JOBBIK HAZAÁRULÁSAAmikor azt mondjuk, hogy a Jobbik nem magyarul beszél ez alatt azt is értjük, hogy a Jobbik zsidóérdekeket szolgál. Persze jól tudjuk, hogy sokan vannak olyan gyengeelméjűek, akik ezen meglepődnek és nem hiszik el. Tegnapi kampánynyitó gyűlésükön egyetlen szóval sem mondták, hogyha bejutnak a Házba, akkor azonnal kezdeményezik a kommunista választási törvény és az önkormányzati törvény gyökeres megváltoztatását. Miközben a Jobbik már véresre verte a mellét, hogy ők „radikális” párt. Eszük ágában sincs a két sarkalatos törvény megváltoztatása magyar érdekek szerint, ezzel a zsidóhatalom meghosszabbítását segítik elő. Egyáltalán nem szóltak a képviselők visszahívhatóságáról, amit 1988-ban már megcsináltak az akkori „ellenzékiek”, amikor több kommunista képviselőt visszahívtak, mert azokat már a régi választási törvény szerint nem lehetett volna újraválasztani. De a Jobbik a kommunista-sztálinista alkotmány eltörléséről is mélyen hallgat. Őket csak az érdekli, hogy kézzel-lábbal beverekedjék magukat a parlamentbe, s ezt csak úgy tudják elérni, ha a magyarokat elárulják. Persze az előbb említett gyengeelméjűeknek hiába is emlegetnénk a kommunista önkormányzati törvényt, amely szintén csak a zsidóknak és kommunistáknak kezdvez, fogalmuk sincs ennek tartalmáról. Amit a zsidók az utóbbi években „mutyizásnak” neveznek, ezt fogja a Fidesz és a Jobbik csinálni, amikor bekerülnek a Házba. Mi időben szóltunk. Magyarul: összedolgoznak a zsidóhatalom folyamatos fenntartása érdekében. Ezért kell a magyarok hülyítése a választások előtt „számokérés” nevű maszlagokkal, amiből szintén nem lesz semmi. Alább Sólyom elnöki hivatala megmagyarázza a zsidó képviseleti demokráciát. Aminek az a lényege, hogy a megválasztott képviselőt nem lehet sem elszámoltatni, sem visszahívni. Amit pedig a magyarok 1848 előtt régen megoldottak, az akkori pozsonyi országgyűléseknél, azt 2010-ben sem a Fidesz, sem a Jobbik nem akarja.
A ZSIDÓ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
FÖLÖTTE ÁLL
AZ ALKOTMÁNYNAK
Sólyom László köztársasági elnökhöz elektronikus úton intézett levelére válaszolva, türelmét megköszönve, a következőkről tájékoztathatom: Kérdésével kapcsolatosan engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) sz. határozatára (ABH 1993., 33. és köv. old.), amelyben az Alkotmánybíróság megállapította: A képviseletnek - a képviselő és a választó egymáshoz való viszonya, a mandátum jellege szempontjából - történetileg két alapformája alakult ki: a kötött mandátum és a szabad mandátum. A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet. Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet. A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal. [...] Az Alkotmányban rögzített szabad mandátum elvéből következik, hogy megbízatásának időtartama alatt sem az egyes képviselővel, sem a képviselők testületével, a parlamenttel szemben nem érvényesíthető a választók előtti felelősség. A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők politikai felelősségre vonása 4 évente, az országgyűlési választások során valósul meg. Kérem tájékoztatásom megértő tudomásulvételét. Sonnevend Pál Dr. főosztályvezető
