Magyar-zsidó együttélés – hazánkba látogat Elie Wiesel
A „Magyar-zsidó együttélés – együtt a közös jövőért” című szimpóziumot a Chábád Lubavics közösség Magyarországra érkezésének 20. évfordulóján rendezik meg. A lubavicsi mozgalom a modern technika vívmányait felhasználva hirdeti a zsidó öntudat erősítését és a gyökerekhez való visszatérést. A Máramarosszigeten született Elie Wieselt 15 éves korában deportálták, családtagjai nem élték túl a haláltábort. A ma 81 éves író használta először a mai értelemben a holokauszt kifejezést. Az író több mint hatvan év elteltével látogat Magyarországra. Örülünk ennek a látogatásnak, amikor Elie Wiesel még gyermekként elhagyta ezt a vidéket, ezt az országot, az része volt a XX. század egyik legnagyobb tragédiájának, és abban bízunk, hogy amikor most újra idejön ebbe az országba, az része lesz a XXI. századi gyógyulásnak – fogalmazott az emberi jogi bizottság elnöke. Mindenkinek örülünk, aki tiszta szándékkal jön Magyarországra, mi is tiszta szándékkal fogadjuk – tette hozzá Balogh Zoltán. Személyesen is szeretném fölhasználni ezt az alkalmat, hogy megmutassuk Magyarország igazi arcát, amely nem egy gyűlölködő arc. (hirtv)
ZSIDÓK MENJETEK HAZA,
EZ NEM A HAZÁTOK
Tegnapnap este már az ATV bemutatta a több órás filmet a zsidó szélhámosról, akinek filmjét előtte hetekig reklámozták. Aki jól akart szórakozni, az feledhetetlen perceket szerezhetett magának. Ugyanis erős idegzet kellett a több órás gennyes stílusú film végignézéséhez. Most csak azt a részt említjük, ahol a Nagy Szélhámos bejárta az auschwitzi romokat egy társával. Ott bukdácsoltak a téglák és kövek között, amit még 1945-ben ledózeroltak az oroszok és lengyelek, mert akkor még nem volt arról szó, hogy ebből a helyből egy jól jövedelmező iparág lesz, a turisták számára. A filmből kiderült, hogy maga a Szélhámos sem tudja már megmodani, hogy hányféle tábort élt túl. Az biztos, hogy sok tábort megjárt, minden esetre a gázt elkerülte. Ha Szibériába került volna egy szovjet gulába, akkor most alágha mesélhetne...Ott botladoztak a romok között és közben sorolták a a nevetséges hazugságokat. A legjobb jelenet az volt, amikor egy kisebb erdős részhez értek, ahol egy kisebb tavat találtak. Ki nem találtuk volna, hogy ez mi volt? Hát ez volt az a hely, ahol nagy rakásokban a zsidók holttesteit elégették az ostoba németek, szabad tűzön. De akkor miért kellettek az ipari égető kemencék? Erre már nem adtak magyarázatot. Egyet viszont biztosan állíthatunk a Nobel-békedíjas szélhámosról, hogy az elsők között szerepel, aki hatalmas üzletet csinált a múltjának nevetséges meséiből. Kép: túlélő
