IZRAEL HELYZETE REMÉNYTELENCSAK NEM BESZÉLNEK RÓLA
A történelemben először fordul elő, hogy Amerika és Izrael érdeke nagyon különbözik. Amerika meg tud lenni Izrael nélkül, de Izrael nem tud létezni Amerika nélkül. Izrael kezében egyedül az amerikai zsidólobbi van, viszont Amerikának a közeli és távoli tervei inkább a túlélésről szólnak mint arról, hogy Izrael mániáit kiszolgálják. Elmúlt már az az idő, amikor Izraelben vakkantottak egyet és Amerika azonnal ugrott kiszolgálni a terrorállamot. Hála a jó Istennek Irán megerősödése és a térség megváltozott helyzete egy teljesen új helyzetett hozott, amiben Izrael már légüres térben mozog. Az az őrült terv, hogy egyedül Izrael majd megtámad néhány iráni reaktort nevetséges, ezt ők sem gondolják komolyan. Alább a Hetek cikke nem szól arról, hogy mi lesz, ha évekig segélyhajókat küldenek Gázába? Az igaz, hogy az oroszok most nem szállítják le a rakétákat Iránnak, de közben a Hezbollahot tárgyaló félnek akarják egy esetleges közel-keleti tárgyalásokon. Ha nem támadják meg Iránt, akkor Irán minden téren tovább fog erősödni a következő években és azt sem szabad elfelejteni, hogy ezzel együtt Irán nemzetközi tekintélye is befolyása is nőni fog. Már most az van, hogy ők mondják meg, hogy mikor akarnak tárgyalni az EU-val. Kép: Leon Panette a CIA főnöke gondban és a Truman nevű anyahajó
A legújabb ENSZ BT-szankciók megtiltják Iránnak, hogy atomfejjel is ellátható ballisztikus rakétákat fejlesszen, nukleáris fejlesztésekbe fogjon, és bizonyos típusú nehézfegyverzetet vásárolhasson. Bár a szankciók kifejezetten nem tiltják meg Oroszországnak a légvédelmi rendszer leszállítását, Moszkva mégis úgy döntött: nem szállítja le a csúcstechnológiás védelmi rendszert. (…) Izraelnek ugyanakkor azzal kell szembenéznie, hogy egy megelőző csapás esetén háború törhet ki északon és délen egyaránt. A Hamasz és a Hezbollah az iráni terrorhálózat segítségével világszerte támadást intézhet zsidó érdekeltségek és célpontok ellen. Támadások érhetnek amerikai érdekeltségeket is, és a globális gazdaság is megszenvedné az iráni konfliktust. Ugyanakkor az izraeli álláspont szerint egy megelőző csapás legkevesebb egy évvel visszavetné a programot. Ez nem tűnik soknak, de szakértők emlékeztetnek arra, hogy 1981-ben Izrael ugyanezt gondolta Irak esetében is. Harminc év telt el a támadás óta, de az iraki nukleáris program sosem éledt újjá. Ráadásul a Közel-Keleten, ahol minden nap történhet valami, egy év is jelentős. Az Obama-kormányzat álláspontja ettől lényegesen különbözik. Washington szerint egy izraeli támadás után az Irakban és Afganisztánban állomásozó 150 ezer amerikai katona fokozott kockázattal számolhat, és a terror elleni globális háború még bonyolultabbá válhat. Attól tartanak, hogy a ma megosztott teheráni rezsim egy izraeli támadás után összezárhat. Felgyorsulhatnak erőfeszítései az atomfegyver előállítására, és gyengülhet a nemzetközi nyomás annak megakadályozására. A Fehér Ház becslése szerint egy izraeli megelőző támadás katasztrofális következményekkel járhat. Izrael számára azonban Irán egzisztenciális veszélyforrás. Teherán az országot megsemmisítéssel fenyegeti. (...) Jeruzsálem és Teherán között nincs kapcsolat, nem működik forródrót, ami Washington és Moszkva között a hidegháború idején is aktív volt. Bármilyen diplomáciai incidens hólabdaszerűen eszkalálódhat, és nukleáris háború robbanhat ki. Obama „mosolyoffenzívája" a muszlim világ felé inkább az amerikai gyengeség képzetét erősítette. Ráadásul Irán ma maga mellett tudhatja Törökország és Brazília támogatását is. Iráni és izraeli lapok jelentései szerint izraeli harci gépek és helikopterek már az Irán elleni támadásra készülnek. Izraeli repülőgépek nagy mennyiségű hadianyagot szállítottak egy szaúdi légibázisra. A Farsz félhivatalos iráni hírügynökség és az Islam Times internetes honlap június 18-án és 19-én azt állították, hogy izraeli helikopterek katonai felszereléseket pakoltak ki, és katonai bázis építésébe fogtak egy szaúdi településen. (…) Szaúd-Arábia azonban határozottan cáfolta, hogy megengedné a zsidó államnak légtere használatát, hogy Irán ellen támadást intézhessen. Mohammed bin Nawaf herceg egy szaúdi napilapnak tett nyilatkozata szerint „nem lenne logikus megengedni az izraeli megszálló erőknek, hogy Szaúd-Arábia földjét és légterét használhassák, hiszen Szaúd-Arábiának semmilyen kapcsolata sincs Izraellel." Ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a gázai flottaincidenst követően felmondta az Izraellel fennálló katonai együttműködési szerződéseket, amelyek lehetővé tették volna, hogy a zsidó állam harci gépei átrepülhessenek Grúzia felé és onnan Iránba. Egyiptomi források pedig a múlt héten arról számoltak be a londoni Al- Quds Al-Arabi napilapnak, hogy egy 11 fregattból álló amerikai flotta és egy nukleáris repülőgép-anyahajó, feltehetően a USS Harry S. Truman, haladt át a Szuezi-csatornán a Vörös-tenger felé. Szemtanúk szerint a hajók között egy izraeli is volt. (hetek, részlet)
A legújabb ENSZ BT-szankciók megtiltják Iránnak, hogy atomfejjel is ellátható ballisztikus rakétákat fejlesszen, nukleáris fejlesztésekbe fogjon, és bizonyos típusú nehézfegyverzetet vásárolhasson. Bár a szankciók kifejezetten nem tiltják meg Oroszországnak a légvédelmi rendszer leszállítását, Moszkva mégis úgy döntött: nem szállítja le a csúcstechnológiás védelmi rendszert. (…) Izraelnek ugyanakkor azzal kell szembenéznie, hogy egy megelőző csapás esetén háború törhet ki északon és délen egyaránt. A Hamasz és a Hezbollah az iráni terrorhálózat segítségével világszerte támadást intézhet zsidó érdekeltségek és célpontok ellen. Támadások érhetnek amerikai érdekeltségeket is, és a globális gazdaság is megszenvedné az iráni konfliktust. Ugyanakkor az izraeli álláspont szerint egy megelőző csapás legkevesebb egy évvel visszavetné a programot. Ez nem tűnik soknak, de szakértők emlékeztetnek arra, hogy 1981-ben Izrael ugyanezt gondolta Irak esetében is. Harminc év telt el a támadás óta, de az iraki nukleáris program sosem éledt újjá. Ráadásul a Közel-Keleten, ahol minden nap történhet valami, egy év is jelentős. Az Obama-kormányzat álláspontja ettől lényegesen különbözik. Washington szerint egy izraeli támadás után az Irakban és Afganisztánban állomásozó 150 ezer amerikai katona fokozott kockázattal számolhat, és a terror elleni globális háború még bonyolultabbá válhat. Attól tartanak, hogy a ma megosztott teheráni rezsim egy izraeli támadás után összezárhat. Felgyorsulhatnak erőfeszítései az atomfegyver előállítására, és gyengülhet a nemzetközi nyomás annak megakadályozására. A Fehér Ház becslése szerint egy izraeli megelőző támadás katasztrofális következményekkel járhat. Izrael számára azonban Irán egzisztenciális veszélyforrás. Teherán az országot megsemmisítéssel fenyegeti. (...) Jeruzsálem és Teherán között nincs kapcsolat, nem működik forródrót, ami Washington és Moszkva között a hidegháború idején is aktív volt. Bármilyen diplomáciai incidens hólabdaszerűen eszkalálódhat, és nukleáris háború robbanhat ki. Obama „mosolyoffenzívája" a muszlim világ felé inkább az amerikai gyengeség képzetét erősítette. Ráadásul Irán ma maga mellett tudhatja Törökország és Brazília támogatását is. Iráni és izraeli lapok jelentései szerint izraeli harci gépek és helikopterek már az Irán elleni támadásra készülnek. Izraeli repülőgépek nagy mennyiségű hadianyagot szállítottak egy szaúdi légibázisra. A Farsz félhivatalos iráni hírügynökség és az Islam Times internetes honlap június 18-án és 19-én azt állították, hogy izraeli helikopterek katonai felszereléseket pakoltak ki, és katonai bázis építésébe fogtak egy szaúdi településen. (…) Szaúd-Arábia azonban határozottan cáfolta, hogy megengedné a zsidó államnak légtere használatát, hogy Irán ellen támadást intézhessen. Mohammed bin Nawaf herceg egy szaúdi napilapnak tett nyilatkozata szerint „nem lenne logikus megengedni az izraeli megszálló erőknek, hogy Szaúd-Arábia földjét és légterét használhassák, hiszen Szaúd-Arábiának semmilyen kapcsolata sincs Izraellel." Ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a gázai flottaincidenst követően felmondta az Izraellel fennálló katonai együttműködési szerződéseket, amelyek lehetővé tették volna, hogy a zsidó állam harci gépei átrepülhessenek Grúzia felé és onnan Iránba. Egyiptomi források pedig a múlt héten arról számoltak be a londoni Al- Quds Al-Arabi napilapnak, hogy egy 11 fregattból álló amerikai flotta és egy nukleáris repülőgép-anyahajó, feltehetően a USS Harry S. Truman, haladt át a Szuezi-csatornán a Vörös-tenger felé. Szemtanúk szerint a hajók között egy izraeli is volt. (hetek, részlet)
