Kép: Nagyításhoz rákattintani
Kétezer éves menóraábrázolást fedeztek fel Izraelben
A menórát körülbelül 2000 évvel ezelőtt vésték kőbe; az ábrázolást abban a zsinagógában fedezték fel, amelyet a közelmúltban tártak fel Galileai-tenger (Kinneret-tó, Tiberias-tó, vagy a bibliai Genezáreti tó) mellett. Az imaházat Magdala városában fedezték fel, ahol az Újszövetség szerint Mária Magdolna látta meg a napvilágot. Szülővárosára utal a neve is, amely azt jelenti, hogy a Magdalából való Mária. Dina Avsalom-Gorni régész szerint a zsinagóga a második jeruzsálemi templom korából származik, s a templomban őrizték az eredeti menórát. Feltételezése szerint az ókori művész vélhetően jeruzsálemi zarándoklata során látta a menórát. (multkor)
NEVETSÉGES MAGYARÁZATOK
Semmit sem csodálkozunk azon, hogy mindig a zsidó újév táján „szenzációs” részégeti leleteket fedeznek fel, s ezeket szerteröpítik a világsajtóba is. Nagy szüksége van Izraelnek régészeti leletekre, de ebben sincs szerencséjük, mert vagy nem találnak eleget (szinte semmit) vagy amit találnak ezek is hamisítványok. A fenti magyarázatok teljesen gyanúsak. Mindenről írnak csak magáról a tárgyról nem. Mi ez a kődarab? Mire használták? Miért nem a feltárás képét mutatták, annak környezetével? Hogy lehet ennyire épségben egy kődarab, mintha csak most faragták volna. Zsinagógában fedezték föl ezt a kődarabot, akkor miért nem mutatják az állítólagos zsinagóga maradványait? Mire szolgált ez a kő a zsinagógában? Az hogy Galileára helyezik a kő megtalálást végképp gyanússá teszi az ügyet. Kép: Palesztina Jézus korában és a megtalált kődarab
Kétezer éves menóraábrázolást fedeztek fel Izraelben
A menórát körülbelül 2000 évvel ezelőtt vésték kőbe; az ábrázolást abban a zsinagógában fedezték fel, amelyet a közelmúltban tártak fel Galileai-tenger (Kinneret-tó, Tiberias-tó, vagy a bibliai Genezáreti tó) mellett. Az imaházat Magdala városában fedezték fel, ahol az Újszövetség szerint Mária Magdolna látta meg a napvilágot. Szülővárosára utal a neve is, amely azt jelenti, hogy a Magdalából való Mária. Dina Avsalom-Gorni régész szerint a zsinagóga a második jeruzsálemi templom korából származik, s a templomban őrizték az eredeti menórát. Feltételezése szerint az ókori művész vélhetően jeruzsálemi zarándoklata során látta a menórát. (multkor)
NEVETSÉGES MAGYARÁZATOK
Semmit sem csodálkozunk azon, hogy mindig a zsidó újév táján „szenzációs” részégeti leleteket fedeznek fel, s ezeket szerteröpítik a világsajtóba is. Nagy szüksége van Izraelnek régészeti leletekre, de ebben sincs szerencséjük, mert vagy nem találnak eleget (szinte semmit) vagy amit találnak ezek is hamisítványok. A fenti magyarázatok teljesen gyanúsak. Mindenről írnak csak magáról a tárgyról nem. Mi ez a kődarab? Mire használták? Miért nem a feltárás képét mutatták, annak környezetével? Hogy lehet ennyire épségben egy kődarab, mintha csak most faragták volna. Zsinagógában fedezték föl ezt a kődarabot, akkor miért nem mutatják az állítólagos zsinagóga maradványait? Mire szolgált ez a kő a zsinagógában? Az hogy Galileára helyezik a kő megtalálást végképp gyanússá teszi az ügyet. Kép: Palesztina Jézus korában és a megtalált kődarab
