2010. szeptember 16., csütörtök

SZEPTEMBER 16 - ALKOTMÁNYBÍRÓ UTÁLJA A SZENT KORONÁT

Interjú Bihari Mihállyal                  

Ismét felvetődött, hogy új alkotmányra van szükség. Egyetért?
– Nincs alkotmányozási szükséghelyzet. Az csak akkor alakul ki, ha az alkotmány szövege annyira rossz, hogy gátolja az alapvető emberi, szabadság- és alkotmányos jogok érvényesülését. És akkor, ha az alkotmányos berendezkedés, az állami szervezeti rendszer, az igazságszolgáltatás vagy a bíróság működésében olyan hiány lép fel, amely akadályozza a jogállam megfelelő működését.
- Orbán Viktor mégis kijelentette: 2012-re lesz új alkotmány. A köztársasági elnök pedig azt mondta, már jövő tavaszra elkészülhet az új alaptörvény. Utóbbi állítást a minap Kósa Lajos is megerősítette.
– Önmaguknak szabtak határidőt. Az alkotmány elkészítésének két feltétele van: az egyik a jogi és szakmai – ez adott. A másik politikai. Az alkotmányt ugyanis politikusok készítik, nem jogászok. Hiába van meg az első feltétel, ha a politika nem akarja, nincs változtatás. És még egy: a legtöbb képviselő ambicionálja, hogy beleírjon az alkotmányba, és legalább egy mondat erejéig viszontlássa benne a nevét. Ez sokszor megakasztja a folyamatot. Én is büszke vagyok arra, hogy az 1989-es alkotmánymódosításba bekerült néhány javaslatom.
Kovalovszky Dániel felvételei- Pozsgay Imre az 1994-es állapotról azt nyilatkozta: „Az új alkotmány lehetősége megrettentette azokat, akiknek az addigi lazább alkotmányossági viszonyok kedvezőbbek voltak, mert lehetővé tette a további, kontroll nélküli tulajdonszerzést, a szűk körben lebonyolított privatizációt. Ezek az MSZP-s és SZDSZ-es körök saját érdekeik miatt kisiklatták az 1994 és 1998 közötti alkotmányozási folyamatot, megakadályozták a Bihari-féle alkotmány elfogadásában.”
– Ez az ő véleménye. Döntse el maga, egyetért-e.
- Többen javasolják a Szent Korona-tan megjelenítését a készülő új alkotmányban. Ön mit gondol erről a kérdésről?
– Az alkotmány preambulumát a legnehezebb megfogalmazni. 1994–98-ban négy variációt készítettünk, mindben szerepel a Szent Korona. Aztán egyik párt sem kívánta belőle levezetni az államfői hatalmat. És itt a vízválasztó. Nem a megemlítés a baj, azzal egyetértek. Az eszmére, a hatalom egységére, a magyarság értékhordozójának megnyilvánulására történjen utalás az alkotmányban, az ellen nincs kifogásom. A Szent Korona-tan kulturális, eszmei értéket tölt be, ám közjogi jelentősége nincs. A vita ott válik élessé, hogy belőle kell-e levezetni a hatalmi rendszert. Majd a negyvenöt fős előkészítő bizottság és a kétharmadnyi parlamenti képviselő eldönti, mi legyen. (168 ÓRA, részlet)
A Kádár-korszak MSZMP-s alkotmányjogászát az Orbán-hatalom újra alkotmánybírónak jelölte, hogy a kommunista jogfolytonosságon ne essen csorba. Bihari közismert volt magyargyűlöletéről már a Kádár-rendszerben is, hiszen a jóelvtársak közé tartozott. A nagyeszű jogász véleménye hűen tükrözi, hogy ezek rettegnek az ősi magyar törvénytől, mert ha azt visszaállítanák, akkor a kommunista-cionista rendszernek örökre vége lenne.