2010. szeptember 26., vasárnap

SZEPTMBER 26 - HOZZÁSZÓLÁS A KAPITALIZMUS TÉMÁHOZ

 A KAPITALIZMUS 
 GYŐZÖTT
A KOMMUNIZMUS
 FÖLÖTT

A XIX. és a XX. század két legnagyobb társadalmi-politikai ideológiájából a kapitalizmus és szocializmus párharcából a kapitalizmus került ki győztesen. A marxista-judeoszocializmus a szemünk előtt omlott össze. A kapitalizmus minden bajával és rákfenéjével együtt tovább él. A kapitalizmust bírálók gyakran azonosítják az USA-t a kapitalizmussal és elfeledkeznek arról, hogy pl. Nyugat - Európában működött eddig egy egészen más kapitalizmus is, amely jóval fejlettebb volt szociális téren is, mint az USA cowboy-kapitalizmusa. A legutóbbi és az USA-ból kiinduló bankválság kapcsán mondta több szakember, hogy ez elképzelhetetlen lenne pl. Németországban, mert a kormány szemmel tartja a privát bankokat is, és határt húz a spekulációnak. A probléma az, hogy az USA a világ csendőre szerepet igyekszik betölteni és minden ballépése - bankválság és háborúk - kihatnak más országokra is. A kapitalizmus összeomlását már jósolta Lenin is, csak elfelejtette hozzátenni, hogy mikor. Ha a logikát hívjuk segítségül, akkor azt a végeredményt kapjuk, hogy jelenleg nincs mire lecserélni a kapitalizmust. Való igaz, hogy a kapitalizmusban gyakran megy egy esztelen természetrombolás és a környezet leszennyezése, de ettõl jóval nagyobb rombolást hajtott végre a szocializmus 90 éve minden országban. A saját tapasztalataimból kiindúlva kialakult egy kép a dél-amerikai lakosság körében még a Szovjetunió létezése alatt, hogy van egy „gonosz” ország az USA és természetesen egy „jó” a Szovjetunió. Aztán a dél-amerikai diktaturák elől menekülõ buta proletár sohasem a SZU-ban kötött ki, hanem valamelyik nyugat-európai országban. Az a néhány, aki mégis a SZU-t választotta, nagy hevességgel néhány év után elhagyták a vörös paradicsomot. Kelet-Németországban valóban felépítettek egy szürke szocialista STASI terrorállamot, de nem lehet vele dicsekedni. Fidel Castró legutóbbi fellépésekor azt mondta, hogy nem tudja javasolni a kubai modellt senkinek. Később helyesbítettek, hogy nyelvbotlás volt a mondása. A kubai szocializmus olyan halott, mint a szfinszk. A sokat hangoztatott svéd jólét is kapitalista alapokon állt eddig, azaz kapitalista termelési módok és valami deformált szocialista szétosztási rendszer, mely segélyekkel szerzett szavazatokat a vörös blokknak. Aztán kezdett az államkassza apadni, ami maga után vonta a magas nyugdíjak sorozatos csökkentését, az elhíresült svéd segélyrendszer lefaragását és az egészségügyre fordított pénzek és idő elötti nyugdíjazások, valamint a szociális segélyen élősködők felülvizsgálását. Mára nem beszél senki sem a svéd modellről, mert az ugyanolyan halott, mint Castró szocializmusa. Vajmi kevés szó esik arról, hogy ugyan mi történik a hirtelen felfutott Kínában? Semmi. Ugyanazt csinálják az árnyékban, mint a SZU vagy Kelet-Németország tette. Szólásszabadság és alapvetõ emberi jogok és a környezetvédelmi ügyek a kubai szinten állnak. Nem véletlen, hogy sem az USA sem pedig Kína nem írta alá a legutóbbi környezetvédelmi világkonferencia dokumentumát, mert e két ország a felelős a legjelentősebb környezeti szennyeződés kibocsátásáért. A pénzt inkább esztelen háborúkra költik. Akkor mi lenne a megoldás? A néhai Kennedy elnök új pénzt akart nyomtatni és ezzel megtörni a bankok egyeduralmát. Halálának körülményeit 90 évre titkosították. Lyndon H. LaRouche politikus szintén a bankok hatalmát akarta letörni. Nézeteit és elképzeléseit több amerikai közgazdász és politikus is magáének vallotta, amig egy szép napon az FBI helikopterei leszálltak a villája udvarában és őrizetbe vették minden ingóságát. Őt már szégyelték kivégezni, de évtizedekre házi őrizetbe vették és elzárták a közszerepléstől. Régi, de igaz szólás a kriminológiában, hogy a bűntényeknél először "Keresd a nőt." A politikai bűnöknél pedig "Keresd a zsidót." (1hozzászólás) Kép: Amerika legnagyobb munkanélküliségi területei zölddel jelölve

MEGJEGYZÉSÜNK
Világfolyamatokat, évszázados folyamatokat nem lehet lecserélni egyik napról a másikra, de hogy a tőkés rendszer (kapitalizmus) velejéig bűnös, Istentelen és gyilkos rendszer, azt felesleges vitatni és ragozni. Mert nem az emberi szükségleteken (testi-lelki-fizikai) alapul, hanem csak a pénzhasznon. Bizonyos országok magas életszínvonala is csak ennek volt az eszköze. A kapitalizmus elfajzott változata a 60-as évektól napjainkig a „fogyasztói” társadalom. Ha valaki ezt jónak mondja, az vagy őrült vagy gazember. A mai kapitaizmus a tömegtermelésen, tömegfogyasztáson alapul, ahol a valódi emberi értékek és szükségletek semmit sem számítanak. Ezért gyilkos rendszer. A kapitalizmus nem tud meglenni hatalmas munkanélküliség és hajléktalan tömegek nélkül. Ezek az alapfeltétei, hiszen enélkül létezni sem tudnának. Minél nagyobb tömegek vannak kizárva a jogaik érvényesítéséből, annál virágzóbb a kapitalizmus, ahol a jövedelmi és vagyoni különbségeknek ezerszeres határai vannak. Egyes országokban ezek korlátlanok. Ugyan mi ebben a jó? Meg kell nézni a kapitalizmus művészetét! Az élet legjobb tükrözője a művészet. Ez maga a rohadás és ízléstelenség. Korábbi, emberibb korokhoz képest. Úgyhogy Magyarország számára nem a kapitalizmus a jövő és az üdvözítő társadalmi létforma.