ÉRTELMETLEN A CSODAVÁRÁS
A torinói lepelről számtalan írás és tanulmány jelent meg az utóbbi időkben. Valóban a C-14-es kormeghatározó vizsgálat pontot tett erre a sokak által Jézus halotti leplének vélt várakozásra. A lepel a középkorból való, tehát semmi esetre sem lehetett Jézus halotti leple. Viszont a csodavárók nem adták fel és makacsul követelték, hogy folytassák a vizsgálatot, de az egyház nem járult hozzá a lepel további darabolásához. A szenzációra éhes néptömegek és azokat kihasználó újságírók csodákat vártak, de mivel azok elmaradtak, kitaláltak újabb variációkat pl. a leplet javították ,azaz foldozták a középkorban és a mintát biztos, hogy azokból a foltokból vették. A gondolkodó ember felteheti a kérdést, hogy az ókorban és a középkorban gyakoriak voltak a csodák, de mára azok teljesen eltüntek. Ugyan mi lehet a dolgok mögött? A válasz nagyon egyszerű: az emberi hiszékenység. Könyves Kálmán királyunk rendeletbe adta ki az 1100-as években: Boszorkányok pedig nincsenek. Azért volt szükség erre a rendeletre, mert rengeteg ártatlan ember esett áldozatul ennek a babonás népi örületnek. Ennek ellenére még boszorkányperek voltak a XVII. százdban is, több helyen Európában. Hittek még a babonás emberek a vérszívó vámpírokban és dzsinekben is. A papság pedig hallgatott, mert egy bizonytalan és félő embert könyebb befolyásolni. Mindezek tudatában felvetõdik a kérdés: Voltak e egyáltalán csodák a történelemben? Ennél a kérdésnél tisztázni kell, hogy mi a csoda lényege? A csodák a népi hiedelemben vallási jelenségekhez vannak kötve. Jelenések és gyógyulások bizonyos helyeken pl. a franciaországi Lourdesban. A jövendölések szintén részét képezik a csodavárásnak. Az egyház nagyon óvatosan bánik a csodák terén az elismeréssel, mert nem akarja hallani a tudományos világ kacaját. A tudományokkal foglalkozó réteg hívő része sem hisz a csodákban, mert ahogy az egyik filozófus kifejtette: Ha az Isten csodákkal lepne meg bennünket, akkor ellentmondásba kerülne saját magával, mert a csodák ellentmondanak a fizikai törvényszerűségeknek, melyeket pedig az Isten alkotott. Jézus igen keményen megfeddte a csodaváró farizeusokat: "A gonosz és hűtlen nemzedék jelet kíván, de nem kap mást, mint Jónás prófétát...." (Máté 12. 38-42) A farizeusok csodáktól várták a megváltást, de legalább a bizonyítékot Jézus küldetésére. A farizeusok magatartása nemcsak a zsidókra vonatkozik napjainkban, mert megfertőzték vele az egész világot. A természettudósok kutatgatásaik közben gyakran találkoznak csodás jelenségekkel, de amint a közmondás is tartja: "Minden csoda három napig tart", így a csodás jelenségek is hétköznapi dolgokká válnak egy bizonyos idő után. Mert ugyan miért lenne egy új felfedezés csoda? Csupán azért, mert az első pillanatban nem tudjuk megfejteni a titkát? Az ember felfogóképessége igen behatárolt. Az egyház a történelemben gyakran kihasználta a tudatlan és hiszékeny tömegeket. Elhitették a balga népekkel, hogy Saul rabbinak megjelent Jézus a damaszkuszi úton és ez jogosította fel arra, hogy beférkőzött az apostolok közé, akiket aztán letaposott, egyiket a másik után. Jogosan kérdezhetnénk: Ha Jézus valóban megbízta volna Sault, akkor miért vesződött a tizenkét apostollal 2-3 évig, hogy tanítsa öket? Miért nem fordult az írástudó farizeusokhoz és csodával rábirta volna őket a megtérésre? A válasz nagyon egyszrű, mint ahogy nagyon sok teológus-kutató állítja: Saul rabbi sohasem tért meg. Saul egy csaló volt, a kereszténység tragédiája. Az eredményt láthatjuk és tapasztalhatjuk napjainkban a zsidóság előtt csúszó-mászó pápák és lakájaik magatartásán. (1hozzászólás) Kép: Erdő rabbi, akár Saul nevet is használhatná, a kommunista Szili Katalinnal háttérben zsidó rabbik
MIBEN HISZNEK AZ EMBEREK A XXI. SZÁZADBAN?
Áltudományos dolgokban, egyházi hazugságokban, politikai hazugságokban, irodalmi és művészeti hazugságokban, ál-orvosi, „ezoterikus” marhaságokban, a tévék agymosó műsoriban.....Folytassuk még..? Ami az ember felfogóképességét illeti ez nemcsak tanulási, műveltségi és akarati kérdés, hanem biológiai adottság. Az ember érzékszervei messze elmaradnak attól amire az állatok képesek. Az emberek – általában – azon nem gondolkodnak el, hogy vannak olyan létező dolgok és tények, amiket nem látunk, nem tudjuk kézzel megfogni, nem tudjuk aggyal és képzelettel fölfogni, de azért ezek még léteznek és vannak. Kép: Erdő rabbi Papp doktorral, a szélhámossal
