JÚNIUS 22 – CSEPEGTETIK AZ ALKOTMÁNYT

NOCSAK..........NOCSAK
MÉGIS LESZ SZENT

KORONA TAN
AZ ALKOTMÁNYBAN
HÓBAGOLY TÖRTÉNELEMÓRÁT TARTOTT
A VAKSÖTÉT KÁLMÁN OLGÁNAK

Boross Péter („hóbagoly”, MDF) aki úgy került a politika középpontjába, hogy néhai Antall József ivócimborája volt (az Antall brancs mind egy szálig iszákos volt) és a pesti vendéglátóipari vállalat főnöke. Állítólag nem volt kommunista párttag, de a kapcsolatai igen jók voltak. Antall alatt titkosszolgálati miniszter és belügyminiszter volt. A lexikon ezt írja róla: „A Fővárosi Tanács tisztviselője lett 1951 és 1957 között. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Budapesti Forradalmi Bizottság és az értelmiség forradalmi tanácsának tagja. 1957-ben a forradalmi tevékenységei miatt letartóztatták, majd internálták. 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. Ebben az időszakban vendéglátóipari ellenőr, majd üzletvezető és képügynök volt. 1965-ben a Délpesti Vendéglátóipari Vállalathoz került, melynek áruforgalmi igazgatóhelyettese lett 1971-ig, majd annak igazgatójává nevezték ki, mely pozícióját egészen 1989-ig töltötte be, ekkor vonult rövid ideig nyugdíjba.” Rákosi korszakban fővárosi tanácsnál pártonkívüliként dolgozni? Nem jellemző. Miközben 56 miatt büntették, ahhoz képest a karrierje hirtelen felfutott, ez is gyanús. Belügyminisztersége alatt 1992 körül kimutatta vérkommunista magatartását, amikor a Rákoskeresztúri köztemetőben székelykaput állítottak a hazafias szervezetek a 298-as parcellánál, akkor Boross elvtárs odaküldte rendőreit és a székelykaput el akarták távolítani. Miután erre erős tiltakozás lett (amiről akkor a sajtó hallgatott), ezért csak jó félméterrel tolták arrébb a magyar emlékművet, amelyen az a felirat áll, hogy ezt a kaput csak magyar lélekkel lépd át. Ennyit Boross elvtárs sötét múltjáról. Közel egy évig miniszterelnök volt Antall halála után, akkor bezzeg „nemzeti” felfogásának semmi jelét nem adta. Jó egy éve önként elege lett pártjából és kilépett, s most Orbán bizalmát elnyerte, mind egy bármire felhasználható kulcsfigura.

MIT MONDOTT HÓBAGOLY

AZ ALKOTMÁNY TERVEKRŐL?

Boross tagja annak a hatfős kommunista társaságnak, akit Orbán megbízott az alkotmányozási tanács irányításával. Ez a vének tanácsa, csupa vérkommunista. Most megtudtuk, hogy a tervezőknél 30 fő a Fideszből, 15 fő az ellenzékből kerül ki, de ezek nevei még titokban vannak. Jellemző. Most pedig idézzük Boross kiselőadásának lényegét, amire Kálmán Olga alig szólt közbe, hanem csak tátotta a száját. Ha megszólalt, az is bődültes sötétségéről árulkodott. Boross ezekről beszélt ...
1505-ben elegük lett a magyar nemeseknek az idegen királyokból és 1514-re Werbőczy István megalkotta a Szent Korona eszme alapján azt a tételt, hogy a magyar nemzet főhatalmát a Szent Korona testesíti meg. A nemzet koronázza meg a királyt, ha jónak látja. Mindig a nemzet akaratától függött, hogy ki lesz a király. S ha nem értettek egyet a királlyal vagy ha nem lett megkoronázva szabályosan, akkor nem ismerték el. Ilyen volt II. József is, akit a magyar rendek nem vettek tudomásul. „Akkor jogi személyiség a korona?” - tette föl a kérdést Kálmán Olga, akinek kezdett derengeni valami. Ez az eszme a nemzet védekezését jelentette az idegen királyok ellen. „De mi köze ennek az alkotmányhoz?” - tette föl a második buta kérdését Kálmán Olga. Ekkor egy nagy jelentőségű mondat hagyta el Boross száját. Miszerint

újra kell gondolni az egész magyar történelmet és közjogot és nem szabad jogtalanságokat elkövetni. A magyar hagyományokat nem lehet felrugni, nem tudomásul venni. „A koronának milyen hagyománya van?” - kérdezte harmadik buta kérdését Kálmán Olga. A Szent Korona mindig a magyar függetlenség jelképe volt. A világon egyetlen országnak sincs ilyen koronája, mint nekünk. A Szent Korona Tan bizonyos elemei bekerülnek az alkotmányba, annak is a bevezetőjébe, a képviselők később a Szent Koronára fognak fölesküdni. A magyar nemesek tartották fönn az országot magyarnak, ezer éven át. Több tiszteletet érdemelnének az ősök, az elődeink. Az ezer éves alkotmány működött. Csak az angoloknak és a magyaroknak nincs írott alkotmánya Európában, mégis jól működtek ezek az országok. Az angoloknak most sincs írott alkotmánya. Újra kell gondolni mindent az alkotmányozásról és annak közjogi szerepéről. A múltunk erre költelez. Befejezésül Boross kifejtette, hogy a jelenlegi alkotmány ideiglenes és ezért nemzeti törvény kell. Azzal fejezte be hogy a baloldal (értsd kommunisták és a zsidók) mindig nemzetellenesek voltak Magyarországon, alkalmatlanok ezt a nemzeti kérdést fölfogni és elfogadni, a dicső nemzeti múltunkat mindig csak ócsárolták. Ennyit mondott előlegezésként Hóbagoly, igyekeztünk saját szavait hűen visszaadni.