Kép: az MTV honlapján Horváth képe aranykeretben szerepelMI KÖZE VAN MOLNÁR FERENC ÍRÓNAK
RÓZSA-FLORES EDUARDÓHOZ?
A címben föltett kérdésre a végén kapunk választ. A közelmúltban egy kétnevű zsidó lapíróról írtunk, újabban a háromnevű zsidók jöttek divatba. Magyarországon a hármas név ősi eredetű. Egyrészt vagy a nemesi családfára, származási helyre vagy névősökre szokott utalni az első név. Az a beteges divat amit most az utóbbi pár évben a zsidók kitaláltak maguknak, ennek teljesen más oka van. Ezeknek korábban normális nevük volt, de mivel ezek többsége a sajtóban van, vagy írásokkal kapcsolatban szerepelnek, ezért, ha most valaki háromnevű nevet olvas lapíróknál, vagy jellegzetes zsidó szakmákban, akkor ezek 90 %-ban zsidók, egészen biztosan. Persze harmadik névként magyar hangzású neveket vesznek fel, megtévesztésül. De most nézzük a beltenyészetet, amely szintén a családnevekkel kapcsolatos. Ma Magyarországon bármilyen zsidó nevet megkaparunk, azonnal előbukkanak a rokoni szálak a többi zsidóval. Miközben ezek döngetik a mellüket, hogy ők „magyarok”.
Molnár Ferenc író (Neumann) elveszi zsidó szerkesztője lányát, Vészi Margitot, de hamar elválnak. Egy lányuk születik, Molnár Márta (anyja neve Vészi Margit). Molnár Márta 19 évesen feleségül megy egy Horváth Zoltán nevűhöz. Közös gyermekük: Horváth Eszter és Horváth Ádám. Arról a Horváth Ádám tévérendezőről van szó, aki rövid ideig tv-elnök is volt és már 1957-ben került az MTV-hez (képen). Feltételezzük, hogy 1956-ban nem a magyar szabadságharcosok oldalán harcolt fegyveresen, hiszen a kommunista szőcsőbe a legfontosabb felvételi követelmény a megfelelő származás és a politikai elkötelezettség volt. Ma is az. A rendező úr leghíresebb műve a Szomszédok nevű giccses tévésorozat, amelyben az összes zsidó színészt fölvonultatták, évekig. Molnár Márta második házasságát a zsidó Sárközi György íróval kötötte meg. Közös gyermekük Sárközi Mátyás író, akinek valójában Molnár Ferenc volt a nagyapja. Nézzük meg mit ír Sárközi saját gyerekkoráról: Sztehlo Gábor, aki szerintem megérdemelné, hogy szentté avassák, evangélikus lelkészként a háború alatt körülbelül ezer zsidó gyereket mentett meg oly módon, hogy a pesti és budai nagyiparos és arisztokrata barátai villájába beállított tíz-tizenöt gyerekkel, és azt mondta, például vitéz Szenczy Aladárnak: „Bujtasd el őket, és ha jönnek a nyilasok, kérd ki magadnak: miként merik feltételezni, hogy egy vitéznek zsidók bujkálnak a házában?” (Sárközi Mátyás, Molnár Ferenc unokája) Tehát a csúnya nyilasok zsidó gyerekekre vadásztak? Ebből egy szó sem igaz, hiszen Sztehlo lelkész 30 templomban és otthonban rejtegette el a zsidó gyerekeket és oda a nyilasok nem mentek. Volt nekik fontosabb dolguk is mint templomokban kutakodni. De valami baj lehet Sárközi emlékezésével, mert a nagydumájú író ezt írta egyik önéletrajzi szövegében: „apámat a nácik megölték 1945-ben.” Ezzel szemben mit olvasunk a zsidó Wikipédia lexikonban: „1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945 március 8-án végelgyengülésben halt meg Balfon.”
A MESÉNEK VÉGE
A lexikon sem ír igazat, mert akkor a zsidókat nem „elhurcolták” munkaszolgálatra, hanem erre jelentkezni kellett a behívó parancs értelmében. Mellesleg magyar munkaszolgálatosok is voltak akkor, nemcsak zsidók. Mivel Balf és Abda nincs olyan túl messze egymástól, nézzünk meg egy másik munkaszolgálatos haláláról mit ír ugyanez a lexikon? Radnóti Miklós (Glatter Miklós, anyja neve Grosz Ilona). „Augusztus végén Győr mellé vezényelték. A már járni sem tudó költőt a győri kórházba irányították. Mivel a várost a szövetségesek éppen szőnyegbombázták, így rengeteg súlyos sebesült és halálos áldozat volt a romok alatt. Emiatt az intézmény nem tudta fogadni, elküldték. Ezután máig ismeretlen egységek agyonlőtték egy árokban. A Győr közeli Abda község határában tömegsírba temették őket. 18 hónappal később exhumálták és ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét, benne utolsó verseivel.” Tehát, ha az angol.-amerikai gépek nem bombázzák agyon Győrt, akkor lehet, hogy Radnóti még sokáig élt volna. A lexikon persze nem írja, hogy ezek a gépek nemcsak ipari központokat bombáztak, hanem a magyar lakótelepeket minden esetben. Tehát ismeretlen egységek lőtték agyon Radnótit. Hat évtizedig azt hazudták, hogy nyilas keretlegények felkoncolták a költőt. Ezzel szemben a valóság az volt, hogy az utakon terelt foglyok vagy végelgyengülésben, hiányos táplálkozás, nem megfelelő ruházat miatt haltak meg és csak azokra lőttek rá az őrök, akik meg akartak szökni. És ez katonai kötelességük volt. Most pedig a föltett kérdésre a válasz. Amikor Rózsa-Flores Eduardó-t lelőtték a boliviai luxusszállodában, mert a felszólításra nem adták meg magukat, akkor ez a hír eljutott hozzánk és akkor Horváth Ádám hosszú dicsőítő sorokat írt az interneten Rózsa-Floresről, a nemzetközi zsidóterroristáról.
A történetnek ezzel még nincs vége, mert vannak rejtélyes dolgok. Darvas Lili színésznő Molnár Ferenc egyik felesége volt, a sok közül. Magyar lexikonban semmit sem írnak a színésznő szüleiről, gyemekkoráról. Egy külföldi zsidó lexikon megírta, hogy Darvas (Freiberger) volt. A zsidó Makk Károly úgy hozta a nevét a köztudatba, hogy az idős nőt halála előtt három évvel, 1971-ben szerepeltette a Szerelem című filmjében.
