Kép: Vona gárdistái A bolgár parlament szerdán elfogadta azt az új szabályt, amelynek értelmében a törvényhozásban nem tölthetnek be kulcspozíciókat az egykori állambiztonsági szerveknek dolgozó vagy a velük együttműködő politikusok. Így nem lehetnek házelnökök, alelnökök és bizottsági elnökök. Az egykori munkatársak vagy kollaboránsok a jövőben nem utazhatnak külföldre parlamenti delegációval sem. Az új előírást 146 képviselő támogatta, 32-en ellenezték. Közülük a legtöbben a szocialisták és a török kisebbségi képviselők voltak. Szerintük a tiltás "nincs összhangban az alkotmánnyal." (Lánchíd Rádió, júl.23)
BEZZEG A BOLGÁROK
A bolgároknak helyén van az eszük. Elegük lett a sok évtizedes kommunista korszakból, s most kezdenek leszámolni a korábbi bűnözőkkel. Persze a bolgároknak könnyű, hasonlóan a térség sok országához, mert nem kell nekik zsidókkal hadakozniuk. Nálunk más a helyzet, itt ők fészkelték be magukat az állami főhatalomba és úgy gondolják ez a helyzetük örökké fog tartani. Ez sajnos valóság is, de csak addig, amíg a Jobbik föl nem veszi témái közé a zsidóbűnözés mindent behálózó tényeit. Attól tartunk a közeli hónapokban a Jobbik nehéz helyzetbe fog kerülni a választási kampánynál, hiszen ők még mindig abban az illúzióban ringatják magukat, hogy a magyar választók annyira gyengék szellemileg, hogy már észre sem veszik azt, hogy egyre több zsidó kap főszerepet a pártjukban. Ráadásul a nyelvezetük sem magyar, hanem olyan manapság divatos elvtársi generálszósz, mivel mindenre ugyanazt mondják. Hiszen a szalonképesség fenntartása mindennél fontosabb, mert ha ez nincs meg, akkor nem kapnak szereplési lehetőségeket a tévékben, lapokban. Persze igérgetni könnyű, ezek az igéretek azonban azonnál köddé válnak, amikor a Jobbik szembesülni fog a választási eredményeivel. Hiszen a választásokig hátralévő időben hiába akarja őket felpumpálni a sajtó, a róluk kialakult általános társadalmi kép egyre zavarosabb lesz. Ha egy párt nem képes egységes, határozott képet mutatni és azonos nyelven beszélni, akkor az a párt igen hamar oszlásnak indul. Márpedig ha van zavaros, nem egyértelmű párt mostanában, akkor az a Jobbik. És akkor vészesen közeleg nemzeti szabadságharcunk dicsőséges évfordulója és még nem tudjuk, hogy a "kormányzásra" törekvő Jobbik hol fogja hangját hallatni? A Kossuth-téren? Vagy az Erzsébet-téren? Lesznek gárdistáik? Vagy anélkül szerepelnek? Csupa fontos talányos kérdés az "Új Erőről", ahogy hirdetik magukat. S mi lesz akkor, ha utcai szabadságharcosok összecsapnak az ávósrendőrséggel? Akkor a Jobbik csatlakozik hozzájuk? Vagy ellenük támad és a cionbolsevista hatalom oldalára állnak? Úgy tünik, hogy a Jobbik ide-oda úszkáló magatartásának is vége lesz egyszer, amikor dönteniük kell, hogy hová állnak? Az őshonos magyar nép oldalára? Vagy bűnöző zsidókisebbség oldalára? Csak ennyi a kérdés, nem több.
