KIDERÜLT, HOGY MIÉRT TILTOTTÁK BE AZ 1967-ES FILMET
Mélyrétegben
Dömölky János sosem látott filmje
A Mélyrétegben 1967-ben készült. Főszereplői: Freinreisz Károly, Latinovits Zoltán, Domján Edit, Őze Lajos és Csomós Mari; a filmet Salamon Pál, Nádas Péter, Kern András és Edelényi János írta. Hogy 43 éve miért nem volt látható (azaz az adatok alapján egyszer levetítették műsorzárás után, hogy legyen róla bizonyíték, nincs is betiltva), az egyszerre keményen reális és ugyanakkor szimbolikus történetből is kiderül. A zalai olajvállalat főmérnökének testvére meghalt, s egyetlen fiát a főmérnök maga mellé veszi. Az elismert szakember egy új mezőt akar feltárni, de a Minisztérium ellenzi, végül megadja az engedélyt, de a fúró kőzetet ér, az él eltörik. Minden egész eltörött – mondhatnánk Adyval. Csak ezt 1967-ben nem lehetett mondani. Mélyréteg politikailag, társadalmilag és lelkileg. (műsorismeretetés)
A FILM HÁTTERE
„Nekem is csak sejtéseim vannak arról, hogy ez a film miért került dobozba” – mondta el kedd délelőtt, a Nappali vendégeként a rendező. Dömölky János szerint a forgatókönyv írója, Salamon Pál múltjában kell keresni a megoldást: „Salamon Pál szinte életcélként foglalkozott a zalai olajmezőkön történtekkel. Leköltözött Gellénházára, ahol forgattunk is később. Ott ismerkedett meg azokkal, akik az olajmező bezárása, megszüntetése ellen küzdöttek, mint ahogy a filmben a Latinovits Zoltán által játszott főmérnök is.” Kelecsényi László szintén a 60-as évek végén érzékenynek számító olaj-témában látja a tiltás okát, szerinte nem véletlen, hogy az író nevét a film főcíméből is „kifelejtették”. (MTV, részlet)
NEM AZ OLAJ-TÉMA MIATT TILTOTTÁK BE A FILMET
A film elejétől a végéig egy zavaros, több szálon futó, követhetelen téma. Ennek oka a zsidó íróban van (Salamon Pál), aki egy pocsék forgatókönyv alapot csinált és a többi író sem tudta, hogy valójában miről is szóljon a film? Salamon 1976-ban külföldre menekült a jó kis Népszabadság-i állásából, tehát jóelvtárs volt. A film látszólag egy vállalati történet a vidéki olajfúrásoknál, de közben a fiatalok helyzetét és az akkori pártvezetést is be akarta mutatni. A film csak azok számára mondott valamit, akik megélték a kommunista korszak azon időszakát. Mindenki ideges, mindenki cigarettázik, mindenki indulatos, semmi sem megy úgy ahogy kellene, felelős nincs, fúrások és rágalmak vannak, elvtársi fölényeskedésekkel átszőve. A filmet több ok miatt tilthatták be akkor. Nem akarták az olajfúrások súlyos bajait bemutatni, nem akarták, hogy a szocialista rendszer csak negatív színben tünjön fel. A filmből árad a keserűség, a fiatalok jövőjének a bizonytalansága, a vállalati káosz mindenütt. Ez nem felelt meg az akkori elvárásoknak, hiszen a kommunista rendszert akkor ilyen szinten még nem lehetett bírálni. A filmnek mai szemmel csak néhány szereplőjének az alakítása az értéke. Látszólag nincs is főszereplője, hőse a filmnek, mert mindenki egy mellékszálon fut. Latinovits, mint főmérnök a drámát alakítja, Őze Lajos és Domján Edit emelkedik ki még a többiek közül. A fiatal Freinreisz Károly teljesen amatőrként csetlett-botlott a filmben, de hangsúlyozzuk, hogy a film nem a szereplők miatt volt rossz, hanem a zavaros forgatókönyv miatt. Kép: jelenet a filmből, Latinovits és Őze
