A LAKOSSÁG
MEGFÉLEMLÍTÉSE A CÉL
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is végez olyan megfigyeléseket, mint amilyenek miatt több európai országban törvénysértéssel gyanúsítják a területén működő amerikai külképviseleteket. Az amerikai nagykövetségek által végzett adatgyűjtésről a norvég Tv2 televízió számolt be. A norvég Tv2 riportja szerint a norvég fővárosban az amerikai külképviselet 15-20 embert, köztük korábban magas beosztásban dolgozó rendőrtiszteket is alkalmazott kizárólag arra a célra, hogy norvég állampolgárokat figyeljenek. A különleges részleg emberei az általuk gyanúsnak tartott emberekről fényképeket készítettek, dokumentálták, hogy milyen tüntetéseken vettek részt, nevüket és a róluk gyűjtött adatokat pedig egy különleges számítógépes adatbázisban vezették - írta a norvég tévécsatorna riportjáról a Telegraph. Az adatgyűjtési program a riport szerint 2000 óta folyik Oslóban. A norvég Tv2 riportjában bemutatott adatgyűjtés sérti a norvág törvényeket, ezért a riport megjelenése után a norvég külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetet, hogy tájékozódjon az ügyről. Később kiderült: a norvég hatóságok egyáltalán nem tudtak a megfigyelésekről. A novég televíziós riport megjelenése után több észak-európai országban indult vizsgálat, hogy kiderítsék, végez-e hasonló tevékenységet a heyi amerikai követség. A norvég mellett a svéd, a finn, a dán és az izlandi hatóságok is vizsgálódni kezdtek. Svédország igazságügyi minisztere jelentette be, hogy a stockholmi nagykövetséghez köthető emberek 2000 óta folytatnak titkos adatgyűjtést a svéd hatóságok tudta nélkül. A svéd ügyészség ezután vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy a nagykövetség megsértette-e a svéd törvényeket. Dániában a titkosszolgálat kereste fel a nagykövetséget, hogy "meggyőződjön róla, nem sértenek törvényeket" - írta a BBC. Legutóbb Izlandon kérte fel a kormány a rendőrséget múlt csütörtökön, hogy indítson tényfeltáró vizsgálatot az amerikai adatgyűjtés miatt. "Érthető okok miatt nem árulhatok el részleteket a biztonsági programunkról, de elmondhatom, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége - akárcsak a legtöbb nagykövetségünk a világon - rendelkezik egy programmal, amely a létesítményeink körüli gyanús tevékenység felderítésére szolgál" - írta az [origo] megkeresésére Bradley Hurst, a budapesti nagykövetség sajtóattaséja. Hozzátette: a felderítési program a nagykövetség "normális biztonsági elővigyázatosságának része". A nagykövetség által végzett magyarországi adatgyűjtésről Hurst azt mondta, hogy az egy "megfigyelés-felderítő program" (surveillance detection program), amely arra szolgál, hogy felderítse, ha esetleg valaki megfigyeli az USA tengeren túli (például európai) létesítményeit. A program nem titkos, és nem is része az amerikai hírszerzésnek - állította a sajtóattasé, részleteket azonban nem árult el arról, hogy mennyien dolgoznak a programban, kiket figyelnek meg, és hogy milyen adatbázist vezetnek a megfigyeléseikről. Bradley Hurst az [origo]-val azt is közölte, hogy az amerikai külképviseletek programjának egyik alapelve, hogy mindig a helyi törvényeknek megfelelően végzik tevékenységüket, a fogadó kormányok minden kérdésére vagy aggodalmára szívesen válaszolna. A Külügyminisztérium az [origo] megkeresésére közölte, nincs tudomása a nagykövetség által végzett adatgyűjtésről, de ez nem is az ő hatáskörük. "A Magyar Köztársaság köteles biztosítani a területén működő diplomáciai képviseletek védelmét, de e feladatot nem a Külügyminisztérium végzi. Ezáltal arról sincs tudomásunk, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége milyen jellegű intézkedéseket vezetett be a magyar hatóságok által nyújtott védelem kiegészítésére, illetve hogy ezekről az intézkedésekről egyeztetett-e az illetékes hatóságokkal" - írta a minisztérium sajtóosztálya. A Kormányzati Kommunikációs Központ megkeresésünkre közölte, hogy a témával a Belügyminisztérium foglalkozik. Mányai Zoltán, a Belügyminisztérium sajtófőnöke csütörtökön az [origo] nak azt mondta, ők sem tudtak arról, hogy a budapesti nagykövetség adatgyűjtést végez. "Ez teljesen új információ a számunkra" - mondta a sajtófőnök. Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy az ügyben a hatóságok tesznek-e további lépéseket. A kérdőre vont nagykövetségek mindenhol azzal védekeztek, hogy biztonsági programjuk nem titkos, és készek válaszolni az azzal kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a megfigyelés-elhárítási programjuk válasz az USA nagykövetségeit ért "biztonsági fenyegetésre": a terrorizmus-ellenes programokat azután vezették be, hogy 12 éve Kenyában és Tanzániában az amerikai nagykövetségek elleni támadásokban mintegy 250 ember meghalt. "Van egy az egész világra kiterjedő programunk, amellyel éberen figyelünk olyan embereket, akik megfigyelik a nagykövetségeinket, mert felismertük, hogy [a nagykövetségek] a terroristák potenciális célpontjai lehetnek" - mondta a szóvivő. Hasonlóan érvelt az [origo]-nak a budapesti nagykövetség sajtóattaséja is: "A nairobi és a Dar es Salaam-i nagykövetség szörnyű felrobbantása után kiderült, hogy az épületeket a támadások előtt egy bizonyos ideig megfigyelték. Akkor még ezt a megfigyelést nem vettük észre, és ennek több száz ártatlan civil áldozat lett a következménye" – írta. (origo, részlet és kép) Kép: a ravasz origó olyan képet közölt, amin nem látszanak azok a magas, vastag, dupla soros vascölöpök, amelyek az épület előtt vannak.
LENNE EGY JAVASLATUNK
A magyar kormány – ha akarná – egy csapással megoldhatná ezt a sötét kérdést. Az amerikai követségnek semmi keresnivalója nincs a Szabadság-téren! Telepítsék ki a követséget mondjuk a XVII. kerületbe, Rákoskeresztúrnak arra a részére, ahol a főváros közigazgatási határa van. Ott senkitől sem kellene tartania az amerikaiknak, a lehető legnagyobb biztoságban kémkedhetnének. Mert most ezt teszik. Persze az egész mögött valójában nem magyar bajok vannak, hanem a nemzetközi cionizmus, ami miatt minden országban az amerikai követség előtt szoktak tüntetni. Most ehhez hajbókol a Martonyi-féle cionista külügyminisztérium, amelynek a honlapja válozatlanul megegyezik a Gyurcsány-banda idejéből ismerttel, ahol pl. az iráni külügyminiszter helyettes magyarországi látogatásáról egyetlen mondat, egyetlen kép sem szerepel. Boliviának a legnagyobb nyugati és ázsiai államokkal vannak kitünő diplomáciai kapcsolataik és ezekkel a fejlett országokkal jelentős kereskedelmi üzleteket kötnek, de Magyarországnak még diplomáciai kapcsolata sincs az indián nemzetállammal. Most pedig a fiatalabb olvasók számára kalandozzunk el a „BOLDOG” KÁDÁRI IDŐKBE! Akkor bezzeg jobb volt a helyzet az amerikai követség előtt, mint ma. Akkor az amerikai követség előtt nem cirkáltak géppisztolyos, gólyómellényes rendőrök, nem volt hatalmas dupla vascölöpökből kerítés az épület előtt, hanem csak egy szerény, kopott rendőrbódé állt ott, ahol a rendőrt sosem lehetett látni. Ezzel szemben a követség kiratataiban havonta cserélték az amerikai és világ eseményeit bemutató fekete és fehér fényképeket és ott mindig voltak páran, akik ezeket nézték, köztük a blog szerkesztője is, hiszen itt olyan képeket lehetett látni, amit akkor a lapokban nem közöltek. Jó reggelt külügyminisztérium!
