2010. november 18., csütörtök

NOVEMBER 18 - NARANCSKORMÁNY A VÖRÖSGYILKOSOKAT DICSŐÍTI

A TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS DIADALA
Az elmúlt 20 évben tanúi és szenvedő alanyai voltunk annak a sunyi történelemhamisításnak, amit az úgynevezett Történelmi Igazságtétel Bizottság és az úgynevezett 56-os Dokumentációs és Kutatóintézet történészei (?) és bértollnokai a forradalom és szabadságharc igaz történetének meghamisításával műveltek. Az igazság egyik felének elhallgatásával, a másik felének ügyes csoportosításával és manipulálásával, Soros György pénzével és a kommunista kormányok (Horn, Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai) sok száz milliós állami támogatásával sikerült elérniük, hogy az emberek többsége, amikor 1956 szóba kerül, csak Nagy Imre, Maléter Pál, az öt kivégzett és a néhány tucat bebörtönzött úgynevezett reformkommunista neve forog a köztudatban és alig esik szó a forradalom valódi hőseiről, akik az ellenségtől elvett fegyverekkel akarták a kommunista rendszert megdönteni és nem reformokkal akarták a rogyadozó kommunista rendszert életben tartani. Nem véletlen, hogy az utóbbi 20 év kommunista kormányai mindegyike magáénak vallotta a kommunista Nagy Imrét, Maléter Pált és társaikat. Azonban az elmúlt 20 év elhallgatott dokumentumaiból és a cáfolhatatlan történelmi eseményekből egyértelműen bizonyítható tényként derül ki, hogy az úgynevezett reform kommunisták a forradalom esküdt ellenségei, a forradalom kibontakozódásának legfőbb akadályozói és végső fokon árulói voltak. Az áprilisi választások, a választófülkék forradalma után joggal remélték az igazságszerető emberek, hogy 1956 kapcsán megszűnik a történelemhamisítás és a forradalom árulói helyett a forradalom valódi, eddig elhallgatott és ismeretlen hőseit fogják ünnepelni és tanítani az iskolákban. Nem ez történt! Október 23-án ugyanazokat a kommunistákat ünnepelték, akiket az előző kommunista kormányok is zászlaikra tűztek. Ennek legkirívóbb példája az volt amikor kormányszinten ünnepelték a Jutadombnál és a Tököli Laktanya előtt Maléter Pált, aki a legsúlyosabb katonai és nemzetárulást követte el, amikor letartóztatása után néhány órával felajánlotta, hogy ha beviszik a Honvédelmi Minisztériumba onnan a „K” vonalakon leteteti a fegyvert a Honvédséggel. Ezt az árulásra induló szovjet katonai oszlopot lőtték szét a jutadombnál a légvédelmi tüzérek és a nemzetőrök. Pont e két helyszínen ünnepelni az áruló Malétert, olyan szarvashiba, amit egy forradalmi kormány nem engedhet meg magának! Büszkék lehetnek a történelemhamisítók! Beérett a gyümölcs! Az új kormány is az áruló kommunistákból, nemzeti hősökké, forradalmárokká kozmetikázott reformkommunistákat ünnepli. Pedig ezeknek a forradalomhoz semmi, de semmi közük nem volt. Kivégzésük és bebörtönzésük a kommunisták hagyományos, egymás közötti marakodásának eredménye volt. Tehát nem a forradalom mártírjai, hanem koncepciós perek szánalomra méltó áldozatai. Ezeket ünnepelni nem más, mint a történelemhamisítók diadala!
Szalay Róbert történelemtanár (Nemzeti InternetFigyelő)