2010. július 22., csütörtök

JÚLIUS 22 – CHILE NEM KEDVEZ BOLIVIÁNAK

NEM KAP TENGERI KIJÁRATOT BOLIVIA
ELŐZMÉNYEK: Mióta Morales elnök van hatalmon szeretne egy kis tengeri kijáratot Chile északi részén, amely terület több mint száz éve még Boliviához tartozott. Évek óta bejelentette ezt az igényét Morales Chilének, de a chileiek eddig hallgattak és húzták az időt. Legutóbb egy chilei tábornok egy lapban azzal vádolta Boliviát, hogy háborúval akarja megszerzni a tengeri kijáratot. Ezt a szöveget lefújták Chilében hogy alaptalan vádak, de ez a tárgyalási taktika része volt. Most azonban kibújt a szög a zsákból. Chilének esze ágában sincs tengeri kijáratot adni, hanem csak egy kikötőjét ajánlotta fel Boliviának. Attól tartunk ez a lépés földhühítette Moralest és valószínű, hogy újabb ötleteken töri majd a fejét, hogy Chilével mit lehetne kezdeni. Alább a chilei elnök ravasz nyilatkozata az ügyről. Mit jelent ez magyarul? A chilei elnök mindenről beszélt csak a lényegről nem. Valójában csak annyi lehetőséget adna Boliviának, hogy az ő kikötőjüket használhatnák a boliviai hajók. Arról viszon hallgatott, hogy a boliviai hajókra hogyan viszik, milyen úton az árút és a kikötőből vissza az árút Boliviába? Szárazföldön keresztül? Kép: az Iquique nevű chilei kikötő látható a térképen
A chilei elnök, Sebastián Pinera, azt mondta, hogy a legjobb fogalmak szerint is a bolíviai Evo Morales a partnere, akivel a kapcsolatot a bizalomra és nyitottságra építette a két oszág között és azt hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli őt. Egy átfogó interjúban, a vasárnapi El Mercurio című chilei lapban nyilatkoztt Pinera és válaszolt a különböző kérdésekre, beleértve a hazája kapcsolatait Bolíviával és Peruval. Utalt arra is, hogy Bolívia a tengeri kérdést szeretné rendezni. Ebben a tekintetben kijelentette, hogy Chile a legjobb akarattal van aziránt, hogy Bolivia hozzáférjen egy megkönnyített tengeri kijárathoz, de szólt arról is, hogy ennek a kérdésnek vannak szuverenitási korlátai is.
Idézet a nyilatkozatából:

El Mercurio (EM) .- Ezen a héten láttam az első munkaértekezleten ami Chile és Bolívia között volt. Mi volt az eredmény?
Sebastián Pinera (SP) .- Először is, szeretném elismerni és kiemelni a kölcsönös bizalmat, ami már eddig is keletkezett. Van egy nagyon jó véleményem Evo Morales elnökről és kettőnk között bizalmi viszony és a nyitottság van, amit én értékelek és ez jó a stressz ellen. Megállapodás született arról, hogy Iquique kikötője lesz az ami a nemzetközi kereskedelmet szolgálja majd Bolíviában. Mi megállapodást értünk el, hogy lezárjuk a határvitákat. Emlékeztetünk arra, hogy Peru és Bolívia termeli a világ kokaintermelésének 50 %-át és ez áthatol Chilébe is és megsemmisíti a fiataljainkat. Ez egy nagyon fontos megállapodás volt részünkről, a kábítószer elleni küzdelem megnyerése érdekében. Megegyezés született arról is, hogy felszerelnek egy chilei rendőrségi attasét La Pazban, hogy megkönnyítsék ezt a munkát. Közös bizottságot hoztak létre a kábítószer elleni akciókra, amely évekig nem működött. Tehát, haladunk. De természetesen, mint mondtam a boliviai alelnök, Alvaro Garcia Linera, amikor meglátogatott bennünket Santiagoban, akkor a legjobb helyzetben voltunk arra, hogy megkönnyítsük a chilei kikötők használatát Bolivia számára és mi egy nyagon tartós hozzáférést szeretnénk biztosítani a tengerhez Boliviának. De biztosan van néhány korlátozás ezzel kapcsolatban, különösen tekintettel a szuverenitásunkra.
(EM) .- Gondolja, hogy ezzel a stratégiával Ecuador és Peru lezárja ezt az ügyet a hágai bíróságon?
(SP) .- Nézd, én meg vagyok győződve arról, hogy Chilének és Ecuadornak igaza van abban, ami mindig is megvolt. Mivel a szerződések 52. és 54 évre szólnak ez világos és kategorikus, ezzel párhuzamosan a tengeri határok is rögzítve vannak. És ez érvényes mind a Chile és Peru közötti határra és Peru és Ecuador közötti határra. Ezen kívül ez a terület teljes egyetértésben több mint 60 évig megvolt Ecuador és Chile között is. És azt hiszem, hogy ez az érdeke, Ecuadornak is, hiszen mindig elismerte és tiszteletben tartotta Chilével a szerződéseket 52. és 54 éve. És erről már többször beszéltem Correa elnökkel. (ABI alapján)