HITLER LEFESTETTE: A ZSIDÓDEMOKRÁCIÁT
Ha az olvasó esetleg párhuzamot vél fölfedezni az 1929-es német és a mai 2010-es hazai viszonyok között, az nem a véletlen műve.
Nekünk németeknek nincs több szabadságunk sem itthon, sem külföldön. A mi kormányaink 1918 óta gyávákból és hazaárulókból álltak. Mindegyikük megvesztegethető volt. A nép a hitét az új vezetőkbe helyezte. Zsidók és marxisták itt a házban az urak! Mindent a pénzéért! A fegyelem és a rend hiányzik. A német államtisztviselő nem megbízható. Ez katasztrófa az ország részére. A „sumákolásnak” se vége, se hossza nincs. Sem a nemzetgyűlésben, sem a tartományokban. Az összes politikai párt alávaló alkut kötött egymással. A kormány a törvényeket a külföld által hagyja magának előírni, ahelyett, hogy kimutatnák a fogaikat és érezteték velük, hogy a német nép még mindig képes önmagát megvédelni! Hogyan változzon meg minden? Mi intenzív propagandát folytatunk az árulás és a korrupció ellen. Már két napilapunk van és szervezeteink szemmel láthatóan növekednek. Azt gondolják most, hogy egyenruhatilalommal tevékenységünket meg tudják kötni? - Badarság! - Az egyenruha még nem jelenti a szellemet! Továbbra is meg fogjuk dolgozni a nép szellemét. Az elégedetlenségnek továbbra is még növekedni kell. A munkanélküliségnek még növekedni kell. Akkor tudunk tetemesen növekedni. A kormány félénk lett, mert mi bebizonyítottuk, hogy mi az igazi utat a nép szívéhez ismerjük. Mi munkát és kenyeret ajánlunk. Ezt meg is tudjuk adni, ha megint mint korábban egy tudatos német nép lesz, amelyik az életjogát a nemzetek sorában magának meg tudja hódítani. A Birodalmi Véderő a kezünkben van, a mi alosztályaink mindenütt feszes fegyelmet fejlesztettek ki. Nincs szándékunkban, hogy zsidókorcsok utópiáján kapaszkodjunk, mint a marxisták, hanem a programunkon, amelyik német és tárgyalásokról nem lehet szó! (Hitler nyilatkozat, 1929)
ADALÉKOK HITLER „BŰNEIHEZ”
A Skandináviában megjelenő Världens HISTORIA (1-es kép) felsorol néhány adatot a nácikról. Miszerint Hitler és Himmler (2-es képen) sohasem írt alá megsemmisítési parancsot a zsidók ellen. Viszont ennek ellenére a cikk Hitlert okolja a holokausztért. A cikk szerint a zsidók gyakorolhatták a vallásukat a gettókban és a lágerokban egyaránt. (3-es képen) Ehhez még hozzátehetjük, hogy úszómedencék is voltak a legtöbb táborban. A volt Csehszlovákia területén lévő Terezienstad-ban (Terezin) lévő táborban a jobbmódú zsidóknak saját táborparancsnokságuk volt és színházuk. A háború vége felé megnövekedett járványok okozta elhalálozások pedig az esztelen szövetségesek bombázásának tudhatók be, akik megnehezítették a táborok ellátását. (1 hozzászólás)
