Ezen a napon volt a Salgótarjáni sortűz 56-ban, amelynek az ávós és kommunista gyilkosai ma többszázezres nyugdíjjal biztonságban élhetnek.
A TÜNTETÉST KIPROVOKÁLTÁK A KOMMUNISTÁK
1956. december 8-án az Államvédelmi Hatóság emberei letartóztattak két acélgyári munkástanácsi vezetőt, majd ennek hírét elterjesztették a munkások között – eleveníti fel a történteket a Nógrád Megyei Hírlap. Ezt követően bányászok és kohászok indultak a megyei tanács épülete elé, hogy bebörtönzött társaik szabadulását követeljék. Ám az épület tetejéről gépfegyverekből tüzet nyitottak a békés tüntetőkre, akik között gyerekek is voltak. A tragikus eseményre emlékezve fekete lobogók díszítik a nógrádi megyeszékhely közintézményeit és utcáit.
A TÉVÉKBEN SEMMIFÉLE MEGEMLÉKEZÉS NINCS
1956. december 8-a szomorú nap Salgótarján történelmében. Volt egy salgótarjáni fiatal, Ravasz Istvánnak hívták. 1956-ban még nem töltötte be tizenkilencedik életévét. A salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban tanult (édesapja itt volt igazgató), sikeres érettségi-vizsgája után az ELTÉ-n tanult tovább. Mikor kitört a forradalom, édesanyja kérte, hogy utazzon haza, Salgótarjánba, nehogy baja essék Pesten. Így is történt; december nyolcadikán szenet lapátolt szülei háza előtt (akkoriban nem igazán volt fűtés, még kevésbé errefelé, így a szenet lepakolták a házak elé, ahol kis ablakokon a pincékbe lapátolták), mikor egy eltévedt golyó eltalálta, s azonnal véget vetett életének. Irodalomkönyvekben és -órákon nem nagyon hallani róla, pedig verseket is írt, nem is akármilyeneket. Akinek dr. Ravasz István neve mond valamit, nem jár távol az igazságtól – a hadtörténész Ravasz István unokaöccse. (mefiblog)A GYILKOSOK MÉG ÉLNEK
A megöltek számát minden hírben elhazudják. Az akkori anyakönyvvezetőnő 131 halottat jegyzett be és emiatt elbocsátották állásából. Annyi sebesült volt hogy a kórház udvarára hordták őket és sokan ott is meghaltak, közel félszáz sebesült volt. A vérengzésről semmilyen kép nincs vagy ami volt eltüntették ezeket. Itt egy ÁVÓ-s névsor részlete, akik létszámát 1957.január 16-án jegyezték, akik ott voltak a városban. A sortűzről Schiffer Pál zsidó rendező 1989-ben csinált egy filmet (Engesztelő 1956-1989) ezt szűk körben vetítették, ebben szemtanúk mesélték, hogy több munkást az ÁVO szó szerint agyonvert, kínzások közepette, hogy ne tudják elmondani, hogy mi történt. A filmet azóta sem adja a tévé. Kép: a tüntetés kezdete
