2010. április 11., vasárnap

ÁPRILIS 11 - EGY KIS FELÜDÜLÉS

IMRE KERTÉSZ
A SORSTALAN MIÉRT NEM MARADT
OTT A TÁBORBAN?

Fiatal diákként Buchenwald foglya volt az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre is, aki részben a táborban játszódó önéletrajzi regényéért, a Sorstalanságért 2002-ben részesült az elismerésben. Ugyancsak a táborban raboskodott a magyar származású Nobel-békedíjas író, Elie Wiesel, valamint a többi között Ernst Thalmann német kommunista vezető, Léon Blum volt francia kormányfő valamint Jorge Semprún spanyol író, aki szintén beszédet mondott a vasárnapi megemlékezésen. Az író visszaemlékezett a foglyok fegyveres lázadására, így a többi között arra, hogy német fegyverekkel és páncélöklökkel vonultak az érkező amerikai katonák elé. Ő maga akkor 22 éves volt, és egy páncélököllel volt felszerelkezve. Semprún beszédét a túlélők hangos tapsa kísérte. Buchenwald gyászos története azonban a felszabadítással nem ért véget: a szovjet megszállási övezetbe került tábort nem szüntették meg, hanem 1945 augusztusától 1950-ig az NKVD, a szovjet államvédelmi hatóság működtette. Hivatalos szovjet adatok szerint 28 ezer foglyot őriztek itt, közülük 7113 halt meg. Buchenwald területén 1958 óta múzeum és emlékhely található. (MTI, részlet) Ha a Sorstalan üzletelő és ponyvaregényíró ottmaradt volna a táborban, akkor megtudhatta volna, hogy mi a különbség a német és az orosz bánásmód között.