szent Korona-tanra épülő alkotmánnyal váltaná fel a mostanit a Jobbik - írta a Hírszerző. A párt szinte szórul-szóra megismételte Orbán Viktor híres "technokrata szabályhalmazos" mondatait: a mostani alkotmány nem tekinthető alkotmánynak, (zsidókommunista tákolmány) csupán egy toldozott-foldozott alaptörvénynek, melynek preambulumában is szerepel, hogy ideiglenes. A Szent Korona-tan, és a korona jogi szerepe újra és újra előkerülő kérdése a mai magyar közéletnek, de többnyire csak torzítva, misztikus ködbe burkolva és félreértelmezve sikerül róla beszélni. "A Szent Korona megtestesíti az ország régi szabadságait, joggá nemesedett szokásait, és az ország sarkalatos törvényeit, amelyeket összefoglaló néven Magyarország történeti alkotmányának nevezünk. A legfontosabb magyar alkotmányos alapelvek, amelyek államformától függetlenül kell, hogy érvényesüljenek:
törvénysértésre jogot nem lehet alapítani,
a nemzet minden hatalom forrása,
a végrehajtó és törvényhozó hatalmat meg kell osztani, minden etnikai, vallási és nyelvi kirekesztés (az idegen bűnözők nem tartoznak a magyar nemzethez!), különbségtevés elfogadhatatlan, erőszakos társadalmi átrendezések helyett jogkiterjesztés" - indokolja a Jobbik programja, hogy miért szükséges a Szent Korona-tanra alapozni a régi-új alkotmányt. "Az ország súlyos állapotban van. A válságból a kivezető utat a történelmi alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása adja a Szent Korona-tan alapján" - ezzel a két mondattal foglalta össze Papp Lajos orvosprofesszor (a zsidók bábja és bérence) tizennégy konzervatív értékrendet képviselő ismert értelmiségi találkozójának tanulságát. Információnk szerint a résztvevők, köztük Makovecz Imre (zsidóbérenc) és Melocco Miklós (zsidóbérenc), a jövőben szervezettebb keretek között kívánják folytatni az elmélkedést - számolt be még egy 2005-ös eseményről a Népszabadság. Az ötlet tehát nem újkeletű: a Szent Korona, a Szent Korona-tan, a "szentkoronás" alkotmány régóta gyarapítják azoknak a történelmi-politikai problémáknak a listáját, amiket se kiköpnie, se lenyelnie nem sikerül a rendszerváltás utáni magyar közéletnek.
A különféle radikális jobboldali-nemzeti szervezeteknek alapkövetelése a "szentkoronás" alkotmány visszaállítása.
A jobboldali parlamenti pártok is mind előhozakodtak már a Szent Korona-tanra épülő alkotmánymódosítással. Először a 94-es választások előtt az MDF és a Kisgazdák kezdeményeztek ilyen célú alkotmánymódosítást. Kormányzása idején a Fidesz is a Szent Korona-tanra alapuló alkotmány bevezetését tervezte. Az akkori huzavona nyomán született meg a 2000/I.-es Szent Korona-törvény, és az az alkotmánybírósági határozat, mely kimondta, hogy a koronának nincs közjogi funkciója. A korona-revival része volt a mai napig kritizált korona-áthelyezés és -úsztatás is. A Medgyessy-érában ismét felmerült a korona áthelyezése
(A Szent Koronának a budai királyi várban a helye!)
, 2007-ben Gyurcsány Ferenc pedig személyesen Angela Merkel német kancellárnak panaszolta el a korona parlamenti jelenlétével kapcsolatos problémáit. Kolláth György alkotmányjogász szerint alapvetően avítt, feudális ízű, a jogegyenlőséget tagadó eszméről van szó. (Kolláthnak azt javasoljuk, hogy a zsinagógában oktassa ki fajtáját) Az ideológia ugyanis a Habsburgok hatalmi érdekeit szolgálta, akik úgy alakították azt, hogy regnálásukat támogassa - közölte az alkotmányjogász ugyancsak az ATV-ben. A jogász szerint 1919-ig tartott az 1000 éves államiságunk, azonban folytonos alkotmányosságról nem beszélhetünk 1919-ig sem. Nem lehet tehát mondani, hogy a korona lenne a jogfolytonosság alapja. Kolláth szerint továbbá nem lehet rákényszeríteni senkire sem olyan eszméket, amelyeket nem tud elfogadni. (Kolláth foglalkozhatna a kommunista eszmékkel is, amit a zsidók kényszerítettek Magyarországra) Az új Alkotmány elkészítését fontosnak tartja a jogász, azonban alapvetően a „míves, aprólékos” munkára és a jelenlegi megoldások szebb megfogalmazására tenné a hangsúlyt, nem pedig arra, hogy avítt eszmék mentén írják újra. Az alkotmány nagy mélységben történő átírása esetén szükségesnek tartaná a népszavazást is. Az Alkotmánybíróság (ez zsidó találmány, semmi szükség rá) szerepét is erősítené az alkotmányjogász, mégpedig azzal, hogy annak eddigi gyakorlatát beemelné az Alkotmány szövegébe. (168 ÓRA, részlet)
