ÁPRILIS 18 – AGGÓDÓ ZSIDÓK

BÁNATOS MIKIEGÉR JÓSLATAI
Megjegyzésünk kékkel közbeszúrva

Mi lesz, ha a Fidesznek meglesz a kétharmados parlamenti többsége? – kérdezte az alkotmányjogászt a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában Neuman Gábor (Neuman elvtárs korábban a kommunista-cionrádiót szolgálta évtizedekig, most azért eszi a fene őket, hogy a Fidesznek ne lenyen nagy többsége, mert akkor könnyebben tudják ráncigálni). Közigazgatási-, közjogi reform lehet, az ombudsmanokat azonban nem fogják elzavarni, az Állami Számvevőszéket nem szüntetik meg, az Alkotmánybíróságot nem váltják le és királyság sem lesz– válaszolt röviden az alkotmányjogász.Kolláth György szerint morális diktatúrától/demokratúrától nem kell tartani, mert aki erre törekszik, az politikai falakba fog ütközni. (Vajon miért rettegnek a zsidók a több mint ezer éves államformánktól? Ennek a kérdése a magyarokra tartozik és nem a zsidókra.) Hangsúlyozta: bár alkotmányozó többséggel szabályozható a választó jog, a vélemény-, a gyülekezési, egyesülési-, és sajtószabadság, de az Európai Unió Lisszaboni Szerződésében és az emberi jogok európai egyezményében védik ezeket a jogokat, ezért ha valakit emiatt sérelem ér, fordulhat Strasbourghoz. (Bánatos Mikiegér mielőtt az EU-hoz fordulna, elébb kérdezze meg orvosát és gyógyszerészét.) Nem lehet az Európai Unió közepén olyan államot létrehozni, ami az unió jogait semmibe veszi – fogalmazott (az EU-ba erőszakkal tuszkoltak be bennünket a zsidók, választási csalással, ma már a magyarok köpnek az Unióra.). Kolláth György arra hívta fel a figyelmet, hogy azért nem tehet azt az országgal Orbán Viktor, amit csak akar. Ehhez az Alkotmánybíróság 1995-ös határozat idézte. E szerint a hatalmi ága elválasztásának elve nem csak azt jelenti, hogy az egyik nem vonhatja el a másik jogosítványait, hanem azt is, hogy a demokratikus jogállamban korlátlan hatalom nincs (Kivéve a zsidóknak és a Dohány utca bölcseinek, ahonnan igazgatják a Kossuth-téri pojácákat). A hatalmi ágak elválasztásának következtében nincs az Országgyűlésnek alárendelt hatalmi ág sem. (hatalmasat hazudik a pojáca, ugyanis az Alkotmány Bíróság (AB) fölötte áll az országgyűlésnek, egyik szavával a másikat agyonüti) Emlékeztetett az Ab jelenlegi elnökének szavára is: Paczolay Péter azt mondta, hogy alkotmányt módosító törvény is lehet alkotmányellenes. (hát persze, ha a zsidók rásütnek egy bélyeget valakire, valamire, akkor az úgy van, de tudniuk kell hogy nálunk a magyar többségnek van joga törvénykezni és nem az idegen bűnözőknek) Kolláth György arról beszélt, hogy elméletileg kétharmados többséggel megváltoztathatják az államformát, de ennek a törvénynek át kell mennie az államfőn. (az államfőt meg a zsidók mozgatják mint egy bábot) Hozzátette: persze lehet találni olyan köztársasági elnököt, aki nem olyan érzékeny az alkotmányosságra, mint Sólyom László. Az alkotmány tehát újraírható, mert már nincs szükség az új dokumentum koncepciójához a parlament 4/5-ének hozzájárulására 1998 óta. Ezzel együtt úgy vélte, erre nem kerül sor. (Klubrádió)