NINCS LELKI VEZETŐ
Hogy nincs fizikai erőszak ? Csak most "munkának" nevezik ezt az erőszakot, ahol 12 - 16 órát dolgoznak és minimálbért kapnak. A nőknek is dolgozni kell, hogy ne lógjon ki a feneke a családnak, ahelyett, hogy gyerekeket szülnének. 40-45 évi munkaviszony után 25.000 Ft segélyt kapnak. Maximum 70-80 ezer Ft jön össze egy családnak, amiből senki sem tud megélni. Mi ez, ha nem erőszak ? A munka erőszaka, melyet az adó erőszaka követ. A társadalom felelősségéről beszélni ebben az országban? Ahol több mint 30 % az idegen söpredék.... A világon nincs még egy olyan ország, ahol a terrorista zsidók a meghosszabbított kezükkel, a cigányokkal összefogva, naponta gyilkolják az őslakosságot. Minden nyílvános rendezvénynél a zsidó söpredék van többségben, akik spionkodnak és fenyegetőznek abban a pillanatban, ha valaki belekezd a magyarok megszervezésébe. Prohászka Ottokár elég tekintélyes ember volt, aki felismerte ennek szükségességét és minden kezdeményezését megakadályozták. Pedig ő nem egy ócska Patrubány, vagy egy ócska Vukics volt. Arról nem is beszélve, hogy a magyar ember lelki ember, tehát a lelki vezető a legfontosabb számára. Utoljára Mindszenty tudta összefogni szent nemzetségét, mert ismerte őket és a magyar nemzetség felismerte a Jó Pásztor hangját. 1948-tól elűzték, elhallgattatták, megkínozták, meghazudtolták, száműzték és azóta sincs a magyarságnak lelki vezére. A nyáj szétszéledt és bezárkózott otthonába. Még egy darabig eljárt a templomba, de hamar rájött, hogy gyilkos zsidó rabbik ugatják a hazugságaikat és kiürültek a templomok is. A zabálással és szórakozással töltő tömeg azok a belúdtalpazó hazaáruló csőcselékek, akik hülyék, bunkók, tanulatlanok és élősködők, akik a magyarok vagyonát ellopták és abból telik nekik zabálni és szórakozni. A magyar minden erejét arra fordítja, hogy életben maradjon és maradjon annyi ereje, hogy harcoljon a családjáért, gyerekeiért, hogy a sátánfajzatokat leleplezze és szembeszálljon velük, amennyire csak lehet. Ez a lezüllött fiatalság kb. olyan igazságtalan, mint a "bűnös város" város kifejezés, amelyet 1919-ben Horthy Miklós mondott, amikor nevén nevezte a „vörös rongyokba” öltöztetett várost, miközben már akkor is Budapesten élt a zsidóság 80 %-a. A zsidók a bűnösök és nem a város és nem a magyar lakosok. A II. világháború alatt és 56-ban a zsidók kiírtották a magyar nemzet vezető értelmiségi részét, ami legalább 300.000 családot érintett. Ami legalább 1,5 millió magyart jelentett, és ezek helyére telepítették be a teljesen bunkó zsidó csőcseléket. Ezeket költöztették be a lakásaikba, otthonaikba, villáikba az ávós zsidók. Ezt a patkány csőcseléket vezényelték ki az első szabad május 1-ére, akikről azt hazudták, hogy magyarok. A MAGYAR NEMZETSÉG NEM ALJAS ÉS NEM ZSIDÓBÉRENC. ÉS MINDIG ELLENÁLLT A SÁTÁNFAJZATOKNAK. A magyar nemzetet erőszakkal, terrorral, zsarolással és minden aljasággal kényszerítik. Legyilkolják, kiírtják, kirekesztik mindenükből és totálisan lelki terror alatt tartják. Ebben a helyzetben a magyarságnak csak egy lehetősége van, mindenáron életben maradni. Ez a kötelessége és nem fejjel a falnak menni. Ez nem megalkuvás, hanem az egészséges életösztön. Túl kell élnünk a gyilkos sátánfajtazokat és túl kell járnunk a nemlétező eszükön. (1hozzászólás)
NINCS MENTSÉG
Csak a magyar történelemből indulhatunk ki, ha a jelen bajainkra keressük a magyarázatokat. 1848-ban a dicső magyar nemzetség fejjel ment neki a falnak? Pedig akkor sem voltak lelki vezetők, csak igen jó szellemi és katonai vezetők. Akkor az egyházi vezetők egységesen, csekély kivételtől eltekintve, nem álltak a magyar szabadságharc oldalára. 1956-ban az egyházak szintén a háttérben maradtak. A magyarok lelki vezető nélkül is, mindig harcoltak. A kádári 33 év alatt jött létre az az elkényelmesedett, csak a saját kis világát érdeklő, elbutított társadalom, amelyik 1989-ben teljesen készületlenül érkezett a változások elé. Másoktól várták a sültgalambot. Pedig már 1989 előtt évekkel világosan megmondták, hogy megszünik a kommunista rendszer, de ezt az időt a magyarok csak figyelték, de nem voltak részesei a felkinált cselekvési lehetőségeknek. Mert azt senki sem tagadhatja le, hogy nem voltak cselekvési lehetőségek. Most 2010-ben sokkal jobbak és nagyobbak a cselekvési lehetőségek mint 1956 előtt vagy a Kádár-korszakban. Ma lehet szerveződni, megszerveződni szabadon. Ezt jogilag is lehetővé teszik, majdnem hogy tálcán kínálják. Hazudik az, aki azt mondja, hogy most nincs lehetőség az önszerveződésre. Kibúvókat, magyarázatokat, sebnyalogatásokat, önsajnálatokat lehet csinálni, de ennek semmi értelme. Nincs mentség arra, hogy egy nemzet ölbetett kézzel várja a csodákat, hogy majd magától a dolgok jobbak lesznek. Ma van olyan mozgalom Magyarországon, akik azt hirdetik nagy okosan, hogy „Nem csinálunk semmit! Majd az ellenség önmagától leteszi a fegyvert előttünk és bocsánatot kér, hogy eddig gyilkoltak bennünket”. A munkában megnyomorított magyarok több ezer forintos kutyákat sétáltatnak, fiatal párok is bőven. Plazmatévéket vesznek, hogy bámulhassák a tévét. Nem babakocsikat tologatnak. Arról nem is beszélve, hogy ezek a fiatal párok kutyákra többet költenek, mintha gyerekük lenne. Ilyen szellemi és lelki elkorcsosulás még sohasem volt Magyarországon, mint most. Mese nincs.
