Kép: a riói Jézus-szoborJÉZUS és a nemlétező Názáret
Karácsony elött megtömik a televízió mûsorait bibliai történetekkel. Számtalanszor hangoztatott szólam a Názáreti Jézus. Nade mit írnak a kutatók Názáretrõl? Professzor F.F. Bruce skót bibliakutató (1910-1990) írja a Nazaret c. fejezetben, hogy Nazaret neve nem szerepel sehol sem az ószövetségi, sem a korai keresztény feljegyzésekben. Kr.u. 135-ben volt egy lázadás Jeruzsálemben amit a rómaiak levertek. A zsidókeresztény nazarénus szekta papjai és hívei Galileába menekültek az üldöztetések elõl. A nazarénusok neve után kapta a hely az Názáret nevet. Õk építették az elsõ zsinagógát is a második században. Más források is megerõsítik, hogy a római adóbehajtók feljegyeztek minden kunyhót és házcsoportot, hogy megadóztassák, de nem ismerték a Názáret nevû helységet. Viszont van egy Betlehem nevű falu Galileában már a Kr.e. hétszázas évekbõl. Nagy valószinűség szerint itt születhetett Jézus, de ez nem illett bele a zsidók messiás elvárásainak a képébe, mert nem tartozott Dávid király birodalmába. Hamisítottak hát egy másik Betlehemet Jeruzsálem mellett és odaköltöztették Jézust egy kitalált népszámlálás ürügyén. A bibliakutatók véleménye megegyezik abban, hogy Jézus nem született a judeai Betlehemben és nem tartozott Dávid családjához sem. Viszont az egyház hazug papjai makacsul hajtják a régi zsidó hazugságot. Soha nem volt olyan népszámlálás a világon, ahol mindenkinek a születése helyén kellett volna jelentkezni összírás végett. Az egész birodalom v. tartomány vándorolhatott volna keresztül-kasul évekig az akkori közlekedési lehetőségekkel. És hogy írták volna össze az időseket vagy betegeket? Nem, ez nem így működött, hanem összeíró írnokokat küldtek ki a helységekbe, akik aztán a helyszínen végezték a munkájukat. Mellesleg az ásatásokat végzõ archeológus csoport vezetője kijelentette, hogy semmi nyomot nem találtak eddig sem Ábrahám, sem pedig Mózes után. Több egyetem történész professzora kijelentette, hogy egyik személy sem létezett. Az első gyenge nyomok Dávid király korából származnak a Kr.e. 900-as évekbõl. Egyértelmű az is, hogy Mózes öt könyvét négy különbözõ csoport írta különbözõ időpontokban a Kr.e. 600-200-as években. A Mózes-korszak pedig Kr.e. az 1300-as évekre van téve, a mesekönyvek szerint. Ezek olyan régen ismert történelmi tények, mint az, hogy a nap keleten kél és nyugaton nyugszik. Viszont a Vatikán és átkozott hazug papjai folytatják a naív hívek butítását, de úgy tünik, hogy Magyarországon a héber fõpapi siserehad még jobban élen jár a sötétség terjesztésében. Lelkük száradjon rajta. (1hozzászólás)
Kép: Kr.e. 700 körül alul a rózsaszín részen lehettek a zsidó rablóhordák Judeában
