ELÉG VOLT A CSŰRÉS-CSAVARÁSBÓL!
TISZTA VIZET A POHÁRBA!
A hagyományokkal szakítva nem kérdezne rá a vallási, felekezeti hovatartozásra a 2011-es népszámlálás kérdőíve. Az ülésről készült - az [origo]-hoz fideszes képviselők által eljuttatott - emlékeztetőből azonban az derül ki, hogy a hívők túlnyomó többségét tömörítő nagy keresztény egyházak - katolikus, református, evangélikus és baptista - támogatták a kérdést. Ellenezték viszont a vallási adatok felmérését a kisebb egyházak. A Hit Gyülekezetének képviselője szerint például a felmérés elvileg anonim ugyan, de a lakcím rögzítése mégis lehetőséget ad az azonosításra. A zsidó hitközségek többségét tömörítő MAZSIHISZ szerint pedig az önkéntes bevallás nem ad megbízható eredményt, és manipulálhatók lesznek az adatok. Nem támogatta a kérdés felvételét a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége és a Buddhista Misszió sem. A találkozón a református egyházat képviselő Csanády Márton javasolt egy kompromisszumos megoldást, hogy a kérdőíven csak azok az egyházak legyenek név szerint felsorolva, amelyek szeretnék a vallási kérdést feltenni, de minden ember megadhassa a saját vallását, ha akarja. A Központi Statisztikai Hivatal szerint azonban ilyen kiemelés nem valósítható meg. A vallásra vonatkozó kérdés az 1870-tól kezdve 1949-ig mindig szerepelt a népszámlálások kérdőívén. Az 1960 és 1990 közötti négy népszámlálás ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, de a rendszerváltás után ismét elővették. A legutóbbi, 2001-es népszámláláson 7,6 millió magyar vallotta magát valamilyen felekezethez tartozónak. Közülük a legtöbben, több mint 5,2 millió ember római katolikus, 1,6 millió református, 304 ezer evangélikus, 269 ezer pedig görög katolikus. Egyház alapításához Magyarországon a törvény szerint száz ember szükséges, jelenleg 231 egyház szerepel a nyilvántartásban. A hagyományos keresztény, zsidó, muszlim, hindu és buddhista felekezetek mellett egyházként működik például a Magyar Boszorkányszövetség vagy a Nap Szíve Lovagrend, és hivatalosan bejegyzett az Ősmagyar Táltos Egyház vagy a Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza is.
Kényes etnikai kérdés
Az eredeti törvénytervezetben nem szerepelt a nemzeti, etnikai kisebbségre vonatkozó kérdés sem, amit Kállai Ernő kisebbségi ombudsman és a kisebbségi önkormányzatok is kifogásoltak. Kállai szerint ez azt sugallta, mintha Magyarországon nem is léteznének kisebbségek. A kormány végül visszakozott, és felkerült népszámlálási kérdőívre a kisebbségre vonatkozó kérdés is, de erre nem lesz kötelező válaszolni. Azzal a kormány és a civil jogvédők is egyetértenek, hogy a cigányság problémáinak kezeléséhez szükség lenne pontos adatokra arról, hogy hányan is vannak, illetve pontosan hol és milyen körülmények közt élnek a romák. A korábbi népszámlálások eredményei azt mutatják, hogy az önkéntes adatszolgáltatás torz adatokhoz vezet: a 2001-es felméréskor 205 ezer fő, a lakosság 2 százaléka vallotta magát a cigánynak, miközben szociológiai becsléseknek több mint félmillióra teszik a létszámukat. A kisebbségek esetében a népszámlálásnál az a dilemma vetődik fel, hogy a kérdőíves, önkéntes felmérésnél sokan nem, vagy nem a valóságnak megfelelően nyilatkoznak nemzeti, etnikai hovatartozásukról. Idén tavasszal Kállai Ernő kisebbségi és Jóri András adatvédelmi biztos közösen készítettek ajánlást: az ombudsmanok azt javasolták, hogy az állampolgárok egy külön lapon adhassák meg a kisebbséghez tartozásra vonatkozó adatokat, és azt lezárt borítékban adják át a kérdezőbiztosnak. Ebből annyi valósul meg, hogy a népszámlálást nem csak személyes kikérdezéssel végzik, hanem aki akarja, maga is kitöltheti a kérdőívet és interneten vagy postai úton is beküldheti.(origo, részlet,szept.24)
MEGJEGYZÉSÜNK
NEM ISMERÜNK KÉNYES KÉRDÉST
Mi, többségi, őshonos magyarok nem ismerünk kényes kérdést. Ami a vallásokat illeti, ez egy fontos társadalmi kérdés. Fontos tudni a keresztény többségnek, mely vallások képviselői áskálódnak ellenünk. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az egyház és vallás kérdése két különböző dolog, mert az egyházak többsége nem vallási, hanem üzleti és politikai célokat szolgál és ezek vastagon benne vannak a bűnözésben is. Pár napja a négy egyház lógóorrú vezetője elment a kormányhoz pénzt szerezni, mert keveslik az állami pénzeket.
NEM A VALLÁS, HANEM
A SZÁRMAZÁS A LÉNYEG
A népszámlálásnál a származási adatok lennének a legfontosabbak és ezeketet bevallani kötelezőnek kellene lenni. Mert akkor nemcsak tiszta képet kapnánk, hanem egycsapásra megszüntethetők lennének a származási alapon történő csalások, üzletelések is, amelyeket „etnobiznisznek” nevez a zsidósajtó. De nemcsak bevallani kell a származást (még a keverékeknek is), hanem ezt a személyi igazolványba is föl kell tüntetni. Nem lehet azt a bűvészmutatványt megcsinálni, hogy valaki egyszerre többféle származási bemondással előnyökhöz vagy csalásokhoz jusson. Ezeket az adatoknak a bejegyzését követelni kell a népszámlálás előtt.
IGAZOLJÁK MAGUKAT A ZSIDÓK
A hazai zsidóságot kötelezni kell arra, hogy 150 évre visszamenőleg igazolják írásban őseiket. Milyen neveken jöttek be? Kinek-kinek ki volt az őse? Milyen névvel? Lássuk a tényeket! A többi hazai nemzetiségnél ilyet előírni felesleges, hiszen velük évszázadok óta semmilyen összeütközésünk nem volt. A cigányoktól sem lehet ilyen kérni, mert semmilyen írásbeliségük nincs a korábbi múltjukra vonatkozólag és őseik írni sem tudtak. Továbbá a kettős és többesállampolgárságú zsidóknak a statisztikai adatait is közzé kell tenni. Hányan vannak? Mely városokban laknak? Mióta jöttek Magyarországra? Milyen címen tartózkodnak nálunk? Kik adtak nekik tartózkodási engedélyt?
KÖTELEZŐ ADATSZOLGÁLTATÁS
Meg kell szünni ennek az ócska színjátéknak, hogy önkéntes alapú a bevallás. Ha a magyar állam milliárdokat áldoz hivatalos adatok beszerzésére - amelyek nélkülözhetetlenek -, akkor LEGYEN KÖTELZŐ MINDENKI SZÁMÁRA, MINDEN EHHEZ KAPCSOLÓDÓ ADAT BEVALLÁSA. Ne legyen kibúvó semmire. Csak egy származása lehet mindenkinek (ha kevert is). Nem lehet valaki egyszerre ló is, szamár is, meg disznó is.
