Ma a nemzeti ünnepen a HM-től kezdve a tévékig számtalan alkalommal idézték az elhíresült tanár urat. Az MTV-ben két fiatal honvédtiszt nem tudott arra megválaszolni, hogy mit jelent az idei tisztavatáson a „Ludovikás hagyományok”. Fogalmuk sem volt róla. Úgy látszik Hende Csaba, hon védelmi miniszter nem tájékoztatta őket. A miniszter szintén ebben a tévében eldicsekedett azzal, hogy az idén már Ludovikás hagyományok alapján tesznek esküt a tisztek, kivont karddal „A hazáért mindhalálig” kiáltással.
HIÁNYOS ÉLETRAJZOK
Nemeskürty István (képen) (Budapest, 1925. május 14. -) író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár. Az ELTE-n magyar–olasz-művészettörténet szakon végzett 1950-ben. 1950-1956 között Budapesten tanárként dolgozott. 1956-1959 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1959-1963 között a Budapesti Filmstúdió vezetője volt. 1959-től 1987-es nyugdíjazásáig a MAFILM vezetője volt. 1961 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtörténeti előadója, egyetemi tanár. 1966 óta akadémiai doktor, 1979-től egyetemi tanár. 1984-1986 között a Magyar Filmintézet vezetője volt. 1988-1989 között a Hazafias Népfront művelődés-politikai bizottságának elnöke, 1989-ben az ügyvezető elnökség tagja volt. 1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió vezetője. (wikipedia)
MTV ARCKÉPCSARNOK
Tanulmányai: Ludovika Akadémia
Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar-Olasz - Művészettörténet Szak (1946-1950) A Budapesti gyermekotthonban, majd a IX. kerületi
Illatos úti általános iskolában tanít (1950-1956)
Magvető Könyvkiadó, lektor (1956-1959)
Budapest Filmstúdió, dramaturgia vezetője (1959-1963)
MAFILM IV. sz. Stúdió, stúdióvezető (1963-1972)
MAFILM Budapest Filmvállalat vezetője (1972-1984)
Magyar Filmintézet, igazgató (1984-1986)
Saját kérésére nyugállományba vonult (1987-ben)
BUDAPEST DÍSZPOLGÁRA
Az itt szereplő életrajzból sem tudni meg semmit a tanár úr sötét múltjából. A rendszerváltás után állandóan azzal dicsekedett, hogy ő Ludovikás volt, de arról már hallgatott, hogy 1945-ben katonatisztként hol és hogyan állt át az oroszokhoz? Ma a tévében azt mondta, hogy 1944-ben tette le az esküt a Ludovikán, de utána a műsorvezető – lehet hogy tévedésből – már 1943-at mondott. A lényeg szempontjából mindegy. Nemeskürty azzal is dicsekedett, hogy édesapja is Ludovikás tiszt volt. Azonban háborús időszakáról és édesanyja nevéről semmit sem tudni, egyetlen lexikonban sem szerepel. Csak annyit tudunk, hogy Komáromban született, ahol elég sok zsidó volt már a háború előtt is. Nemeskürty jellegzetes éneklő, sipákoló hangja azonnal megcsípi a fülünket. Fölöttébb érdekes az, hogy ő bírálta egy ponyvakönyvében a II. magyar hadsereg pusztulását - természetesen kommunista szemüvegen keresztül -, miközben ő Ludovikás létére átállt az ellenséghez. Hogy lehet az, hogy a Rákosi rémkorszakban mint Ludovikást nem vették elő? Hiszen akkor minden Horthysta tisztet elővettek és csak kevesen úszták meg bosszú nélkül. Hogy lehetett az, hogy a kommunista Kádár- rendszerben egy Ludovikás kiemelt vezető helyekre kerülehetett? A tanár úrból folyik, ömlik a szó, ha megkérdezik, de ezekről a lényeges kérdésekről még senki sem kérdezte meg. Magától meg nem mond semmit. Amit viszont pontosan tudunk, hogy 1982-ben írt egy forgatókönyvet „A béke szigete” címmel, amelyből tévéfilmet forgattak. A hazug történet 1944-ben játszódik Komáromban, ahol a nyilasok szedik össze a bújkáló, szabotáló és szökevény zsidókat. A film a szokásos magyargyalázó módon ábrázolja a nyilasokat. A film azt hazudja, hogy a város akkori polgármesterét, Alapy Gáspárt a nyilasok „elvitték” Dachauba és a fasiszták miatt halt meg. Valójában a polgármester önként állt „szolidaritásból” az összeterelt zsidók közé. Magyarul: az egykori polgármester a bűnözőket, a haditörvényeket megsértőket támogatta. Szemtanúk szerint Alapy már útközben a vonaton meghalt. De nem a fasiszta bántalmazások miatt, hanem korábbi betegsége következtében. Most jön a hab a tortán. 2010-ben Komárom város kommunista (MSZP) párttagjai szobrot akarnak állítani a zsidókat választó néhai polgármesternek, aki megtagadta magyar fajtáját és a bűnöző zsidók oldalára állt. Ahogy a Fidesz politikáját ismerjük a városban, a kommunistákkal mindig egy húron pendültek, ilyen ügyekben. Tavaly a magyargyalázó, kommunistazsidó Zsolt Bélának állítottak emlékművet a város vezetői (MSZP-FIDESZ). A helyi kommunista párt egy Turul emlékmű és a Trianon-emlékmű felállítását viszont élesen ellenezte. Alapy Gáspárnak volt egy levéltáros édes testvére, akinek fia viszont Rákosi Mátyás ügyésze lett, a vérbíróságokon. Ő volt Alapy Gyula. „Érsekújváron kezdett ügyvédkedni, majd még 1945-ben áttelepült Magyarországra. Csehszlovákiában a KP tagja volt, Magyarországon az SZDP, majd az MDP tagja lett. 1946-ban lett a győri népügyészség vezetője. 1948-től a Budapesti Népfőügyészségen dolgozott. A Mindszenty-per fővádlójának a szerepét dr. Bodonyi Márton ügyészségi elnöktől vette át 1949. január 15-én. A per alatt a vád képviselője volt. Jutalmul 1949. február 4-én Bodonyi utódjaként a Népfőügyészség elnökévé nevezték ki. Hírhedetten kegyetlen tagja volt a diktatúra ügyészségének. Sorozatban indítványozta a halálos ítéleteket. Híres mondása: "A veszett kutyákkal szemben a védekezésnek csak egy módja van, agyon kell verni őket!" Számos emlékezetes perben volt vádló, így például a Magyar Közösség-ügyben, a Rajk-perben, a Mindszenty-ügyben és annak több mellékperében, a Standard-perben, Papp Simon és társai ellen lefolytatott perben stb.” (rev, lexikon). Megkérdezhetnénk – joggal – Nemesürty tanár urat, hogy miért nem Alapy Gyuláról írt könyvet vagy film-forgatókönyvet? És hol is állt át az oroszokhoz, az ellenséghez 1945-ben? Ludovikás esküjét megszegve.
