KADHAFI BEOLVASOTT
A közvetlenül Barack Obama amerikai elnök után beszélő líbiai vezető több mint öt percig várakoztatta népes hallhatóságát, mire felment a szónoki emelvényre, de pergő arab nyelven azonnal ostorozni kezdte a BT-t, s főleg annak vétójoggal rendelkező állandó tagjait (az Egyesült Államokat, Kínát, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Oroszországot). Megemlítette, hogy a világszervezet több mint hat évtizeddel ezelőtti létrehozása óta 65 háború tört ki a világon, amiben annak bizonyítékát vélte felfedezni, hogy elárulták az ENSZ alapelveit. Azzal vádolta a nagyhatalmakat, hogy 1945 óta számos konfliktust a saját érdekükben robbantottak ki, a kisebb országokat pedig másodrangúként kezelik. "Nem Biztonsági Tanácsnak kellene hívni, hanem Terrortanácsnak" - háborgott a líbiai vezető. Kadhafi (képen) szorgalmazta a vétójog eltörlését, a BT reformját, s közölte, hogy nem ért egyet a világszervezet alapokmányával sem. Beszéde közben az ENSZ-alapokmány egy kék színű példányát tartotta a kezében, amelyet azonban többször leejtett a szónoki emelvényre. Olyan mozdulatot is tett, mintha széttépné, végül a válla fölött a háta mögé hajította. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet még Kadhafi felszólalása előtt elhagyta az üléstermet. MTI
A SZLOVÁK HITLER
Az SNS képviselői és miniszterei is jelen voltak Andrej Hlinka (képen) mellszobrának felavatásán, Ján Slota pártelnök azonban mégsem ment el az eseményre. A szélsőséges kormánypárt így is kisajátította a rendezvényt, amelyet hivatalosan Pozsony-Récse önkormányzata szervezett. A háromszáz résztvevő közül sokan az SNS zászlóit lengették. Az SNS honlapján azt hirdette, hogy a szoboravatáson a párt nyelvtörvényt támogató petícióját is alá lehet majd írni, a SME Online helyszíni riportja azonban nem tesz erről említést. A kampánnyá alakult szoboravatáson néhány ellentüntető is megjelent. Tiltakoztak az ellen, hogy a helyi önkormányzat szobrok állítására herdálja el a pénzt a jelenlegi helyzetben, de azt is kifogásolták, hogy a récsei polgármester – Ján Zvonár (Smer) – betiltotta a szomszédos utcába bejelentett demonstrációjukat. Az ellentüntetők szerint a szoboravatást kampánycélokra használta az SNS, egyikük megemlítette, hogy sokkal több volt a pártzászló, mint a szlovák lobogó. Az Ondrej Dostál civil aktivista által vezetett tüntetők vörös szalaggal ragasztották le szájukat és csöndben tiltakoztak. (Kitekinto)
Andrej Hlinka (1864-1938)
Római katolikus szlovák pap, a II. világháború előtti időszak egyik legjelentősebb szlovák politikusa volt. Eszméiben keveredett a nacionalizmus, a szélsőséges klerikalizmus, az antikommunizmus és idegengyűlölet. 1936-ban egy nagygyűlésen kijelentette: "Én vagyok a szlovák Hitler, olyan rendet csinálok itt, mint Hitler Németországban." A háború utáni Csehszlovákiában nem tűrt személy lett. 1989 után változtattak ezen a képen, az 1991-ben megjelent Szlovák Nemzeti Életrajzok-ban már a következőképpen jelölik meg személyét: „a modern Szlovákia történetének egyik legfontosabb személyisége, nemzeti keresztény politikus és a szlovák autonóm törekvések képviselője”. (Wikipédia)
A NÉMETEKET NEM ITÉLTÉK EL
Élesen elítélte a lengyel parlament szerdán közfelkiáltással elfogadott nyilatkozatban a 70 éve Lengyelország ellen intézett szovjet támadást, egyszersmind a katyni mészárlást. A dokumentum leírja, hogy a szovjet erők hadüzenet nélkül indítottak támadást Lengyelország ellen 1939. szeptember 17-én, és megjegyezi, hogy a Vörös Hadsereg bevonulásához az 1939. augusztusi szovjet-német megnemtámadási szerződés, a Molotov-Ribbentrop-paktum szolgált alapul. "Ezzel megvalósult Lengyelország negyedik felosztása; az ország áldozatul esett két totalitárius eszmének, a nemzetiszocializmusnak és a kommunizmusnak" - áll a parlamenti nyilatkozatban. A dokumentum elítélte a katyni mészárlást, "a népirtás jegyeit magán viselő háborús bűntettnek" nevezve a szovjet fogságba esett lengyelek elleni rémtettet. 1940 tavaszán összesen 22 ezer lengyel tartalékos tisztet, rendőrt, határőrt és civilt végeztek ki a Szmolenszk melletti katyni erdőben és két másik helyszínen. A Jaroslaw Kaczynski volt kormányfő vezette nemzeti konzervatív lengyel parlamenti ellenzék ragaszkodott hozzá, hogy a nyilatkozatban nevezzék népirtásnak a katyni mészárlást. Moszkva elutasítja ezt a minősítést. A Donald Tusk miniszterelnök vezette kormányzó Polgári Platform javaslatára végül kompromisszumos megoldás született. A kormányfő a lengyel-orosz viszony javításának a híve. MTI
A TÖBB MINT 40 EZER DÉLVIDÉKI MAGYAR LEGYILKOLÁSÁRÓL (1944)
MAGYARORSZÁGON ALIG TUDNAK,
A VILÁGBAN MEG SEMMIT
