Kép: 1939-es állapotÉLJEN HITLER
A történelem egy vértenger, de nagyon nagy haszna is van a megtörtént dolgoknak. Egészen más dolog az úgynevezett történelem és egészen más dolog a valódi megtörtént dolgok. Történelem alatt már csak egy leszűrt összegezést ért az utókor. A legnagyobb előnye és haszna a történelemnek az, hogy nem lehet semmisé tenni. Elhallgatni lehet. El lehet 100- 200 évig is hallgatni a legfontosabb tényeket, de ezek mint a búvópatak, de úgy is mint a vulkán felszínre törnek. Előbb vagy utóbb. Az I. világháború Angliának és Franciaországnak volt köszönhető, mert nem akarták a gyarmatok nélküli Németország megerősödését. És volt pofájuk, főleg Angliának kijelenteni, hogy a németeknek nem lehet tengeri flottájuk, csak nekik. Anglia több száz évig az egész világot uralta és összerabolta. Még mindig ebből élnek. A franciák is. Egyedül Németország volt az, amelyik mindent amit elért, azért keményen megdolgozott. Ezért is büntették meg igazságtalanul és olyan határokat húztak meg egész Európában, amelyek magukban hordták a II. világháború kitörését, s ez a háború sokkal hamarabb bekövetkezett, mint gondolták, mert mindegyik nagyhatalom rohant előre a területszerzésben. Egy biztos, az utolsó igazságos európai határokat Hitler húzta meg. S ez Magyarországot is érintette, hiszen a két bécsi döntés miatt részben visszakaptuk ősi földjeinket. De Jaltában (1945) a három bűnöző kettéosztotta Európát. A keleti felét a Szovjetunió uralta és birtokolta 45 évig. S amikor megszűnt a SZU (1991), akkor igazságosabb határok lettek Európában mint Hitler alatt? Nem és nem. Magyarország területi egyesítése nélkül nem lesz igazságos Európa. S addig béke sem lesz. Most 70 év után ott tartunk, hogy a II. világháború hazugságait még mindig elfedik, de már itt-ott kezdenek látszani az új értelmezések.
KIK VOLTAK OTT GDANSKBAN
A FRANCIÁK ÉS ANGOLOK RÉSZÉRŐL?
Húsz ország vezetõi gyûltek össze szeptember 1-én Gdansk (Danzig) egyik temetõjében, hogy megemlékezzenek a második világháború kitörésérõl. Hulltak a krokodilkönnyek javából és ismételgették, hogy "Soha többet háborút." Nem ártott volna emlékeztetni a díszes lakájgyülekezetet, hogy a második világháború kitörése óta kb. 132 kisebb-nagyobb háborút és puccsot robbantottak ki épp a gyõztes hatalmak. Angela Merkel elnyöszörögte a már ismert mea culpázása közben, hogy nem szabad elhallgatni az elûzött 12 millió németet sem. A lengyelek oldaláról elhangzott, hogy Szovjetunió mélyebb sebet hagyott náluk, mint Németország. A lengyelek kifejezték elégedetlenségüket, mert sem Barack Obama, sem pedig Hillary Clinton nem jelentek meg a megemlékezésen. Talán azt gondolhatták az USA-ban, hogy Európa dolga volt az egész gyilkos háború és mi csak bombáztunk esztelenül és szállítottuk a hadianyagot a kommunista Szovjetuniónak nyakló nélkül. Ezen is túlvagyunk. (1hozzászólás)
Kép: 1944-ben Sztalin és Churchill egy darab cetlin kettéosztották Európát. A vörös diktátor és a zsidódemokrata megegyezett egymással
