2009. szeptember 7., hétfő

SZEPTEMBER 7 – HOL VAN A VILÁG KÖZEPE?









HOL VAN A VILÁG KÖZEPE?

Senki se kisérletezzen könnyelműen azzal, hogy a címben föltett kérdésre kapásból válaszoljon, mert ez annyira friss hír, hogy csak ma tudtuk meg. Ezeket a híreket is csak csepegtetve adagolják. Egy nap késéssel kell a képeket és szövegeket összegyűjteni, mert a hírekben szinte semmit sem mondtak a lényegről. Nos a világ közbe – lehet, hogy nem is olyan meglepő – a Dohány utcai zsinagógában van. Ez az a varázslatos központ, ahol a fény elhajlik, ahol mágneses mérőeszközök mutatói kiakadnak, ahol szó elhal és a légezet elakad. Errefelé még a madarak is máshogyan repülnek...mert olyan erős a háttérsugárzás. Itt van a Föld középpontja – bár ezt még a fizikai tankönyvekbe nem tették bele. Innen indulnak ki azok a láthatlan erővonalak, amelyek az egész Naprendszert mozgatják. Lehet, hogy ez a csodás hely sokkal tovább is kiterjed, még a Naprendszeren is túl, egészen a Szíriuszig, de erről még nem kaptunk jelentést. Kérjük, hogy a hónap kabaréját kellő tisztelettel olvassák, hiszen a szereplők mind-mind a gázkamrák alól jöttek ki, vagy ha nem is onnan jöttek ki, azoknak a leszármazottai. Ez meg hogyan lehet? Aki fölszállt füst formájában Auschwitzban, annak hogyan lehet újszülött gyermeke 1945-ben? Ezek is mind olyan titokzatos kérdések, amelyekre a tudomány mai állása szerint még nem tudunk válaszolni. És a fizikusoknak is jó hatvan éve csak kínzó fejtörést okoznak. De ami késik nem múlik. A zsidókkal ötezer év óta csak olyan csodák történtek meg, amire egyetlen nép sem képes. A Rekordok Könyvében nem is értjük, hogy miért nem szerepelnek külön címszó alatt? Hallatlan disznóság, ha onnan is kihagyták őket. Most csupán egyetlen csodás tulajdonságukat említjük a sok-sok millió közül. Képesek voltak ötven évi kommunista tagság után a pártkönyvüket a szemétbe dobni és 1989-ben azt mondták melldöngetve a korábbi Lenin-Sztálin-Rákosi imádók, hogy ők innentől kedzve demokraták, europolgárok, stb, satöbbi, shatöbbhiiii.....

KÉRJÜK AZ ALÁBBIAKAT RÖHÖGÉS NÉLKÜL OLVASNI

Délután négy órakor az újonnan megnyílt pincetárlaton eddig nem látott, a zsinagóga létrejöttével, építésével és az eltelt másfél évszázad történéseivel kapcsolatos dokumentumokat, tárgyakat mutattak be. Rá egy órára Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke adta át a születésnapját ünneplő Zsinagóga tiszteletére készített emlékérmet. Ezt követően Molnár Csaba főpolgármester újraavatta a templom Dohány utcai frontján lévő márványtáblát. Hat órakor a magyarországi közélet reprezentánsai, a politikai- és gazdasági élet szereplői - többek között Bajnai Gordon miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök és felesége Dobrev Klára -, valamint a történelmi egyházak képviselői, a zsidó közösségek tagjai és a média képviselői töltötték színültig a Zsinagógát. A "Má tauvu auholeho Jákauv..." ("Mily szépek a sátraid Jákob...") kezdetű fohásszal és Székhelyi József színművész celebrálásával kezdetét vette az újraavatási ünnepség. Történelmi múltutazással vegyes személyes indíttatású emlékeket idéztek fel az egymást követő megszólalók a templom dicsőséges- és vészkorszakán végigvonulva. Bajnai Gordon fensőségesen maghatónak nevezte az ünnepi alkalmat, ugyanakkor szomorúnak azt a tényt, hogy a Zsinagógát éjjel-nappal rendőröknek kell őrizniük. A templomra vetülő, felerősödő antiszemita hullám árnyékára többen is aggodalommal reflektáltak. Azt követően, hogy Suchman Tamás felolvasta Szili Katalin házelnök levelét, az ünnep rituális része következett. A Zsinagóga évfordulós avatásaként egy réztáblát helyeztek el az alapkőben, amit a Tórák ünnepélyes bevonulása követett. Múltidéző záró beszédét Frölich Róbert főrabbi "zsidóként élni, emberként megmaradni" mondattal fejezte be. (mixinline,részlet)

HA MÉG BÍRJUK LEVEGŐVÉTEL NÉLKÜL

Az ünnepségen Szili Katalin országgyűlési elnök üdvözlő levelét Suchman Tamás szocialista politikus olvasta fel. Ebben az állt, hogy a Dohány utcai zsinagóga, "a főváros építészeti ékköve (...) hirdeti a reményt a magyarországi és az európai zsidóságnak". A házelnök levelében utalt a második világháborúban lezajlott Duna-parti gyilkosságokra, amelynek tízezrek estek áldozatául. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a demokratikus többségnek ma meg kell akadályoznia "a történelem szörnyűségeinek megismétlődését". Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója beszédében egy 1931-ben történt szomorú eseményt idézett fel, melynek során a Dohány utcai zsinagógában több hívőt meggyilkoltak. Néhány évvel később azonban még nagyobb tragédia történt, több millió zsidót mészároltak le a holokauszt idején. Arra is kitért, hogy a szombati melegfelvonulás elleni tüntetés egyik epizódjaként sörösüvegekkel dobálták meg a Dohány utcai zsinagógát, molinókat téptek le onnan, és trágár szavakat skandálva gyalázták a magyarországi zsidóságot. Ennek ellenére reménykedik "a nemzeti egységben, a kölcsönös megbecsülésben és szeretetben". Az ünnepség szakrális részeként a tóratekercseket ünnepélyes menetben vitték a hitközség elöljárói a zsinagóga szentélyébe. Ezután Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija beszédében megjegyezte, hogy a magyarországi zsidóság emancipációja felé vezető út első lépése volt ennek a zsinagógának a megépítése, "Ludwig Förster kőbe faragott álma a magyarországi zsidóság jelképe lett". Mint mondta, a holokauszt idején is "a zsinagóga fénye vigasztalt", a holokauszt során meggyilkolt áldozatoknak pedig temetőt különítettek el a zsinagóga udvarán. Zsidóként élni, embernek megmaradni: ez e templom hagyománya és üzenete - fűzte hozzá. (indexhu, részlet)

Egyelőre tartózkodunk a megjegyzésektől, mert a fenti hírek olyan hajmeresztő dolgokat állítanak, hogy erre még később visszatérünk, addig is a főszereplőkről a képek. Ha valaki elolvassa ezeket a fenti tudósításokat, akkor azonnal rájön arra, hogy miért nem adtak tévéképeket ezekről a zsinagógás cirkuszokról. Egy biztos, a nyári zsidófesztivál egyetlen műsora sem vetekszik azzal, ami ebben a zsinagógai szórakoztató műsorban elhangzott. Kép: Dobrev Klára, a bankos nő az érmekkel, Székhelyi József, színész, színházigazgató, aki Kölcsey Himnuszát úgy gúnyolta, hogy " Tokaj hímvesszején.." és viszik a sátor alatt az állítólag Mózes általn írt szövegeket