Az amerikai külügyminiszter szerint elérkezett "Amerika új pillanata" a nemzetközi kapcsolatokban, "amikor meg kell ragadni az alkalmat, hogy évtizedekre lerakják az amerikai vezető szerep alapjait". Hillary Clinton ezt a washingtoni Külkapcsolatok Tanácsa előtt mondta szerdán, egy több témát átfogó beszéd keretében. "Előmozdítjuk az amerikai érdekek érvényesülését, és haladást értünk el a legsúlyosabb kihívások némelyikének kezelésében... Ma bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy az amerikai vezető szerep modellje működik, és a legjobb reményekre jogosít ebben a veszélyes világban" - jelentette ki Clinton az Obama-kormányzat külpolitikáját értékelve. Clinton megerősítette, hogy Washington a nukleáris fegyverek elterjedésétől a globális felmelegedésig együtt kíván működni a hagyományos európai és más szövetségeseivel, valamint az olyan felemelkedő hatalmakkal, mint Kína, India és Brazília. A külügyminiszter szerint a világ ma ugyanúgy számít Amerikára, mint régen, legyen szó természeti csapásról, vagy politikai konfliktusról. Amerika vezető szerepére a külügyminiszter az izraeli-palesztin béketárgyalásokban vállalt közvetítést, az iráni és az észak-koreai nukleáris ambíciók megfékezéséért tett erőfeszítéseket és az áradás sújtotta Pakisztán megsegélyezését hozta fel példaként. "A külpolitikai gondok megoldása ma megköveteli tőlünk, hogy mind regionális, mind globális léptékben gondolkodjunk, hogy lássuk a nemzeteket és régiókat összekötő metszéspontokat és kapcsolatokat és hogy úgy hozzuk össze az embereket, ahogyan azt csak Amerika tudja" - jelentette ki Hillary Clinton. Irakról szólva Clinton úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak az általuk megélt "nehéz napok" ellenére "felnőttek a velük szemben álló kihívásokhoz", mert hisznek abban, hogy annak, amit elérhetnek, az "határtalan". "És most, a háború és a bizonytalanság évei után az emberek azt találgatják, hogy mit hoz nekik a jövő idehaza és külföldön. Hadd mondjam hát ki világosan: az Egyesült Államok képes és köteles rá, és vezetni fogja a világot ebben az évszázadban" - jelentette ki Clinton. Megismételte, hogy az általa "intelligens hatalomként" (smart power) emlegetett Egyesült Államok új módszereket alkalmaz a világ vezetésében. Clinton "stratégiai, gazdasági és erkölcsi szükségszerűségnek" nevezte a fejlődést, amelynek az Obama-kormányzat szerint éppolyan központi szerepe van "az amerikai érdekek előmozdításában", mint a diplomáciának és a védelemnek. Mint mondta, Barack Obama elnök nem retten majd vissza az erő alkalmazásától a szövetségesek és az ország védelmében. Clinton hangsúlyozta, hogy az előző, George W. Bush vezette kormányzattal szemben a jelenlegi amerikai vezetés nagy hangsúlyt fektetett az olyan nemzetközi szervezetek megerősítésére, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa, vagy a G-20 csoport. Rámutatott a diplomáciai kvartett - amelynek Amerika mellett az ENSZ az EU és Oroszország a tagja - szerepére az izraeli-palesztin párbeszéd újrakezdésében. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a jövőben az eddiginél intenzívebben fog együttműködni az olyan "felemelkedő befolyási központokkal", mint Kína, India, Törökország, Mexikó, Brazília, Indonézia, Dél-Afrika és Oroszország. A kínai emberi jogok állapotára és "Grúzia orosz megszállására" hivatkozva ugyanakkor rámutatott, hogy ez az együttműködés nem könnyű és hogy a nézeteltérések elkerülhetetlenek. Clinton szerint az Egyesült Államok ilyen esetekben továbbra is hallatni fogja a hangját és kiáll majd az álláspontja mellett. "De tudatában vagyunk annak, hogy elmélyített és átfogó együttműködés nélkül nehéz, ha nem lehetetlen lenne egy olyan jövőt kovácsolni, mint amilyet a 21. században várunk" – hangsúlyozta. A beszédet követően Hillary Clinton kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a november 2-i félidős kongresszusi választások kimenetelétől függetlenül azt várja, hogy a kormányzat külpolitikája továbbra is megkapja majd a kétpárti támogatást. (MTI)
Több száz Koránt akar elégetni Floridában szeptember 11-én egy lelkész, hogy ezzel hívja fel a figyelmet az általa a Sátán művének tartott Iszlám veszélyeire. Az akció ellen felszólaltak a muszlim országok, de még az amerikaiak szerint is komoly következményei lehetnek az elsősorban a Facebookon terjedő kezdeményezésnek. A tervezett Korán-égetés pedig az amerikaiak szerint is komoly biztonsági fenyegetést jelent, David Petraeus, az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka kijelentette, hogy a tiszteletes akciója "veszélyeztetheti a csapatainkat és bajokat okozhat, nem csak itt, hanem az egész világon", az Egyesült Államok főügyésze pedig "ostobának és veszélyesnek" minősítette a kezdeményezést. Barack Obama amerikai elnök a fehér házi szóvivő útján ítélte el a megbotránkoztató ötletet, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint pedig a Korán elégetésével a tiszteletes a szövetségesek értékei ellen intéz támadást. A lelkész ötletei ellen tiltakozók köre folyamatosan bővül, már az Európai Unió "külügyminisztere", Catherine Ashton is beállt az ellenzők közé, akárcsak Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, aki "szégyenletesnek" nevezte Jones tiszteletes tervét. Terry Jones tiszteletest viszont hidegen hagyja nemzetközi felhördülés, sőt, csak még eltökéltebb lett tőle. A lelkészt ráadásul az sem zavarja, hogy Gainesville városa egy rendeletben betiltotta a szabadtéri tűzrakást, ugyanis szerinte itt az ideje, hogy végre világos üzenetet küldjenek a radikális iszlamistáknak, jelezve, hogy "az Iszlám és a saríja nem kívánatos az Egyesült Államokban". (Forrás: BBC, Guardian, MTI)
TÓRÁT ÉS TALMUDOT
MIKOR ÉGETNEK?
Hillary Clinton az USA külügyminisztere elitélte azt a tervezett Korán égetést, melyet Floridában akarnak véghezvinni a 2001 szept. 11-i repülőgépes terrortámadás évfordulóján, több hitgyülekezet részvételével. A kezdeményező egy evangélikus lelkész volt, de csatlakozott hozzájuk több felekezet is, többek között néhány rabbi is. Az USA jelenlegi Afganisztánban állomásozó katonai különítményeinek a fõparancsnoka is aggodalmának adott kifejezést, mert a könyvégetés veszélyezteti az idegen megszálló csapatok biztonságát. A tervezett Korán égetés kapcsán felvetődhet a kérdés, hogy mikor foganak a hitgyülekezetek Tórát és Talmudot égetni? A világ két legrasszistább és legsovénebb vallási szennyirodalmát nagyon aktuális lenne már elfüstölni végleg. Hogy ez eddig egyetlen keresztény gyülekezetnél sem történt meg, híven tükrözi azt, hogy a judaizmus terrorja uralkodik az egész kereszténynek csúfolt világon. (1hozzászólás)
RAKJUK ÖSSZE A MOZAIKOKAT
Érdekes összefüggések a cionista bűvészek részéről. Pár hónapja Obama és társulata bejelentette, hogy mecsetet építenek a lerombolt WTC épületek közelében, amelyre azonnal országos felháborodás tört ki, hogy ezzel is meggyalázzák a 2001-es áldozatok emlékét. Ezután a közvélemény jelentős része muzulmán vallásúnak tartotta Obamát. Magyarul: elárulta a fehér, jenki amerikaiakat. Mintha csak véletlen lenne minden. Hetekkel ezelőtt a babtista szekta vezetője híreszteli, hogy nyílvános korán-égetést fognak csinálni. S mit ad Isten? Éppen most tette közé Hillary Clinton külügyminiszter a legújabb Amerikai doktrínát, aminél a sorok között kell olvasni, mert a lényegi mondanivaló az kódolva van. Hogy mire készülnek a cionisták....Most meg a hazai hírekben, de külföldön is „keresztény korán-égetésről” hazudoznak. A zsidók ezzel két legyet akarnak ütni egy csapásra. Föllázítani a muzulmán világot, aminek már vannak jelei és nagyot belerugni a keresztényekbe. Olyan Irán szaga van ennek az egész színjátéknak, hogy mire akarnak kimenni a közeljövőben. Kép: a zsidóbérenc flordiai lelkész, Petraseus tábornok, az afganisztáni erők főparancsnoka
