POLITIKAI MEGRENDELÉSRE
DOLGOZIK A RENDŐRSÉG
A katonai titkosszolgálatokat felügyelő honvédelmi miniszter, Szekeres Imre és a korábbi titokminiszter, Szilvásy György sem nyilatkozik a romagyilkosságok gyanúsítottjainak múltját bemutató dokumentumról. A rendészeti miniszter viszont azt ígéri: súlyos büntetésre számíthatnak azok, akik közreműködtek az információk kiszivárogtatásában. Az interneten megjelent dokumentum szerint Cs. Istvánt leszereléséig titkos kapcsolatként foglalkoztatta a Katonai Biztonsági Hivatal, a romagyilkosságok másik gyanúsítottját, K. Istvánt pedig évekig megfigyelte a magyar titkosszolgálat. Az akkori titokminiszter, Szilvásy György megjegyezte: ha utódja, vagyis a posztjáról hamarosan távozó Ficsor Ádám megkérdezné, neki elmondaná véleményét az ügyről, nyilatkozni azonban nem volt hajlandó. (hírTV,szept.3)
A RENDŐRSÉG POLITIKAI
MEGRENDELÉSRE DOLGOZIK
Alább Gulyás József (SZDSZ) nyilatkozata az Index-nek. Köszönjük az értékes kiszólást! Most már hivatalos helyről is tudjuk – amit eddig is tudtunk -, hogy a bűnüldöző szervek nem a törvények alapján járnak el, hanem POLITIKAI MEGRENDELÉSRE DOLGOZNAK. Sólyom Lászlónak, az alkotmány legfőbb őrnének ehhez egyetlen szava sincs? És a pártokat sem érdekli ez? A Jobbikot sem érdekli? A Fideszt sem érdekli? Árulkodó jel ez az egységes hallgatás.
Szerintem az NBH-nak megfelelő időben kellett volna adatokat szállítania a nyomozó hatóságoknak, de nem ez történt, ami rendkívül súlyos hiba. Mivel közvetlenül nem kezdeményezhetem, ezért országgyűlési képviselőként hivatalos formában kérdéssel fordulok a legfőbb ügyészhez, hogy a katonai ügyészség indított-e már vizsgálatot az ügyben. Itt emberéletekről van szó, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az elkövetőket az első, a harmadik, vagy csak a hatodik gyilkosság után fogják el. Indítványozni fogom emellett, hogy a nemzetbiztonsági bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján indítson ténymegállapító vizsgálatot az NBH-nál, amire van jogosítványa, csak eddig nem élt még ezzel a lehetőséggel. Ebben az ügyben indokolt megnézni, hogy az elkövetőkkel kapcsolatos intézkedések, a róluk szóló információk kezelése, értékelése, továbbá megosztása, átadása a nyomozó hatóságokkal hogyan, miként és mikor történt. Akkor mennyire bízhatunk meg a szolgálatokban? Mennyire befolyásolja tevékenységüket az éppen aktuális kormány vagy a szakmai vezető személye? A szolgálatok akkor teszik jól a dolgukat, ha botrányok érintettjeiként, bűncselekmények gyanúsítottjaként vagy elkövetőiként, továbbá bakikkal és bénázásokkal kapcsolatos történetekkel nincsenek jelen a napi sajtóhírekben, ha nincsenek botrányok, ha nincsenek szivárogtatások. Mára azonban az aktuális ügyek elérték azt a kritikus tömeget, amikor a kormányfőnek meg kell vizsgálnia, hogy mit tehet azért, hogy újraépüljön a szolgálatokba vetett közbizalom. Mindennemű pártkonfliktus felett álló nemzeti érdek, hogy a szolgálatok az alkotmányos felhatalmazás keretei között hatékonyan, napi politikai befolyásolástól mentesen, szakszerűen lássák el a feladatukat. Ezért fizetünk adót, ezért tartjuk fent őket, ezért részesülnek évente több tízmilliárddal a költségvetésből. A rendszerváltás óta nem először kell arról beszélni, hogy a szolgálatok működése át van politizálva, és játszmák szereplőivé, de leginkább áldozataivá válnak. Közérdek, ezért valamennyi pártnak az lenne a feladata, hogy biztosítsa a szolgálatok depolitizált működését. Ezért persze legtöbbet a mindenkori kormány, illetve kormánypárt tehet. Ezen a területen, akárcsak a rendőrség, a bíróságok vagy az ügyészség esetében, a látszatát is el kell kerülni annak, hogy azt bármelyik párt saját felségterületeként kezeli.(index,szept.4, részlet) Kép: Bencze főrendőr hallgat
A zsidósajtó levette a műsorról a két beszervezett ügynök (eredetileg Bencze cigánygyilkosoknak nevezte őket) Izrael-i kapcsolatát. Azzal intézték el az ügyet, hogy a hazai szegény zsidó azért ment Izrael-i kibucba dolgozni, hogy pénzt keressen.....
