KOREAI SZÍNJÁTÉK
I. Koreai háború (1950-1953)
A konfliktus előzménye az volt, hogy a második világháború után a vesztes Japán elvesztette befolyását Korea felett, mire a Szovjetunió bevonult az ország északi részébe, a nyugati hatalmak pedig a déli országrészt vonták fennhatóságuk alá. Az amerikai csapatok vezére (Mac Artur tábornok) valójában győzni tudott volna a vörösök fölött, de a hadseregvezetés mindent megtett azért, hogy ne győzzön. Ilyen aljas akciók már voltak Patton tábornok esetében is 1945-ben, aki gyanús baleset miatt halt meg. De ugyanez folyt a vietnami háborúban is, ahol elég sokszor amerikai csapatok lőttek amerikai csapatokat, állítólag „tévedésből”. De ugyanilyen tévedések folynak most Afganisztában is. Irakban sem akarták megnyerni a háborút, pedig ott hegyek sincsenek. Őket a népirtás érdekelte, mert abban van a nagy üzlet. Az I. koreai háborúban (képen) 3 millióan haltak meg. A kambodzsai vörös khmerek, akinek a vezetői a párizsi Sorbonne egyetemre jártak, ők is 3 millió kambodzsait öltek meg 3 év alatt (1975-1978) és az ENSZ ölbetett kézzel nézte a népírtást.
KOREA A KOMMUNIZMUS LÁBNYOMA
Korea is áldozatul esett a győztes nagyhatalmak osztozkodási ösztöneinek, mert az USA és a SZU 1948-ban felosztotta. Így született meg Észak és Dél-Korea. Az állandó háborúsdit játszó két országban állandósultak a határvillongások és egy háború is lejátszódott 1950 - 53 között. Észak-Koreát támogatta a SZU és csatlósai, Dél-Koreát pedig az USA és csatlósai. Észak-Korea állítólag atomfegyvert fejlesztett ki, miközben a néptömegek éheznek. Amit a saját televíziós adásaikból megcsodálhat az ember, arra a legvadabb sztalini korszak a jellemzõ. Hatalmas kommunista isteneiknek emeltek szobrot és emlékmûveket, úgy mint az 50-es években a keleti tömb országaiban. Dél-Korea egy főre eső nemzeti jövedelme a GDP 24.000 US dollár, Észak-Korea nem vezet ilyen statisztikát, mert nincs mit vezetniök. Egyes magyarországi internetes oldalak azzal vádolják a Dél-Koreát támogató országokat, hogy megindították a rágalomhadjáratot Észak-Korea ellen. Ennek nagyon bűzlő szaga van és ahhoz hasonlít mintha a szegény Sztalint rágalmaznánk napjainkban. Biztos, hogy az egykori postarablónak és tömeggyilkosnak lehetett jó oldala is. Valószínűleg álmában, de az sem biztos. A legutóbbi határvillongás után lemondott Dél-Korea hadügyminisztere Kim Tae - Yong. Hogy mi van a lemondás mögött, arról nem meséltek részleteket, de bármennyire is piszkos játékot játszik az USA a világpolitikában, örvendetes lenne, ha a kommunista bálványokat végkép eltörölnék Korea északi részérõl. Valószínűleg az USA-nak fontosabb feladat az Irán elleni háború előkészítése. Aztán Kína véleménye nélkül sem tehet az USA egyetlen lépést sem. Változnak az idők. (tudósítónktól)
