JERUZSÁLEM ŐSIDŐK ÓTA
PALESZTÍN VÁROS VOLT
Jeruzsálemet úgy tekinteni, mint Izrael oszthatatlan fővárosát, ahogy azt az izraeliek teszik, őrültség - mondta az Arab Liga csúcstallkozójának megnyitóján a török kormányfő. Recep Tayyip Erdogan kijelentette: "az izraeliek azt mondják, az újraegyesített Jeruzsálem Izrael oszthatatlan fővárosa. Ez egy őrültség, amely bennünket semmire sem kötelez". Izrael "jeruzsálemi jogsértései összeegyeztethetlenek a nemzetközi joggal és az emberiességi joggal" - tette hozzá Erdogan, megjegyezve, hogy a zsidó állam "nemcsak a nemzetközi jogot, de a történelmet is megsérti". (MTI)
JERUZSÁLAM MÚLTJÁT IS HAMISÍTJÁK
A zsidók Egyiptomból való visszatérte után már találtak itt egy városállamot, amit egy velük rokon, de pogány vallást követő nép a jebuziak birtokoltak. A zsidók Dávid király vezetésével elfoglalták a jebuziaktól a várost. Akkoriban a nép után Jeruzsálem neve Jebuz volt még. A zsidók számára itt állt Salamon temploma, majd a helyén a babiloni fogság után felépült és a rómaiak által 70-ben lerombolt második templom. (wikipedia lexkinonból)
NEVETSÉGES MAGYARÁZKODÁS
Mi az hogy Egyiptomból való visszatértük után? Ez egy ostoba okoskodás. Azt sugallják mintha a zsidók korábban laktak volna Jeruzsálemben, majd elmentek egy egyiptomi kirándulásra és utána újból visszatértek Jeruzsálembe? Ha ott laktak volna ősidők óta, akkor zsidó neve lenne a városnak. Annyi viszont bizonyos, hogy ezek a jebuziak nem zsidók voltak, tehát a zsidók ősi joga egy mese. Ez a babiloni fogság is elég zavaros. Ezek szerint a zsidók otthagyták "ősi földjüket" csak azért, hogy elmenjenek "babiloni fogságba"? Mellesleg Jeruzsálemtől Babilon elég messze van. Most pedig nézzük meg mit ír a Jeruzsálem.com oldal a város történetéről?
"Időszámításunk előtt 1800 évvel egy Mezopotámiából érkező csoport Ábrahám vezetésével letelepedett a vidéken. 800 évvel később már királyságot is alapítottak, majd Dávid vezetésével elfoglalták Jeruzsálemet, amely az ország fővárosa lett. Krisztus előtt 950-ben felépítették az Első Templomot, amely a zsidók egyik legfontosabb helye lett. Az építés Salamonhoz, Dávid király fiához fűződik. Az országba betörő babilóniaiak lerombolták a templomot, de néhány évvel később újjáépítették. Az egyre jobban terjeszkedő Római Birodalom i.e. 63-ban elfoglalja Izraelt. Caligula császár leverte a négy évig tartó zsidó felkelést, de a harcok közepette a templomot újból lerombolták. Nem ez volt az egyetlen zsidó lázadás, mivel néhány évvel később újabb felkelés tört ki. Ezt is megállították a rómaiak, de közben egész Jeruzsálemet porig rombolták. A romokra új várost építettek és egy palesztin tartományt hoztak létre. Az új város neve Aelia Capitolina volt. Ezzel vette kezdetét a zsidó nép hanyatlása."
Most tekintsünk el attól, hogy ez az oldal egészen más mesét ír, mint a wikipedia lexikon. Ha a zsidók közel 1800 évig lakhattak a városban, akkor ennek milyen építészeti nyomai vannak? Semmi nincs. Egyedül a siratófal alsó kövei maradtak meg eredeti állapotban, de azokat is a rómaiak alatt építették. Nézzük meg, hogy mit hazudik erről a fenti oldal? "Siratófal ...Az Óváros területén található a Siratófal, amely napjainkban Jeruzsálem egyik szimbóluma lett. A fal a második szentély egy máig meglévő része, amely érintetlenül maradt a szentély lerombolásakor. A Siratófal hatalmas kőtömbökből épült, úgy helyeztek egymásra, hogy semmilyen kötőanyagot nem használtak. A kőtömbök között találhatunk akár 100 tonnás darabokat is." Nos a zsidók nemhogy 100 tonnás, de még 10 kilós köveket sem mozgattak, főleg nem építkezésre, amikor abban az időben még sátrakban laktak. Hogy az építészetnek mennyire nincs köze a zsidókhoz, az abból is látszik, hogy a későbbi századokban sem építettek semmit. Egyedül zsinagógákat építettek, de ezt is más népek mestereivel építtették meg. Kérdezzük: a Dohány utcai zsinagóga építésénél hány zsidó hordta a téglát és a maltert? Kép: siratófal
