VÖRÖSBŰNÖZŐK SÖTÉT MÚLTJÁBÓL
Gyurcsány(i) és Bakonyi, a két svábhegyi tuti
Illeték- és adócsalás útján adták el a volt állami üdülőt? Miért nem vett észre az ügyletből semmit az Illetékhivatal? Bakonyi Árpád (képen jobbra) 1994-ben még munkanélküli volt, ma már az ország 18. leggazdagabb embere. 1999-ben Gyurcsány Ferenc cégével karöltve egy 500-900 millió forintot érő svábhegyi volt állami üdülő tulajdonjogát 134 millió forintért adták el Bakonyi nagyobbik fia cégének. A számviteli törvényt megkerülve így a fiú vállalkozása több tízmillió forint illetéket, Gyurcsány és az apa tulajdonában lévő cégek pedig közel 100 millió forint társasági adót takarítottak meg. 1961-ben a honvédelmi miniszter a Budapesti Honvéd Sport Egyesület élsportolóit arra utasította, hogy használati jog fejében építsenek egy 6 szobás síházat, kosárlabdapályát, illetve egy kispályás futballpályát a Svábhegy tetejére. Az állam kisajátítással megszerzett több mint egyhektárnyi földterületén a BHSE több későbbi olimpiai ezüstérmese (Kajdi János bokszoló és Csatári József birkózó), világbajnoka (Varga János és Klinga László birkózók) robotolt társadalmi munkában. A HM 1988-ban 12 057 négyzetméternyi területét 40 millió forint értékben elcserélte az Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalat két margitszigeti földterületével. A XII. kerületi, Mátyás király út 53/B alatti telek és úgynevezett síház anyagi értékét ugyanis jelentősen növelte, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi értéknek nyilvánította a telek erdősávját, illetve, hogy az épület az utca többi nagy értékű villájától mintegy 600-700 méter távolságban épült meg. (A Mátyás király út több világcég magyarországi rezidenciájának ad helyet.) Az állami tulajdonú cég a csere után szinte azonnal az épület bővítésébe kezdett. Alig egy év leforgása alatt, a kis faházból egy 26 szobás, 2057 négyzetméter alapterületű vállalati üdülőt varázsolt. A közpénzből épült svábhegyi villa szépségének azonban nem sokáig örülhettek a szocializmusban edzett vállalati dolgozók; a céget minden ingóságával együtt 1991-ben a Hungalu Rt. szerezte meg. A tulajdonosváltás után az Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalat új neve pedig a Hungaluker Kft. lett. Az MSZP Köztársaság téri székházában úgy tudják, hogy a párt anyagi háttérbázisát öt ember felügyeli, kezeli, illetve szerzi meg: Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Kapolyi László, Puch László és Bakonyi Árpád. Ez utóbbi úrról keveset tudhat a közvélemény. Bakonyi szovjetunióbeli és veszprémi egyetemi évei után, hamar az MSZMP-ben, illetve az Ipari Minisztérium osztályvezető-helyettesi pozíciójában találta magát mint vegyipari mérnök. Kapolyi irányítása alatt részt vett többek közt a dorogi égető tervezésében és kivitelezésében is. A sikerek ellenére a felfelé ívelő karrier 1994-ben hirtelen mégis megtört. Öccsének, Bakonyi Nándornak októberben írt üzenetében ugyanis már arról panaszkodott, hogy munkanélküli lett és állást kell keresnie. Ehhez képest tíz év múlva már az ország 18. leggazdagabb embereként köszönt vissza - vagyonát tavaly a Manager Magazin 12 és fél milliárd forintra becsülte. Személyéhez és fiaihoz több mint 40 kisebb-nagyobb cég köthető. A szocialista érzelmű Bakonyi Árpád 1995-ben foglalta el a Hungalu Rt. elnöki pozícióját. Többek között vezérigazgatói tevékenységének köszönhetően, a cég közgyűlése három év múlva kénytelen volt feloszlatni a részvénytársaságot. Az már csak hab volt a tortán, hogy a Horn-kormány májusban elvesztette az országgyűlési választásokat. Bakonyinak lépnie kellett: a leányvállalatát eladta két MSZP-közeli nagyvállalatnak. A Hungaluker Kft. új tulajdonosai így 40 százalékban a Gyurcsány Ferenc vezette ARK Vagyonkezelő Rt., 60 százalékban pedig a MAL Magyar Alumínium Rt. lett. Bakonyi Árpád azonban most sem maradt állás nélkül, az adásvétel után két hónappal ugyanis megkapta a MAL Magyar Alumínium Rt. alelnöki székét! A Hungaluker Kft. sorsa azonban 1998. augusztus 31-én az anyacéghez hasonlóan megpecsételődött. Tulajdonosai: az ARK részéről Gyurcsány Ferenc, a MAL részéről pedig a Tolnay Lajos (képen balra), Petrusz Béla és Bakonyi Árpád alkotta multimilliárdosok \"klubja\" ugyanis két egyszemélyes cégre osztották fel a társaságot. Míg a Hungaluker-vagyon 40 százalékát Gyurcsány Ferenchez köthető Partagas Management Kft. kapta meg, addig 60 százalékát az Aluker Kereskedelmi Kft. A megszüntetett cég záróleltára szerint az ingatlan értékét közel 137 millió forintban becsülték meg az osztatlan közös tulajdonban maradó nagyvállalkozók. A sikeres szétválás ellenére azonban nyolc hónapnyi létezése után, Bakonyiék visszaolvasztották Aluker Kft. nevű leányvállalatukat a MAL Rt. anyacégbe. 1999 májusában az élénk külföldi befektetések miatt országos ingatlanár-robbanás történt. Az addigi lakások, házak, nyaralók piaci értéke megnégyszereződött, megtízszereződött. Valószínűleg ezért döntött úgy a Gyurcsány anyósa, Apró Piroska vezette Partagas és a MAL, hogy 1999. szeptember 22-én eladja a volt állami üdülőt. Vevőnek érdekes módon Bakonyi Árpád fiának cégét, a Bapet-Y3 Kft.-t nézték ki. A Bakonyi-Tolnay-Petrusz-érdekszövetség és a Gyurcsány-Apró család éppen ezért papíron nem is ragadtatta el magát az ingatlan vételárának kiszámításakor. Alig több mint bruttó 134 millió forintot kértek a ház tulajdonjogáért a Bakonyi fiútól, holott igazságügyi ingatlanszakértők szerint az ingatlan ára ekkor már 500-900 millió forintot ért. (Míg a Bölény utcában 45 ezer forint, addig a Szamóca utcában már csaknem 80 ezer forintot ért egy négyzetméter!) A számviteli törvény kimondja: \"a piaci érték meghatározásánál általában abból kell kiindulni, hogy az adott eszközt az értékelés (mérlegkészítés) időpontjában, adott állapotban, adott környezeti feltételek mellett, mennyiért lehetne beszerezni, illetve mennyiért lehetne eladni.\" Azaz mindig a környező eladásra szánt házak, villák piaci árához kell meghatározni az eladásra szánt ingatlan vételárát, hiszen enélkül az állam jelentős társasági adótól és illetékbevételtől esne el. A felülvizsgálatot a mindenkori független illetékhivatalnak kell elvégezni, ami itt érthetetlen okok miatt valószínűleg nem történt meg, hiszen csak 13 millió Ft illetéket fizettek be, holott az ingatlan piaci átlagértékét figyelembe véve, minimum 70 millió forintot kellett volna fizetni. A volt balatonőszödi és szemesi állami üdülők olcsón és vitatott módszerekkel való megszerzésének ismeretében, Gyurcsány ennél az adásvételnél sem hazudtolta meg önmagát. Bár a Mátyás király úti ingatlanban csak 40 százaléknyi tulajdonrésze volt, mégis ő kapta a vételár nagyobb részét, ami jogi nonszensz. Míg a Gyurcsány Ferenc érdekkörébe tartozó Partagas bruttó 73 millió forinttal távozott, addig a 60 százaléknyi tulajdonrésszel rendelkező Magyar Alumínium Rt. alig több mint bruttó 61 millió forintot kapott! Persze mindezt csak papíron, hiszen ingatlanszakértők és ügyvédek szerint több mint valószínű, hogy kettős adásvétel születhetett: egy, ami a valós piaci igényeknek felelt meg, és egy másik, amit a Földhivatalnak nyújtottak be. 2005. február 28-án a volt üdülő tulajdonjogát a Bapet-Y3 Kft.-ből való kiválás útján ifjabb Bakonyi Árpád öccsének - Bakonyi Zoltánnak - a cége kapta meg. A Mátyás király 53 Kft.-re keresztelt új cég nyitó vagyonleltára szerint az ingatlan ekkor már csak 96 millió forintot ért, azaz hét év alatt az infláció, az erősödő forint és az évente csak 2 százalékos amortizációs kulcs ellenére további 41 millió forinttal csökkentették a svábhegyi telek és ház értékét! A képtelenséget jól jellemzi, hogy a Mátyás király út elején, a Semmelweis Egyetem az azonos nagyságú területen álló volt Pszichiátriai Intézetét csaknem bruttó 1,4 milliárd forintért árulja! (Jamrik Levente, Demokrata 2005. szeptember 15.) (holahatar)
