A NOBEL-DÍJAS
A CIONISTÁK ÜGYNÖKE
Kína fenyegető levelet küldött több európai országnak, ha résztvesznek a december 10-i Béke Nobel-díj ünnepségen Oslóban. A fenyegetés oka az, hogy az idei Béke Nobel-díjat Liu Xiaobo (képen) kínai ellenzéki irodalmi személy kapta. A híradást nyugaton is a teletext oldalon közölték és hamar levették az oldalról. Liu Xiaobo 11 éves börtönt kapott, mert a hatalom szerint "felforgató tevékenységet folytatott a kínai köztársaság ellen." Mintha Budaházy boszorkányperét ismételnék meg Judapesten. Kína egy kemény kommunista diktatúra, amit a nyugati országok csak a lapok margóin jeleznek, vagy egyáltalán nem jelzik. A haszon reményében a nyugat is képes bármilyen árulásra. A magyarországi Soros-Orbán agyveleg természetesen ugyanezt a vonalat követi. A Vatikán hallgat mint a sír szokás szerint. (tudósítónktól)
Kiegészítés: Az ilyen egyszemélyes emberjogi harcos képtelen lenne Kínában bármit is tenni, ha Amerika nem pénzelte volna és nem kapott volna ehhez eszközöket. A kutya se tudna az ilyen békeaktivistáról, ha a cionista sajtó nem verte volna nagydobra, hogy valami hasznot hajtsanak belőle. Az egész kínai-amerikai viszony egy nagy szélhámosság. Ugyanis még a hetvenes évek elején Nixon elnök volt az, aki a vörösgyilkos Kínát fölkereste, Mao diktátorral ölelkezett és kapcsolatokat, üzleteket ajánlott. De amikor 1989-ben a kínai hadsereg több tízezer kínait lemészárolt Pekingben, azért Amerika nem feddte meg Kínát az emberi jogok miatt. Az akkori egyetemisták két dolog miatt kezdtek lázadozni. Persze már ott is voltak amerikai felbújtók, mint ahogy ezek a „felvilágosultak” Iránt is ellepték két éve. Egyrészt akkor volt a francia forradalom 200-dik évfordulója és ők ezzel akarták a szabadságot jelképezni. Peking főterén az amerikai Szabadság-szobor gipszkarton mását megcsinálták több méter magasra. A szegény kínai egyetemisták Amerikából remélték a szabadságot. A másik ok amiatt elkezdtek tüntetni az a Gorbacsov-i fordulat volt, hiszen előtte Kínában is járt Gorbi és tudtak az európai változásokról is. Volt egy harmadik ok is, ami miatt tüntetést csináltak. Ez az akkori pártfőtitkár, Csao Ce Jang volt, aki kezdetben az egyetemisták oldalán szimpatizált, de akit azonnal félreállítottak és nemsokára meg is halt. Most megint Amerika előszed bábifigurákat, hátha tud valami nyomást gyakorolni Kínára, de ez az idő már elmúlt. Most Kína gyakorol nyomást Amerikára. Ha most valaki az interneten az 1989-es kínai mészárlásról szeretne képeket találni, akkor nehezen talál, mert a vörösök ezeket is eltüntették. És emlékezzünk két éve amikor a tibetieket újra eltaposták a vörösgyilkosok, Amerika akkor sem jajgatott az emberi jogok miatt. Mire jöttek rá a diákok? Arra, hogy szellemi és lelkiismereti szabadságot nem lehet döntő politikai változások nélkül elérni, erre viszont nem volt elég erejük, mert a népet nem tudták mozgósítani, egy elszigetelt jelenség volt a pekingi mészárlás.
