M o s o n m a g y a r ó v á r G y á s z n a p j a
1956 október 26. örökre beiródott a magyarság emlékezetébe, amikor 54 éve a fellelkesült fiatalság - köztük a hires mezögazdasági föiskola diákjai, s a munkások a hatáőrlaktanya elé vonultak. Csupán azt kérték, hogy távolitsák el a gyülölt vörös csillagot az épületröl. A válasz gépfegyvertűz lett, s a vérfürdőnek több mint 130 ártatlan, fegyvertelen az áldozata lett. Azóta sem lettek felelösségre vonva a lőparancsot kiadó gyilkosok. Egyikük Dudás István még 2002-ben párnák közt meghalt. A tömeggyilkosság után is folyt a megtorlás. Ugyanis a Nagy Imre-per előjátékaként 1958. január 15-én a Földes-perben 8 személyt végeztek ki Kádárék, segédmunkást, földmüvest,valamint Gulyás Lajos református lelkészt is, három kisgyermek apját, aki még a mészárlás református áldozatait temette, október 28-án Mosonban. A mártir Gulyás tiszteletes úr, a földink, Érsekújvár melletti Kisújfalun született 1918. február 4-én, Benes aljas bűne folytán elüldözték ősei földjéröl a 130 ezret számláló többi felvidékivel együtt és a németajkú mosoni kiüldözöttek helyére került református felvidékiek lelki gondozója volt. A Gyásznapon Mosonmagyaróváron szinte egész nap folyamán emlékeznek, délelött az iskolákban, este a templomokban.16 órai kezdettel az óvári temetőben kezdödött a megemlékezés, melyen az ünnepi beszédet Simon Zsuzsanna, a Városi Kollégium igazgatónője mondta. Idézett egy külföldi újságirónak a vérfürdö utáni másnapi döbbenetes tudósitásából, a döbbenetes apokaliptikus szinhelyröl, a vér- és húscafatok sokkoló látványáról, s 40 koporsót számolt meg, melyekben 18 hónapos csecsemőtől kezdve a legidösebb 56 éves áldozatig, föleg fiatalok voltak. A szónok szerint a könyéken: Doborgazszigeten és másutt is temették el az odavalósi áldozatokat (nyilván felvidékiek,vagy innen származottak utódai is voltak köztük). Hihetetlen, de a vérengzés után 180 iskoláskorúval kevesebb gyerek járt az iskolákba. Versek, himnuszok, koszorúzás után gyér gyalogmenet indult Nagy István új polgármester úrral az élen - aki hoszú évekg alpolgármester volt - egyházak papjaival zászlótlanul - - ha az elöl vitt nagyobb lyukas zászlót nem számitjuk - a városszéli volt laktanya elé. Egy autóbusznyi idős is követte a menetet rendőrbiztositás mellettt. A laktanya elötti téren elöszőr 1989-ben mertek először megemlékezni a vérfürdöre, körülbelül annyian, mint most, úgy 300-an. 1991 ben készült el az emlékmű, amely a Golgotára emlékeztet. Lesújtóan érdekes, hogy a Horn-kormány idején, egy szemtanú szerint 1995-ben csupán 9-en bátorkodtak emlékezni! 18 órai kezdettel a díszemelvényen az ünnepi beszédet Erdélyi János budapesti filmrendező tartotta, akinek mindjárt 1989 idején készült el dokumenum-filmje, a véregzésröl. Tudni kell, hogy rengeteg lőszert sokáig lövöldözve használtak el a gyilkolók. S erre kérdezve a filmben egy idős gyilkostól, hogy mit csináltak, amikor a lőszerük elfogyott? A válasz szemrebbenés nélkül: Akkor aztán kézigránátokat hajigáltunk a fasisztákra... Akaratlanul is az ember ilyenkor összeszorult gyomorral Trianon előzményére gondol. Ezeket a tudatlan katonákat, elődeiket akkor kellett volna a haza védelmére vezényelni. Annyian lettek volna akár ilyen nemmagyar anyanyelvű hőseink, hogy amint 1914/15-ben, úgy 1944/45-ben sem jönnek be a muszkák, s természetesen nincs 1956 Mosonban, sem másutt sem, s van Hazánk, mint ahogy Kemál Törökországában ezt megoldották. Mementó: A parancsosztogatókat kéne a magyarnak megválogatnia! A piarista Varga Zoltán rekviemet mondott, a Theatrum Ad Flexum gimnazisták évenkénti müsora mindig, mint most is megkapó volt. Némelyik évben 700-at is elérte az emlékezők száma, most cserkészekkel, tűzoltókkal, gárdistákkal, Kühne-gyár fúvószenekarával, bécsi és pozsonyi vendégekkel mindösszesen ennek fele sem lehetett. Az áldozatok neveinek, életkoruknak fölolvása alatt, gyászzenével kisérve folyt hoszan a koszorúzás. A kommunista városban most egy ilyen múltú Bolyai Iskola igazgatója is koszorúzhatott. Dehát Böröndi nemrég még Faludi Györgyöt szerettette, vagy Jiri Menczel: „Szigorúan ellenőrzött vonatok” hazug cseh rendezőt...Ide kivánkozik, hogy a hiteles 56-os, MVSZ elnököt mikor hivják meg? Rácz Sándor:Parázsló szándék című könyvébő (102.oldal). A magyar fiatalság mára elkorcsosodott...Ugyanakkor biztató a Szabad Újság október 27-i száma, amiben vitéz Thurzó Frigyes emlékezik, aki nem mellesleg a Hunyadi Páncélos hadosztály hacosa volt:"Voltak rosszul asszimilálódott magyarok, akik bemenekültek Magyarországra a szomszédos területekröl és rögtön 1957-ben az orosz csapatok bevonulása után behódoltak az idegen hatalomnak.” Lám ezen gazemberek miatt is bizalmatlanok velünk szemben az anyaországiak. A megoldás Kiss Imre szerint:"A szabadságharcos vezéreknek a katonai hatalmat kellett volna átvenni és mozgósitani. Az első megszálló szovjet csapatok vagy nem harcoltak, vagy átálltak volna. A második hullámot is legyőzhettük volna, ha a pozicióban lett volna az a 800 ezer magyar honvéd, korszerű felszerelésével és nem csak a felkelők próbálkoznak. Így magánjellegű küzdelem volt..” A verőfényes, bár kissé hűvös nap észrevétlenül sötétbe fordult. Hallani lehetett, hogy ez évben Orbán Viktor miniszterelnököt hivták meg...tavaly Boros Péter, korábban Dávid Ibolya, Döbrentei Kornél költő, Csurka István is mint vendég tobbször koszorúzott, Zétényi Zsolt, Zoltán Károly (volt SZabad Európás)...voltak a díszszónokok. Reméljük egyszer meghivják Rácz Sándort is. (Zilizi Tihamér)
SZÁNDÉKOSAN
ELHALLGATJÁK AZ 56-OS ÉVFORDULÓT
Az ÁVÓS-bosszú ma is tart a magyarok ellen, hiszen a mosonmagyaróvári filmet, de semmilyen más 56-os filmet sem adnak, immár napok óta. Ma pedig a szennyes zsidóadón, az RTL-en a „fábrisó” van műsoron...A mai orosz megszállás évfordulójára és a hősies magyar szabadságharcra semmilyen műsor sem emlékezik meg. Ne felejetsük el, ez a Narancshatalom miatt van! A Fidesz az ÁVO-s gyilkosok rendszerét ma is támogatja! Kép: az áldozatok egy kis része
