AHOGY MEGJÓSOLTUK
ELHALLGATJÁK A HÍREKBEN
AZ IRÁNI
KÜLÜGYMINISZTER HELYETTES
TÁRGYALÁSÁT
Ma reggeli sajtótájékoztatóján Ali Aháni iráni külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, a magyar-perzsa kapcsolatok javulását reméli az Orbán-kormánytól, amely véleménye szerint több előremutató lépést is tett az együttműködés javulása érdekében. Martonyi János külügyminiszterrel való tárgyálasai során a közelgő EU elnökség, a gazdasági, kulturális és parlamentáris kapcsolatok is előtérbe került. Aháni hangsúlyozta, a két ország kapcsolata hagyományosan jónak mondható, kritizálta azonban Budapest elmúlt években folytatott politikáját, amely szerinte túlságosan az Európai Unióra koncentrált, így kevés figyelmet fordított a kontinensen kívül eső partnereire. Ennek eredményeképpen a korábbi kereskedelmi mérleg tizedére esett vissza (400 millió dollárról 40 millió dollárra). „Nagyjából jó az együttműködés” – fogalmazott a diplomata, amelyet az is megerősít, hogy közel 2500 iráni diák tanul magyar egyetemeken. Álláspontja szerint minden kutatási területen, de különösen az orvostudományban lenne esély az együttműködés erősítésére, hogy mindkét ország átadhassa tapasztalatait és legújabb eredményeit. Az új parlament által létrehozott Iráni-Magyar baráti szekciót üdvözítő lépésnek nevezte, és hangsúlyozta, egy Teheránban kinevezett csoportosulással való együttműködés pozitív hatással lehet a két ország kapcsolataira. Aháni tegnap a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásán nem elsősorban a magyar-iráni összefogás jövőjét emelte ki, hanem a teheráni külpolitika legfőbb irányvonalait rajzolta fel. Véleménye szerint két kulcskérdés vár megoldásra a nemzetközi közösség részéről: az ENSZ (és legfőképpen a Biztonsági Tanács) struktúrájának reformja, illetve a nukleáris leszerelés. Emellett a perzsa állam kulcsfontosságúnak tartja az országok közötti párbeszédet, és hangsúlyozta, a helyi problémák megoldása elvezethet bennünket a regionális konfliktusok feloldásához. Teheránban láthatóan nem elégedettek a Közel-Keleten zajló eseményekkel, a diplomata kiemelt témái között szerepelt Irak, Afganisztán és Palesztina helyzete is. Ha ránézünk a térképre, nem is meglepő, hogy a bagdadi kormány felállása és az afganisztáni helyzet megoldása fontos Iránnak, mindkét országot szomszédjának tudhatja. Ali Aháni egyetértett Washingtonnal abban a kérdésben, hogy a demokratikus átmenet fontos az ország számára. „Núri al-Maliki… remélhetőleg össze tud hozni egy kormányt” – tette hozzá az új hatalom felosztási megállapodásra utalva, és azt is kifejtette, hogy egy stabil és fejlődőképes Irak Irán érdeke is.Afganisztán kapcsán azonban nem volt ennyire derűlátó: bár országa támogatja a kabuli kormányt, Aháni felhívta a figyelmet, hogy az afgán helyzet kihatással van a szomszédos államok életére is. Példaként Iránt említette, Teherán ugyanis több mint 3 millió menekültet fogadott be. Emellett a kábítószer-kereskedelmet emelte még ki, adataik szerint ugyanis a megszállás óta 200 tonnáról 7000 tonnára nőtt az exportált évi mennyiség. Mai sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy nem remél előrelépést a Karzai elnök és a Talibán közötti tárgyalásokban. Az afganisztáni helyzetet mindenképpen kezelni szeretnék Iránban – bár a tárgyalásokat belügynek tekintik. Az ENSZ struktúrája, különösen a Biztonsági Tanácsé jelenlegi formájában nem életképes. Jól mutatja ezt az is, hogy, bár a hidegháború végével mindenki egy kiszámítható, békés világ eljövetelét remélte, a XXI. század erre rácáfolt. A Szovjetunió bukásával egyesek modern fegyvereikkel és a szabadság, az emberi jogok hangsúlyozásával, a terrorizmus elleni harc jegyében indítanak igazságtalan háborút – fogalmazott Aháni. Az Iránnal kapcsolatos legdivatosabb témát, a nukleáris energia vitatott felhasználását illetően a külügyminiszter-helyettes elmondta, országa a leszerelés mellett van, amellett, hogy hangsúlyozta, a békés felhasználáshoz mindenkinek joga van. Kiemelte, a Törökország, Brazília és Irán között létrejött Teheráni szerződés segíti az országot a kutató reaktorok működtetését illetően. Ali Aháni szerint azonban, ha jelenlegi partnereikkel vitájuk támadna a nukleáris energia kapcsán, akkor nincs akadálya annak, hogy Teherán saját maga legyen képes előállítani a számára megfelelően finomított fűtőanyagot. (kitekinto, részlet és kép) Kép: Medvegyev Bakuban találkozott az iráni elnökkel (presstv)
