2010. április 5., hétfő

ÁPRILIS 5 – TÉVÉS ELSZÓLÁSOK MEGINT

Kép: igazi nyilasok

RADNÓTINAK IS SOK NEVE VOLT
Az 1930-as években a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton - Felvidéken, Gömör vármegyében - született a nagyapja. A falu neve ma, Nemesradnót. Később Radnóczira változtatta. 1945 februárjában Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós múzsája és felesége felhívta az akkori belügyminisztert, Erdei Ferencet, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében, hogy mire hazaér Radnóti, már az új nevét tudja használni....de nem ért haza, 1944 november elején elhunyt. Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban, asszimilált zsidó családban. Radnóti édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) kereskedelmi utazó volt. 1927 júniusában érettségizett. 1921. július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja. Ő ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, hanem az anyja testvére volt, és Ágika (akit testvérének hitt) csak az unokatestvére. 1931-ben bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe. Április 11-én a budapesti törvényszék utasítására házkutatást tartottak nála, verseskötetének maradék példányait elkobozták, vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával eljárást indítottak ellene. (wikipedia)
MÁR NEM NYILASOK
Eddig abban a boldog tudatban voltunk, a kommunista korszakban első számú költővé előléptetett Radnótinak csak egy neve volt. Akkoriban le nem írták volna, még a tankönyvekben sem, hogy ez fölvett név volt nála. Csak a Kádár-korszak vége felé jelentek meg olyan szövegek, amikor családnevét, Glatter is közölték. Azt viszont mindenütt írták és tanították, hogy "fasiszta nyilas brigantik" meggyilkolták. Mára úgy látszik a lexikon is enyhült és ebben már nem nyilasokat, hanem csak honvédeket vádolnak a megölésével. Ami nem bizonyított, mivel augusztusban még így bántak vel: „Augusztus végén Győr mellé vezényelték. A már járni sem tudó költőt a győri kórházba irányították.”
SOK NEVE VOLT
Ha hinni lehet a lexikonnak, akkor Radnótinak ezek a nevei voltak: Glatter, Radnót, Radnóczi, Radnóti. Ez utóbbi 4-dik nevét ezek szerint csak 1945-ben kapta? A költő csak arról jutott eszünkbe, hogy ma reggel az ATV-ben Bánó András finoman utalt Kopp Mária tudós asszony zsidó származására. A tudós asszony újabban mindenütt szerepel, főleg a legújabb találmányával, miszerint ő buzdítja a magyar fiatalokat arra, hogy több gyereket vállaljanak. A tudós asszony bökte ki a műsorban, hogy Radnóti húsz éves koráig „nem tudta, hogy zsidó származású”. Ugyanis előzőleg - már megint – a zsidók voltak a témák, akik a Rákosi-korszakban letagadták a származásukat. Kopp Mária, a tudós asszony azt is elmondta nekünk, hogy ma Magyarországon igen kevés olyan zsidó van, aki „gyakorolja” a vallását. Persze minket az nem érdekel, hogy ki mit gyakorol. Minket csak az érdekel, hogy a 2011-es népszámlálásor mindeki vallja be a származását.