A VILÁGVALLÁS KIFEJEZÉS HAZUGSÁG
A öt világvallás kifejezés nem olyan régi, közel fél évszázada használják, amit a zsidók találtak ki. Hát persze, megint a zsidók. Miért a zsidók találták ki? Csak azért, hogy az ő vallásuk is bekerüljön az öt közé. Ami nevetséges, hiszen a világban közel 15 millió zsidó van, de ezeknek még a tíz százaléka sem gyakorolja a vallását. Mondanunk sem kell, hogy az ő vallásukat tekintik a legrégebbinek, ami szintén nem igaz, mert az ókori egyiptomi, kínai és indiai vallások a legrégbbiek. A történelmi valóság az, hogy ahány kultúrkör volt a kontinenseken, annyi féle vallás keletkezett az ókorban és ezek nagy része ma is megvan. Pl. az ázsiai konfucianizmus, Tao-izmus nem szerepel az öt világvallás között, miközben sokkal többen vallják ezt (milliárd népesség), mint pl. a zsidó vallást. Most az egyszerűség kedvéért tekintsünk el attól a fontos kérdéstől, hogy mi tekintünk vallásnak. Az öt világvallás: a zsidó, a muzulmán, a buddhizmus, hinduizmus és a kereszténység. Most nézzük meg ezeknek a hazugságait, röviden.
1 – a zsidó vallás valójában nem vallás, hanem egy politikai-népi-ideológiai irányzat, amelyet vallási mezbe próbálnak megjeleníteni, de állandóan kibukik a politikai akarat és szándék.
2 – a muzulmán vallás lényege az erőszakos térhódítás más népek ellen. Ezt kár is tovább ragozni. Itt is a vallási (Korán) szöveg csak egy ürügy a politikai szándékokra. Az, hogy a muzulmán vallás egy életforma is, az semmit sem jelent.
3 – a buddhizmus áll a legtávolabb a vallástól, ez egy természetfilozófia nézetegyüttes, amely nem foglalja magában az általános emberi és erkölcsi értékeket.
4 – a hinduizmus szintén távol áll a vallási fogalomtól, az indiai kasztrendszer és életmód a lényege
5 – a Jézus-i kereszténység valóban vallás, ahol az emberi értékek és erkölcsök állnak a középpontban, de itt a Saul-i, római egyházzal van a baj, de a többi szakadár keresztény szekták és irányzatok is az alapbajokkal jellemezhetők és egyik irányzat sem ismeri el a másikat. Az, hogy a világban százmilliós, milliárdos tömegek követik ezeket az irányzatokat azt sem kell komolyan venni, mert itt nem a hit igazságáról és tartalmáról van szó, hanem az ősi hagyományok megőrzéséről. Csak egy példa. A siita muzulmánok az ókorban elszakadtak a szunnita muzulmánoktól és ezek nem fognak már újra összeállni. De a pravoszláv és protestáns egyházak is megmaradnak annak amik. Alább az iszlám lényege jól megragadva.
AZ ISZLÁM Tanításának alapja és középpontja Allahnak, a világ teremtőjének és urának a hirdetése volt. Mohamed szerint Allah, az Egyedülvaló már a zsidó és a keresztény hitben és kinyilatkoztatásban is kijelentette magát, ezek a vallások azonban nem hallgattak az Isten szavára vagy félreértették, félremagyarázták a kinyilatkoztatását. Ezért kellett eljönnie Mohamednek, aki 'a Próféták Pecsétje', hogy a valódi isteni üzenetet a maga teljességében és tisztaságában kibontakoztassa. Maga az iszlám szó hűséget, az egyetlen Isten iránti feltétlen odaadást jelenti: akik elfogadják, magukévá teszik az isteni üzenetet, és tagjaivá lesznek az igaz hit közösségének, az ummá-nak . Ezen az alapon Mohamed kezdettől elutasította a pogányságot, a hitetlenség híveit, pedig hevesen támadta és Allah pokoli büntetéseivel fenyegette. Hithirdetése itt hamar követőkre talált: részleteiben is kidolgozta számukra Allah tanító üzenetét, majd szent háborút hirdetett Mekka kereskedelmének tönkretételére és szülővárosa visszaszerzésére. Ez a medinai alkotmány és az „Ábrahám-vallás” periódusa a korai iszlámban, amikor még erős a próféta hitében a zsidó vallás iránti vonzalom. A hívek Jeruzsálem felé fordulva végzik napi imájukat, Mohamed, pedig önmagát Ábrahám, József és Mózes műve beteljesítőjének tekinti. Ekkor kiérlelt tanításában sokat vesz át az Ószövetségből, annak világszemléletéből és a zsidó vallási törvényekből. Később konfliktusba keveredett a Medinában, nagy számban élő zsidókkal, akik nem követték tanítását és az önállóság útját, választotta. A napi ima iránya ekkor változik Mekkára, és egyre többet beszél a próféta arról, hogy a zsidók és a keresztények 'hamis monoteizmust' követnek. Ekkor dolgozza ki Mohamed azokat a szabályokat és szertartási elveket, amelyek a továbbiakban jellemzik mozgalmát, és amelyek közé beilleszkedik a kába kultusza, a mekkai zarándoklat követelménye is. (Markó Tímea, részlet) Kép: korán
