BAJOS TÖRVÉNY LESZ EZ, HA LESZ
Jellemző az állami bűnszövetkezetre (ebbe most minden érintettet beleértünk, akinek köze volt ehhez a holo-tagadási cirkuszhoz), hogy suttyomban készítették elő a törvénytervezetet, egy megveszekedett sort sem idéztek belőle, hanem rögtön küldték Sólyomnak. Azért nem merték nyilvánosságra hozni a törvénytervezetet, mert abból hatalmas fölzúdulás és vita lett volna. Magyarul ez annyit jelent, hogy a parlamenti bűnözők félnek. A vitát akarták elkerülni és az ostobák azt hiszik, hogyha most Sólyom szolgai módon alákanyarította a nevét, innentől kezdve sima lesz az út. Nem akarunk jósolni, de a cirkusz akkor fog kezdődni igazán, amikor megjelenik a törvény szövege a közlönyben. Azzal, hogy Sólyom ezt a marhaságot áláírta, egyben bizonyítványt is állított ki jogászi pályafutásáról és szakértelméről. Ugyanis ezt a jogászi szöveget lehetetlen úgy megírni, hogy ne lehessen belekötni, jogi alapon. És reméljük, hogy a jogászok neki fognak esni és cafatokra fogják tépni ezt a hülyeséget. Sólyom nevetséges szövegével gyakorlatilag azt mondta, hogy az államnak joga van kimondani törvényben, hogy miről mit gondoljunk. Ő – a nagy jogász – azt mondta erre, hogy a törvény az tartalmában alkotmányos. Kíváncsiak leszünk, hogy az alkotmány melyik paragrafusára akarják ráhúzni ezt a marhaságot? Mellesleg várjuk azoknak a hiteles, hivatalos hivatkozását, akik meg tudják mondani, hogy mit jelent a holokauszt szó? Amely idegen szó. De mi a tartalma? Ha a szó nem fejezi ki a tartalmat, akkor ott valami baj van. Ha azt mondjuk krumpli, akkor a krumplira gondolunk, annak a képe jelenik meg előttünk és nem mondjuk azt egy krumplira, hogy svábbogár vagy paradicsom. Ha azt mondjuk, hogy uszoda, akkor egy uszoda képe jelenki meg előttünk, amiben víz van és úszni szoktak benne. És az uszoda szó hallatára nem egy motorbicikli képe jelenik meg előttünk. És még sorolhatnánk sok más példát. De milyen kép jelenik meg a magyarok előtt ezen szó hallatán? Gyakorlatilag semmi. Hiszen nem magyar szóról van szó. Jellemző, hogy az MTA nyelvészei most behúzták fülüket-farkukat. Pedig a tudós urak azt is tudomásunkra hozhatnák már, hogy maga ez a szó, amiről most törvényt csináltak, mikor keletkezett? Ez egy sarkalatos kérdés. Hol keletkezett a szó? Kik találták ki? Milyen céllal találták ki? Ezekről kéne beszélniük.
HOMÁLYOS ÉS KÉPLÉKENY
A szigorítás ellenzőinek egyéb kifogásaira a köztársasági elnök nem tért ki közleményében, nem válaszolt tehát azokra a bírálatokra, amelyek szerint a módosítás homályos és képlékeny értelmezési helyzetet teremt, mert nem határozza meg pontosan, hogy ki számít a holokauszt áldozatának: csak az elhunytak például, vagy annak tekinthetők a túlélők, illetve az elhunytak másod- és harmad-generációs leszármazottai is. Vitathatónak nevezték szakértők a méltóság megsértésének megvalósítását is, a jelentéktelen színben feltüntetés, illetve a kétségbe vonás szerintük ugyanis egyformán bizonytalan jogi kategória. A törvény egyáltalán nem említi, hogy mi a teendő azokkal, akik nem tagadják vagy kétségbe vonják, ellenkezőleg: helyeslik a holokausztot. A Pécsi Tudományegyetem büntetőjogásza, Herke Csongor szerint ilyenkor más kategóriákba – például becsületsértés vagy gyűlöletre uszítás – lehet „beilleszteni” a sértegetést: Répássy Róbert frakcióigazgató szerint a Fidesz kormányra kerülve eredeti szándékainak megfelelően módosítja majd a jogszabályt, vagyis az új Országgyűlés nem fog különbséget tenni a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban. (origo, részlet) Kép: Sólyom az izraeli külügyminiszterrel
