SZEPTEMBER 17 – ZSIDÓBOSSZÚ MEGINT

MAGYAR JOGVÉDŐK
VÉDJÉTEK MEG

AZ IDŐS CSENDŐRT

Közel 70 éve történt események miatt hamisan vádolják az idős csendőrt, mert 1941-ben Újvidéken szolgált, de semmilyen bűncselekményt nem követett el. A zsidók csak azért uszítanak ellene, mert csendőr volt. A magyar csendőrök mindig törvényesen jártak el, esküjükhöz híven. Viszont a zsidókommunista tömeggyilkosok és bűnözők nem lettek még elszámoltatva sem. Ez a szerencséjük csak abból adódik, hogy a zsidók tartották fenn a félévszázados kommunista rendszert és a mostani cionrendszerben is ezt folytatják. Képíró Sándor 1914-ben született. Idézzük saját sorait:
1938 decemberében kaptam az értesítést, hogy felvettek a 2 éves csendőrtiszti tanfolyamra.
1939 februárjában kellett jelentkeznem a Böszörményi úti csendőr-laktanyában, ahonnan azonnal a Ludovika Akadémián kezdődő alantos tiszti tanfolyamra rendeltek, ahol gyalogsági kiképzést kaptam.
1939 októberében a Böszörményi úti csendőr-laktanyában kezdődött a csendőri kiképzésünk és 1940. július 9-én hadnaggyá avattak. Mint hadnagy 1940 júliusában a szolnoki szárnyhoz kerültem szárnyparancsnok-helyettesnek.
1940 októberében áthelyeztek az orosházi szárnyhoz, szárnyparancsnok-helyettesnek.
1941 májusában főhadnagy lettem, majd decemberben áthelyeztek a makói csendőriskolába oktató tisztnek.
1942. január 21-22-23-án részt vettem az újvidéki razziában.
1943. augusztus 1-én századossá léptetett elő Horthy Miklós kormányzó úr, valamint ugyanezen a napon kineveztek a kiskunhalasi szárny parancsnokának.
1943. szeptember elején jött a távmondat, hogy azonnal induljak Újvidékre, mert Tóth József őrnagyot kell helyettesítenem, aki az újvidéki járőrvezető iskola parancsnoka volt, s most törzstiszti tanfolyamra ment. A járőrvezető tanfolyam záró szemléje november végén volt, ahová Temesváry vezérőrnagy is kijött, mint a csendőrség kiképzési parancsnoka. A tanfolyamon a hallgatóima ,,általános igen jó" eredménnyel vizsgáztattam le. 1943. december 3-ra idézést kaptam a VKF Bíróságától Szegedre, előzetes kihallgatásra. Ettől a dátumtól kezdve 1944. június 1-ig eljárás folyt ellenem, ezért nem szolgálhattam. (Ezt az ügyet külön írtam le.) 1944. június 1-től, mint kerületi segédtiszt szolgáltam Kolozsváron. Ez év júliusában a kolozsvári helyőrségi kórházban heresérvvel operáltak meg, melyet lovaglástól kaptam. Utána betegszabadságon voltam július végéig, majd augusztus elsejével bevonultam Miskolcra, a csendőr iskola parancsnokaként, ahonnan áthelyeztek. Itt a háború ellenére normálisan folyt a kiképzés. A csendőr-parancsnokság az ősz folyamán nyugatra távozott, de a tanszázadot otthagyták Miskolc védelmére. Miskolc védelmét Siegler Konrád ny. ezredes szervezte meg úgy, hogy november 8-án riadóztatták és az Avasra helyezték védőállásba mint gyalogság. A tanszázad volt az egyetlen magyar egység, amely Miskolcot védte. November utolsó hetében német hegyi vadászok váltottak le bennünket a fosztogatások megakadályozására. 1944. december 2-án járőreim jelentették, hogy a németek szedik le a távbeszélő vonalakat. Beszéltem egy német katonával, aki mondta, hogy ők már mennek, és hogy az oroszok már elfoglalták Diósgyőrt, az orosz páncélosok a Sajó völgyén felszaladtak egészen Sajószentpéterig. Így tehát bekerítettek bennünket. Bevontam járőreimet és december 2-án éjjel a Szent Anna Kápolna melletti földúton még kijutottunk Miskolcról. A továbbiakban a Dunától északra kijutottunk Ausztriába, Hollabrun városába, ahol értesültünk május 8-án, hogy vége a háborúnak és aki nem éri el a Linz-Kaplitzi útvonalat, az orosz fogságba kerül. Sikerült elérni ezt az útvonalat, és május végén az amerikaiak átadták az egész 3. magyar hadsereget az oroszoknak. Mondtam az embereimnek, hogy mindenki menjen, ahová tud és ne kerüljön orosz fogságba. Eljutottam Linztől északra, ahol egy helybeli gazdához beálltam mezőgazdasági munkásnak élelemért. Később Linzben a tolató-pályaudvaron vasutat építettem, itt egy magyar vasútépítő egységhez kerültem. Innen átmentem Tirolba, ahol feliratkoztam az Argentin Katolikus Egyház listájára és 1948. augusztus 1-én megérkeztem Buenos Airesbe. Itt egy textilgyárban kaptam munkát, majd megtanultam szőni. 1950-ben megnősültem. Vettem egy kézi szövőgépet és szép anyagokat gyártottam. 1955-ben átálltam a gépi kötésre és szép pulóvereket és ruhákat gyártottam. Két gyermekem van. A lányom egy nagy amerikai cégnél személyzeti főnök, ahol kb. 250 tisztviselő dolgozik. A fiam fogorvos és Buenos Airesben van rendelője. 1996 májusában magyar útlevéllel hazatelepültem azzal, hogy ha a gyerekeim haza akarnak jönni, legyen hol letelepedniük. Tíz évig nyugodtan éltem itthon, míg nem a Wiesenthal Központ meghirdette, hogy 10 ezer Euro-t fizet annak, aki felad egy háborús bűnöst. Valaki, aki jól ismerte viszonyaimat, a Júdás-pénz ellenében feljelentett, és a Központ örült, hogy találtak még egy életben lévő csendőr századost, aki ugyan semmiféle zsidóellenes bűnt nem követett el, de ennek ellenére büntetlenül rá lehet fogni minden aljasságot. Találtak egy pertörléssel megszűntetett VKF-ítéletet, amit azért hoztak, hogy Szombathelyit tisztára mossák. A pertörlési eljárást Csatay vezérezredes már az ítélethozatal idején elkezdte, és 1944. február 18-i hatállyal visszahelyeztek századosi rangomba (rendelet száma: 40 116 eln. fbü. 1944. évi május 25-én). A rendelet megtalálható a Honvédségi Közlöny 1944. május 31-i számában (24. sz.). Az 1944-es VKF Bíróság által hozott ítélet számtalan törvényellenes adatot tartalmaz. Ezek közül csak egy párat említek meg, bár elég lenne egy is a törvénytelenség igazolására:
1., A vezérkari főnök nem volt illetékes parancsnok a per levezetésére. A csendőrség illetékes parancsnoka a csendőrség felügyelője, Faraghó altábornagy volt. Kértük, hogy a rendes hadbíróság elé kerüljünk, de az elutasították, mert a per azért is indult, hogy a fő-felelős Szombathelyit tisztára mossák.
2., Kértük, hogy Szombathelyit idézzék meg a főtárgyalásra, amit szintén elutasítottak, mivel ő volt a bíróság főnöke.
3., Babos hadbíró ezredes azt állította a főtárgyaláson, hogy Szombathelyi nem tudott arról, hogy mi történt Csurogon és Zsablyán január 5-én és 6-án. Vasvári vk. alezredes (aki Szombathelyi segédtisztje volt) megjelent és azt vallotta, hogy ő mutatta meg Szombathelyinek Fóty őrnagy jelentését, aki a vezérkarhoz beosztott csendőr-nyomozótiszt volt. Ebben az állt, hogy 1200 ember életét vesztette. Szombathelyi, amikor ezt elolvasta, saját kezűleg egy vonalat húzott a jelentéshez, és ezt írta oda: ,,Nem sok."
Ezután kb. január közepén ,,tisztogatást és megtorlást" rendelt el Újvidék térségében. Ezen kívül még Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagyot, a szegedi hadtest parancsnokát szóban is eligazította.
4., A vád ellenünk kollektív volt, amit a Btk. nem ismer el. A vád a Honvédségi Törvény alapján állt, és hűtlenség volt. Fellebbezés nem volt, és amint a vezérkari főnök aláírta, azonnal végrehajtható volt.
Meg kell még említenem, hogy a háború után Babós hadbíró ezredest elfogták, és 260 rendbeli törvénytelen halálos ítélet meghozatalával vádolták. A VKF Bíróságát már 1944-ben feloszlatták.
A pertörlésnek meg kellett történni, mert csak ezután kezdhettünk tovább szolgálni, amit Csatay vezérezredes úr megígért. Ennek a nem létező ítéletnek alapján kérte a jeruzsálemi Wiesenthal Központ vezetője letartóztatásomat. A Wiesenthal Központ az év szeptember 28-án, semmibe véve személyiségi jogaimat, lakásom előtt az utcán, a világ minden tájáról hozott újságírókkal és fotóriporterekkel látványos ,,sajtókonferenciát" tartott, amivel telekürtölte a nyugati világ rádió és TV-állomásait, ordítozva háborús bűnösnek nevezett, és azt állította, hogy megszöktem az ítélet végrehajtása elől. Tíz évig éltem itt nyugodtan, eddig senki nem zavart, de most, nem rég a lakásommal szemben lévő zsinagógában eldöntötték, hogy mivel fognak vádolni. A világsajtó tele volt a legképtelenebb hazugságokkal és aljas rágalmakkal, amelyeknek semmi alapjuk nincs. Sajnos, a háború után a M. Kir. Csendőrséget, a világ egyik legjobb fegyveres őrtestületét mindenféle aljas rágalmakkal lejáratták. Azt a Csendőrséget, amelyik több, mint 90 %-os arányban felderítette a bűncselekményeket. A feljelentés kigondolói beindították a hazugság propaganda-gépezetét. Sajnos, kicsit már megöregedtem, ezért nehezen viselem a megpróbáltatásokat, azt, hogy ma, 2006-ban rám akarják fogni, hogy háborús bűnös vagyok. Ez az ügy nagyon hasonlít a pár évvel ezelőtt zajlott, a Kanadában élő Finta Imre csendőr-százados ügyéhez, akit 8 vádpont alapján vádoltak meg. Jöttek a tanúk a világ minden részéből, de a kanadai Legfelsőbb Törvényszék mind a 8 vádpont alól felmentette Finta Imrét. A hiba csak az volt, hogy Finta Imre egészsége és vagyonkája ráment az évekig tartó pereskedésre. A Wiesenthal Központ nem akar tanulni? Búcsúzóul még csak azt akarom mondani, hogy soha semmiféle zsidóellenes bűncselekményben, deportálásban nem vettem részt.
Dr. Képíró Sándor
szkv. cső. százados
Kép: Képíró Sándor, a magyar hazafi fiatal korában balra és időskorában

FOGJÁK LE A CIONISTA BOSSZÚÁLLÓK KEZÉT

A Nemzeti Akarat Platform tiltakozik az ellen, hogy ismét egy tisztességben megőszült magyar embert akarnak meghurcolni a hatóságok. Az izraeli nyomásra indított kegyetlen hajszában háborús bűnöst akarnak faragni egy idős emberből. A cionisták minden lehetőséget megragadnak, hogy fegyelmezzék az általuk gyarmatosított népeket, bármennyire komolytalanok bizonyítékaik, a lényeg, hogy börtönbe kerüljön egy hazájához hű ember. A liberálbolsevik sajtó tovább feszíti a húrt, szerintük Képíró Sándornak már azért is bűnhődni kellene, mert csendőrként szolgálta hazáját. A céljuk az, hogy öntudatos magyar ember ne maradjon hazánkban. E gyalázatos cél érdekében, most egy védtelen, majd évszázados korú bácsikát akarnak bűnözők közé zárni. Gyarmati létünk bizonyítéka, hogy míg kitalált rémmesékre alapozva üldözik legjobbjainkat, addig azok a bűnösök, akik gyilkos sortüzeket adtak le magyarokra, kiemelt nyugdíjukat élvezve élik hátralévő napjaikat. (NAP elnökség)

SZABADSÁGOT A POLITIKAI FOGLYOKNAK

LEGÚJABB JOGI FEJLEMÉNY

A Budai Központi Kerületi Bíróság Budapesten, 2009. szeptember hó 14. napján megtartott ülésen meghozta az alábbi VÉGZÉST: A bíróság az egyéb háborús bűntett miatt dr. Képíró Sándor ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség Nyom. 347/2007. számon indult bűnügyben a 2009. szeptember 14. napján 09 óra 30 perctől őrizetben lévő Dr. KÉPÍRÓ SÁNDOR TIBOR gyanúsított vonatkozásában a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére irányuló ügyészi indítványt elutasítja.
Most csak annyi történt, hogy nem tartóztatják le, de a bíróság az ellene hozott vádak alól még nem mentette fel, amit a jogvédő alapítvány tegnap tett közzé:
Az eddig általunk feltárt és megismert adatok és saját lelkiismerete szerint ártatlan dr. Képíró Sándor elemi emberi és állampolgári jogait 2006-óta súlyosan sértő állapot tovább folytatódik.
Budapest, 2009. szeptember 16. Nemzeti Jogvédő Szolgálat