2010. augusztus 24., kedd

AUGUSZTUS 24 - ÜZENGET A GYILKOS ÉS TÁMOGATÓI

Biszku Béla
1921-
Márokpapiban (Szabolcs-Szatmár Bereg megye) született. Apja földműves volt. A család 1929-ben felköltözött Budapestre. 1937-ben lakatosinasnak szegődött a Magyar Felvonó- és Gépgyárba, 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe. 1944-ben felvették a kommunista pártba. 1944-1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKP XIII. kerületi szervezője. 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott.  

1949 májusában hat hétig az MDP KV Káderosztályának alosztályvezetője, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltottak, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a Politikai Főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett az utcai felkelők ellen. Október 30-án a Parlamentben tárgyalt Apró Antallal és Földes Lászlóval. Október 31-től (1985-ig) az MSZMP KB, november 7-től az MSZMP KB tagja. December 6-án a Népszabadság sztrájkoló dolgozóival tárgyalt, akik végül felvették a munkát. December 8-án az MSZMP Budapesti Pártbizottság Intézőbizottsága elnökévé választották. 1957. február 28-án a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja lett, a belügyek vezetésével bízták meg, május 9-én belügyminiszternek nevezték ki. Az 1957. június 27-29-i MSZMP Országos Értekezleten a PB tagjává választották. 1957. augusztus 26-án Moszkvában tárgyalt a Nagy Imre-per előkészítéséről. 1958-tól 1971-ig, majd 1975 és 1985 között országgyűlési képviselő. Az 1960. március 30-i kb-ülésen az amnesztiatervezet előterjesztője volt. 1961. szeptember 13-án a Minisztertanács elnökhelyettesévé lépett elő. 1962. november 27-én, a VIII. kongresszuson a kb adminisztratív ügyekért felelős titkárává választották, és párhuzamosan felmentették kormánytisztségei alól. A kb 1963. decemberi ülésén pártszervező kb-titkár lett. 1966-ban pártszervező és adminisztratív titkár lett, 1978-ig a Pártépítési Munkaközösséget vezette. 1972 őszén - szovjet támogatást élvezve - Komócsin Zoltánnal és híveivel szövetségben konzervatív, reformellenes politikai fordulatot akart végrehajtani, megpróbálták Kádár Jánost is megbuktatni. 1973 januárjában a kb frissen létrehozott Testnevelési és Sportbizottságának vezetőjévé nevezték ki. A kb 1978. áprilisi plénumán felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták. 1980-tól 1989-ig a SZOT Számvizsgáló Bizottságának elnöke. (MTI)
BISZKU SZÁRMAZÁSA
Anyja zsidó volt, azért hagyják ki minden lexikonból. A fenti lexikon apja nevét is titokban hagyja. Zsidó földműves? Nevetséges. Zsidók nem túrták a földet, csak kereskedtek vele. Magyar parasztok nem szoktak Pestre költözni abban az időben. A zsidók szerint akinek az anyja zsidó az számít zsidónak. Magyarok szerint az is zsidó, akinek csak az apja volt zsidó. Aki olvasta valahol Nemeskürty István anyja nevét a lexikonokban, sürgősen jelezze nekünk. Ilyen lexikonról egyelőre nem tudunk, amiben a zsidó Nemeskürty szülei szerepelnének. Most pedig kérdezzük az agyalágyult hülyéktől, hogy magyar ember-e az ilyen, akinek ilyen életrajza van? Aki azzal kezdi pályafutását hogy belép a kommunista pártba és éppen 1944-ben. Ilyen kommunista karriert csak egy zsidó futhatott be. A káderosztály vezetője csak zsidó lehetett, ez biztos. Kép: Az agyalágyult hülyék szerint a filmkészítők milyen származásúak? Akik Béla bácsival szórakoztak a filmben....












ÜZENGET A TÖMEGGYILKOS ÉS TÁMOGATÓI
Különösen az utolsó videó kancsal hazudozója az érdekes, aki megmagyarázza nekünk, hogy kik védték meg a tömeggyilkosokat.