MÉG A ZSINAGÓGA
MÚLTJÁRÓL IS HAZUDNAK
Ha utána akarnánk nézni annak, hogy mi is volt ennek a Dohány utcai zsinagógának az előzménye, akkor azonnal a Habsburg elnyomóknál kötnénk ki. Ugyanis a zsidók beszivárgása és helyzetbe jutattatása őnekik „köszönhető”. Köztudott, hogy a pesti zsidók 1848-49-ben a Habsburgok nagy támogatói voltak. Ez a szabadságharc leverése után még jobban megmutatkozott és a Habsburgok hálából minden téren kedveztek a zsidóknak. Nem tudni egyelőre, hogy kik adták nekik a zsinagóga telket? Mennyiért kapták meg? Ki adta ki a megbízást az épület pályázatára? Kik fizették ki az építkezés költségeit? Erről most hallgatnak jehudáék. 1859-ben épp a magyargyilkos Bach-korszaknak volt a vége, ezrek sínylődtek bortönökben, de zsidó rabokról nem tudunk. Ezt írja a lexikon: Ludwig Förster tervezte neo-mór stílusban az épületet, míg Feszl Frigyes – a Vigadó építésze – tervezte a templom belső szentélyét. Ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A zsinagóga eredetileg házak közé épült, melyek egyikében született Herzl Tivadar író és újságíró, a cionista mozgalom alapítója. (wikipedia) Ezt még megtoldják: A két hagymakupolás torony, miközben a toronypár a keresztény templomokra is tesz egy előzékeny, az egyenjogúság felé haladó kor reformszellemét tükröző utalást. (NOL,2007)
Megjegyzésünk: Ugyan kik ünnepelték az épület átadását 1859-ben? Hogy nem a pesti magyarok, az egészen biztos. Hanem csak a zsidók és a zsidóbérenc sváb lakosság, esetleg. A zsidóknak 5 ezer év óta semmilyen építészeti emléke nem maradt. Tehát építészeti stílusról sem beszélhetünk az ő esetükben. Mégis miért így néz ki a templom? Mert a tervező valóban egy templomot tervezett, ezért van két tornya, kupolája és mivel nincs zsidó építészeti stílus, ezért egy akkor divatban lévő keleties stílust választott, a mór stíluselemeket választotta. Ez látható ma pl. a Párizsi-udvar épületénél is. Amit a Népszabadság fantáziált, hogy az egyenjogúság felé tett gesztus, ez egy hatalmas hazugság. 1859-ben senki sem akarta egyenjogúsítani a zsidókat.
HAZUGSÁGOK SOROZATA
Ősi előírások szabják meg (vagy éppenséggel ösztönzik) a zsinagógaépítő munkáját. Mindenekelőtt a zsinagóga homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé kell néznie: ezért keletkezett egy kisebb törésvonal a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. az érlelődő fasizmus jegyében - megpróbáltatások sorozata indult a zsinagóga történetében. 1931 tavaszán revolveres merénylő golyói oltották ki két hívő életét, 1938 februárjában pedig a szemközti ház tetejéről kézigránátot dobtak az istentiszteletről távozók közé. Végül 1944-ben itt állították fel a pesti gettót: egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt. (a zsinagóga honlapjáról)
Megjegyzésünk: Ha megnézzük a templom bejáratát, az pontosan DÉL felé néz. A kisebb törésvonal semmit sem jelent. Semmilyen adat nem szól az 1931-es merényletről, mint ahogy az 1938-as támadás is egy kitalálás. Ha lett volna ilyen, akkor a korabeli lapokban hozták volna. 1939. február 3-án viszont zsidó lapok azt írták, hogy „nyilas terroristák bombamerényletet” hajtottak végre a zsinagóga ellen, melynél 13 sebesült lett, s a rendőrség 3 embert vett őrizetbe. Ez is a zsidók hamis propagandájának a részét képezte, mivel az év tavaszán voltak a választások és kellett a hisztériát kelteni. Ha valaki a korabeli lapokat megnézi, semmilyen bizonyítékor nem talál erre az állítólagos támadásra. A gettó felállítására meg azért volt szükség, mert a zsidók nem hajtották végre a rájuk vonatkozó költözködési rendeleteket, földalatti okirathamisító üzemeket működtettek, szabotázsakciókat, robbantásokat hajtottak végre és megszegték a kijárási tilalmat, hamis katonai és nyilas egyenruhákat loptak és használtak és ehhez hasonló törvényszegéseik voltak. Miután 1944 november elején bekerítették fapalánkkal ezt a kijelölt területet, a zsidók ugyanúgy ki-be mászkáltak ezen mintha nem is lett volna. Az oroszokat nagyon várták már, hogy megkezdjék a magyarok elleni bosszúállást. Erről nincs emléktábla a környéken. Kép: korabeli és mostani kép
A képen jól látható balra a vörös műkő amivel burkolták a teret. Bezzeg a katolikus templomok mind romokban vannak BP-en, nemhogy műkövet kapjanak.
