MIÉRT LETT HIRTELEN SÜRGŐS?
Húsz évig a pártok, köztük a Fidesz is,
mindig azt mondta, hogy
„nincs alkotmányozási kényszer”.
Most miért lett hirtelen sürgős?
Kolláth György kifejtette, hogy elsősorban az 1990 óta hozott alkotmánybírósági határozatok gyakorlatának, az új uniós szerződéseknek, a modern nemzetközi egyezményeknek az irányvonalai kaphatnának helyet a dokumentumban, a magyar viszonyokra alkalmazva. A preambulumba az elmúlt 1000 év közjogi hagyományai ugyanúgy illenének, mint az Európai Unió alapelveinek feltüntetése. Hangsúlyozza viszont, hogy a Szent Korona-tan egy az egyben nem emelhető át, hiszen nem a Szent Korona az alkotmányozás alapja, hanem a népszuverenitás. 800 éve alkotmányozunk A magyar alkotmányozás történelme egészen II. András királyig nyúlik vissza. Az ő nevéhez fűződik az 1222-ben született Aranybulla, azaz a nemesi alkotmány, mely a király egyeduralmával szembeni ellensúly szerepét biztosította a nemesi rendeknek. A következő fejezetre az alkotmánytörténetben több mint hat évszázadot kellett várni. 1848-ban Magyarországon a polgári forradalom után törvényes úton változott az államforma abszolút monarchiából alkotmányos monarchiává, korlátozott parlamentarizmussá. Itt jelentek meg először az olyan politikai szabadságjogok, mint a választójog, a sajtószabadság és a vallásszabadság. Az első világháborút követően egy átmeneti állapot, úgynevezett közjogi provizórium következett, mivel a királynak az uralkodói jogok gyakorlásáról történő lemondásával a történeti alkotmány összeomlott. A tiszavirág életű Károlyi-rendszert követő Tanácsköztársaság az első szovjet alkotmányt követve megszervezte a tanácsválasztásokat, összehívta a tanácsok országos gyűlését, amely törvénybe iktatta az alkotmányt. A Horthy-rendszer a forradalmak előtti közjogi rendszerhez kívánt visszatérni, ám ez nem jelenthetett jogfolytonosságot, erre hivatkozva fogadták el a közjogi provizórium intézményeit (Friedrich, majd Bethlen választójogi rendelete, egykamarás nemzetgyűlés, kormányzói funkció.) Az 1946. I. törvény, az ideiglenes alkotmány legfontosabb intézkedése a köztársaság kikiáltása volt. Ez a törvény azonban nem sokáig volt hatályban. 1949-ben váltotta az 1949. évi XX. törvény, mely alapja mai alkotmányunknak is, ám ennek rendelkezései a proletárdiktatúra és a szocializmus felépítése, a szabad választások helyett zárt listás választások mind egy újabb diktatúra útjait egyengették. A sok bírálat ellenére az 1989. évi XXXI. törvény bár jogilag az 1949. évi alkotmány módosítása, ám a régi szerkezet ellenére teljesen új alkotmányos értékeken nyugvó normatartalom található benne. A rendszerváltás egyik legfontosabb alkotmányjogi vívmánya az Alkotmánybíróság létrehozása és ezzel az alkotmány, valamint a jogalkalmazás magas szintű szakmai ellenőrzése volt. 1990-ben újabb alkotmánymódosító törvényt fogadott el az Országgyűlés. Ennek eredményeként alakult ki a mai közjogi rendszer, melyben az egyik oldalon egy rendkívül stabil kormány, a másikon pedig egy a végrehajtói hatalomhoz képest erős ellenzék van, amely közjogi eszközökkel korlátozhatta a törvényhozásban a kormány felelősségét és cselekvőképességét. Ezt árnyalja, hogy 2010-ben olyan parlamenti erőviszonyok alakulhattak, melyek törvényesen változtathatnak a 89-es és a 90-es megállapodásokon. Alkotmánymódosító és alkotmányozó kezdeményezésekre a rendszerváltást követően is több példa volt. Az 1994-es választásokon induló szinte összes párt egy új alkotmány megalkotása mellett érvelt. A Horn-kormány alatt létrejövő 1995. évi XLIV. törvény pedig úgy rendelkezett, hogy „az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges”. Ez a törvény azonban az Országgyűlés megbízatásának lejártakor, 1998-ban lejárt. Történt még alkotmánymódosítás a NATO- és az uniós csatlakozás apropójából is. Kolláth György szerint mindenesetre a jelenlegi alkotmányra ráférne a modernizáció, ám ezt mindenképpen az 1989-es demokratikus értékekre és az elmúlt 20 év joggyakorlatára kell alapozni. „Az úgy nem megy, hogy összehívok pár embert, hogy akkor most csináljatok új alkotmányt ekkorra meg ekkorra, ez komolytalan” – mondta az alkotmányjogász. Összegezve úgy vélte, a kérdésfelvetés jó, de egyelőre úgy tűnik, rosszak a válaszok. (FN, részlet)
HÁTTÉR
Ha valaki végigolvassa ezt az épületes szöveget, abból kiderül, hogy Orbán és társai egy újabb öszvéralkotmányt fognak csinálni, aminek semmi köze nem lesz az ősi Magyar Törvényhez, ugyanakkor a sztálini alkotmányra sem fog már hasonlítani, viszont a cionosta-globalista érdekeket alattomosan beleszövik. Ez utóbbi lesz a lényeg. Magyarul: semmi sem változik, idegen érdekeket fognak jogi szintre emelni. A Jobbik újabban mélyen hallgat az alkotmányozásról. Ez érthető is, hiszen tele vannak bajokkal, a létük forog kockán. Kolláth a cionista érdekeket Orbán helyett is megmondta azoknak, akiket egyáltalán érdekel ez a téma.
